Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1921

LTSZN_0008

Székesfővárosi m. kir. adőfelflgvelő.

szám.

1921.

Hirdetmény

a fényüzési forgalmi adóról szóló 1920. évi 90.000 szánni utasítás kiegészítése tárgyában.

i , , - ' •

A m. kir. pénzügyminiszter ur a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértve az 1920. évi XVI. t.-cz. 6. §-ának 2. pontja alapján a Budapesti Közlöny 1921. évi 42. számában közzétett 1921. évi 11.811. számú rendelete szerint 1921. márczius 1-étől kezdve fényüzési tárgyakká minősülnek a következő czikkek:

1. A fogytáitok, crémek, parfait-k, ideértve a formafagylaltokat. formaparfait-kat, formacrérneket és egyéb különlegességeket, mint pl. crocquenbouclie, chocolade bouehée stb., valamint e ezikkeket adagolt állapotban is;

2. a sütés vagy szállítás utján készült édes tészták, ideértve az ostyákat is, azonban az élesztős tészták és a gyermekpiskóta kivételével. Az élesztős tészták közül is íenyüzési tárgy lett azonban a fánk;

3. minden néven nevezendő cakes (keksz), valamint az édes és sós teasütemények;

4. a grilláge;

5. a gesztenye puree, továbbá a szultánkenyér, beivé- és más efféle készítmények;

6. a czukorral vagy czukorpótló szerrel befőtt gyümölcsök, továbbá a birsalmából vagy más gyümölcsből készült sajt;

7. a czukrozott gyümölcsök;

8. mindennemű czukorkák, bonbonok, továbbá a töltött és táblacsokoládé s mindennemű csokoládé-különlegesség, végül a burgonya-czukor;

9. a pezsgő.

Ennélfogva felhívom mindazokat, akik a felsorolt czikkeknek kicsinyben (detail) elárusitásával akár állandó üzlethelyiségben, akár más helyen, pl. színházban, kapuk alatt, bódéban, az utczán vagy házalás utján stb. foglalkoznak, kötelesek ezt a körülményt az elárusitás helye szerint, házalók pedig a lakásuk szerint illetékes kerületi adófelügyelő-helyettesnek legkésőbb 1921. évi február hó végéig írásban vagy élőszóval bejelenteni.

A bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmazni:

1. A vállalat vagy üzlet czégszerü megnevezése; azok, akik a kereskedelmi czégj egy zékek be nincsenek bejegyezve, azt az elnevezést vagy nevet kötelesek bejelenteni, amely alatt az üzletet folytatják.

2. Annak megjelölését, hogy a vállalat vagy üzlettelepe (irodája, raktára stb.), ahonnan az eladás történik, milyen utczában és mely házszám alatt fekszik.

A bejelentésben külön és határozottan meg kell jelölni, ha az adófizetésre kötelezett a) az állandó ttzlettelep mellett vagy anélkül házaló kereskedést is folytat, b) állandó üzlettelep mellett vagy anélkül vagy a házalással kapcsolatban az eladást vásárokon, nyílt piaczokon, utczákon, kapuk alatt, kávéházakban vagy bármely más módon is gyakorolja.

3. Annak megemlítését, hogy a bejelentés fő- vagy fióküzletre vonatkozik-e. Ha a bejelentés főüzleti e vonatkozik, úgy még a bejelentés elfogadására illetékes kerületi adófelügyelő-helvettes illetékességi területén kívül tehát más kerületben fekvő összes többi fióküzletek is felsorolandók. Fióküzletnél viszont mindenkor meg kell jelölni a főüzletet is.

4. A vállalat vagy üzlettulajdonosának, több tulajdonos esetében az összes tulajdonosoknak a nevét és pontos lakcziiuét. Részvénytársaságok és szövetkezetek az intézet igazgatójának és igazgatósági tagjainak, egyesületek, állami és községi közüzemek pedig felelős vezetőiknek neveit és lakczimeit kötelesek bejelenteni. Ila a vállalat vagy üzlettulajdonosa olyan külföldi keresetüző, aki nem lakik vagy nem tartózkodik állandóan a belföldön, úgy a bejelentésben a belföldi üzletvezető vagy megbízott nevét és lakását is be kell jelenteni.

