Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1921
K_1971.1074.1.5
30.634 1921—VI. szám. 1921. március 29. nos atoms A székesfőváros tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy az adóköteles személyeknek és tárgyaknak az egyenes adók, nevezetesen! I.y II., III. és IV. osztályú kereseti, a tőkekamat- és járadékadó, továbbá az ipari (gyári) és kereskedelmi vállalatok, üzletek és üzemek anyag- és árúraktára, továbbá a mező- és erdőgazdasági üzemek felszerelése (fundus instructus) után fizetendő vagyonváltság, valamint az 1900. évi XVI. törvénycikk alapján a gazdasági munkás- és cselédpénztárt illető hozzájárulási díjak kivetéséhez szükséges adatok beszerzése céljából a vonatkozó törvényes intézkedések értelmében foganatosítandó összeírása az 1921. évre vonatkozólag a székes- főváros területén folyó évi április hó l-én fog megkezdetni s legkésőbb folyó évi április 30-ig befejeztetni. Ezen összeírásra vonatkozólag a székesfőváros tanácsa a közönség tájékoztatása céljából a következőket teszi közhírré: A felsorolt adók kivetéséhez szükséges adatok összeírása az összeírás! ívek, ideértve a vagyonváltság összeírási íveket is és gyűjtő-ívek rovatainak megfelelő kitöltése, valamint az ezen ívekben és rovatokban foglalt adatoknak a kiküldött összeíró bizottságok által a helyszínén foganatosítandó felülvizsgálása által történik. E célból minden egyes háztulajdonos a jelen hirdetéssel egyidejűleg megfelelő számú összeírási és gyűjtőívet kap. Az átvett összeírási íveket a háztulajdonos a ház üzletbérlői és lakói között (főbérlők, albérlők, ágyrajárók, önálló keresettel bíró családtagok) azonnal kiosztja: akik az átvett íveket a rovatok felírásainak megfelelőleg 3 nap alatt kitölteni s kitöltés után a ház- tulajdonosnak visszaszolgáltatni kötelesek. A háztulajdonos a lakók által kitöltött összeírási ívek jegyzékeüi kitölti a gyűjtő-ív rovatait s azt az abban foglalt adatok hiteléül aláírja. Az összeírási ívbe a háztulajdonos az összes bérlőket, albérlőket és ágyrajárókat köteles felsorolni, tekintet nélkül arra, hogy azok adtak összeírási ívet vagy sem. Külön keresettel bíró feleség és családtag, valamint az albérlők külön-külön ívet állítanak ki. Az összeírási ívekben főleg a vezeték- és keresztnév tisztán és olvashatóan írandó ki. A rövidítések tilosak, kivéve a bejegyzett cégeknél, amikor azonban a cégtulajdonos neve teljesen kiírandó. Oly általános megjelölések, mint „ügynök“, „kereskedő“, „gyáros“ mellőzendők s magukat ilyeneknek valló egyének által az is megjelölendő, hogy az illető miféle ügynök, kereskedő vagy gyáros, mint pl. „ingatlanok adás-vevését közvetítő ügynök“, „termény- kereskedő“, „mérleggyáros“ stb. Kötelesek az összeírási ív kitöltésére azok is, akiknek adója hivatalból vonatik le. A gyűjtő- és összeírási íveket az összeíró bizottságok a helyszínén felülvizsgálni fogják; minélfogva a kellően kitöltött és aláírt gyűjtő- és összeírási ívek mindaddig a háznál tartandók, míg azokat az összeíró bizottság a helyszínén át nem veszi. Az összeíró bizottságoknak feladata teljesíthetése céljából alkalmas helyiség bocsátandó rendelkezésre, továbbá neki mindazokat a felvilágosításokat és adatokat pótlólag át kell adni, melyeket az ívek helyes kitöltése s a szükséges adatok bevallása céljából az egyes felektől bekíván. Ez adatok készséges beszolgáltatása annál is inkább kötelező, mert az adókezelési törvény idevonatkozó határozatai értelmében a kincstár megrövidítésének s károsításának, az adóköteles személyek vagy adótárgyak eltitkolásának, kijátszásának, valamint a valótlan bemondásoknak birsága I—8-szor annyi, mint azon összeg, mellyel a kincstár károsodnék, ha pedig ezen összeg meg nem állapítható, a birság 1000—50.000 korona. Végül a kincstár megkárosítására irányzott bűncselekmények bűnvádi eljárás útján is megfenyíttetnek. A Székesfőváros Tanácsa BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA. - 1921