5. Annak megjelölését, hogy a vállalat vagy üzlet forgalma a fentebb emlitett czikkek közül melyik czikkekre terjed ki.

ö. Amennyiben a fényüzési tárgyakat nemcsak a kiskereskedelemben, vagyis nemcsak közvetlenül fogyasztók részére árusítja, hanem azokkal nagyban, tovább eladók részére is kereskedik, úgy ennek a körülménynek a felemlitését.

Ez a bejelentési kötelezettség az 1921. február hó végével meghatározott bejelentési határidő lejárta után keletkező vállalatok és üzletek tulajdonosait is terheli, akik mindenkor a kérdéses vállalkozás megkezdése előtt legalább is 15 nappal előbb kötelesek ezt a bejelentést megtenni.

Az emlitett keresetüzők kötelesek továbbá 1921. február 28-án az üzleti zárás időpontjában a felsorolt czikkekből meglévő készletükről raktárkönyvet felfektetni. A raktárkönyv beosztására és annak vezetésére nézve a Budapesti Közlöny 1920. évi november 10-én megjelent 258. számában közzétett 1920. évi 90.000 számú utasításnak 88—94. §-ai rendelkeznek.

1921. márczius elsejétől kezdve a felsorolt czikkeknek kicsinyben (detail) való eladása esetében az 1920. évi XVI. t.-cz. 9. §-a alapján 10w!0-os fényüzési forgalmi adót kell szedni. Az adó alapja a vételár összege. Ha a vételárnak koronákban kifejezett összege tízzel maradék nélkül nem osztható, akkor azt felfelé tízzel maradék nélkül osztható számra ki kell kerekíteni és ezután a kikerekitett összeg után kell beszedni az adót.

Az adó beszedéséhez és lerovásához szükséges nyomtatványokat az illetékes kerületi adófelügyelő-helyettes mellé rendelt számvevőségtől legkésőbb folyó évi február hó végéig be kell szerezni.

Az 1920. évi 90.000 számú utasítás 93. §-a alapján minden keresetüző köteles a beszedett fényüzési forgalmi adóról minden egyes vevőnek (fogyasztónak) szabályszerűen kitöltött eladási bárczát adni.

Az. aki a fentemlitett fényüzési tárgyaknak kicsinybeni (detail) elárusitásával foglalkozik és ezt a körülményt elmulasztja a fentirt módon bejelenteni, vagy pedig elmulasztja a fényüzési forgalmi adót 1921. márczius hó 1-étől kezdve eladási bárczák ellenében beszedni, az 1920. évi XVI. t.-cz. 22. §-ának 1. vagy 2. pontja szerint adócsalást követ el.

Az adócsalás az 1920. évi XXXII. t.-cz. 2., 4. és 5. §-a értőimében elsőizben vétség és egy évig terjedhető fogházzal, ismétlés esetében pedig bűntett és három évig terjedhető börtönnel büntetendő. A szabadságvesztés büntetésen kívül minden esetben pénzbtin- 'tetőst is ki kell szabni, amely a veszélyeztetett adó összegének ötszörösétől-tizszereséig terjedhet, azonkívül öt évi időtartamra fényüzési tárgyakkal való kereskedéstől is eltiltható.

Azok a vendéglők, kávéházak, czukrászdák és mulatóhelyek, amelyek az évnek egész tartamára fényüzési avagy különleges fényüzési vállalatokká lettek minősítve, és amelyekben tehát már amúgy is szednek minden czikk után fényüzési íorgalmi adót, sem a fentebb emlitett bejelentést megtenni, sem pedig raktárkönyvet felíektetni nem kötelesek, azonban természetesen megszakítás nélkül tovább is kötelesek beszedni a fényüzési forgalmi adót.

A fentebb felsorolt czikkek után egész napon át kötelesek fényüzési forgalmi adót szedni azok a vendéglők, kávéházak és mulatóhelyek is, amelyek nem egész napra, hanem a napnak csakis egy részére vannak fényüzési illetve különleges fényüzési vállalatokká minősítve.

Az emlitett czikkek után 1921. márczius 1-étől kezdve ugyancsak állandóan és egész napon át kötelesek beszedni a fényüzési forgalmi adót azok a vendéglők is, amelyek csakis a nyári idényre vannak fényüzési vállalatokká minősítve, azonban most is üzemben vannak.

Budapest. 1921. évi február hó 22-én.

M. kir. adófelügy elő.

M. kir. állami nyomda. Budapest, 1921. — 342,

I