Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1920

K_1973.0497.1.4

X- il7Z' 1920. november I. A kültelki fogyasztási adók fizetése A székesfővárosnak a vámvonalon kívül fekvő területe az 1892. évi XV. t.-c. értel­mében a fogyasztási adók tekintetében külön beszedési kört alkot, amelyre vonatkozólag a fogyasztási adótörvények egyes rendelkezéseit a kerületi elüljáróság e hirdetés után a külterületen lakó közönségnek — saját érdekében leendő miheztartás végett — ezennel tudomásul hozza. 1. Mindazok, akik fogyasztási adójukra nézve a kerületi elüljáróságnál egyezségre nem léptek, tartoznak a beszedési körbe beszállított szőlőcefrét, bormustot, bort, illetőleg gyü­mölcsbort a beszállítás ideje előtt 6 órával a beraktározás idejét, az adótárgy nemét és mennyiségét szóval vagy Írásban a kerületi elüljáróságnál jelenteni. A hivatalos eljárás be­végzése előtt a kerületi elüljáróság beleegyezése nélkül nem szabad az adótárgyakat az épületbe berakni vagy elhelyezni. A bejelentési kötelezettség alól csak azok a felek mentetnek föl, akik az illető adónemre nézve az elüljáróságnál egyez­séget kötöttek. 2. A székesfőváros belterületéről, illetőleg zárt területé­ről kiszállított bort és szeszesitalokat a beszedési körbe való szállítás után a kerületi elüljáróságnál azonnal jelenteni kell és meg kell adózni, tekintet nélkül arra, hogy azok a székesfőváros belterületén már megadózva lettek. 3. Azok a magánfelek, akik háziszükségletükre szánt bor- és szeszmennyiségre nézve egyezségre léptek, a kerületi elüljáróságnál azonnal jelenteni tartoznak, ha bort vagy szeszt bárkinek is eladnak vagy elajándékoznak. 4. A székesfőváros külterületén csak élő sertések tart­hatók adómentesen. Ezek a sertések azonban a magánfelek által adómentesen csak házi szükségletük fedezésére vághatók le. Ha a magánfelek ezen ölt sertésekből bárkinek csak egy részt is eladnak vagy elajándékoznak, az egész leölt sertés után járó fogyasztási adót megfizetni tartoznak. Ellenben, ha valaki leölt állapotban hoz egész sertéseket a székesfővárosi tanács engedélye alapján a székesfőváros külterületére, a fogyasztási adót minden esetben meg kell fizetni. 5. Csupán azok a cikkek nem esnek fogyasztási adó alá, melyeket a lakosok a kültelki üzletekből szereznek be. 6. Borkereskedőkkel és szeszesitalok nagyban való elárusítóival, továbbá pezsgőgyárosokkal és szeszfőzőkkel, nemkülönben korcsmárosokkal, kik borkereskedést nagyban is űznek, csak az esetben köthető egyezség, ha az általuk a nyílt területen lakóknak elárusított vagy elárusítandó bort, illetőleg szeszmennyiségeket, a vevők neveit és lakhelyeit havonként egy kimutatásba foglalva, a kerületi elöljáróságok­nak megküldik, mire nézve kötelező nyilatkozatot adnak, mely nyilatkozatban az a kikötés is bennfoglaltatik, hogy a fogyasztási adóellenőröknek jogukban áll ezeket a beküldött kimutatásokat egyes esetekben az üzleti könyvekkel egybe- hasonlítaniok. 7. Nyilt területen levő üzletek tulajdonosaival, kiknek BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA. - 1320. ­házukon kivül bor- és szeszpincéjük s abban bor- vagy szeszlerakatuk van, ezen lerakatukra nézve külön egyezséget kell kötni. Ha pedig ilyen üzlettulajdonos a bor- vagy szesz­kereskedést nagyban űzi, oly elbánásban részesül, mint a borkereskedő. 8. Tranzitó pincetulajdonosok, akik a beltelken, vagy nyilt területen laknak, valamint magánfelek, akiknek pincéjük van, avagy ilyent bérelnek s abban borlerakatuk van, a bor kezelése körül fogyasztott mennyiségek után adóztatnak meg. Ha azonban a beraktározott készletből a nyilt területen bár­kinek és bármily mennyiségben bort eladnak vagy elaján­dékoznak, kötelesek az átvevő nevét, pontos lakását és az általa átvett bormennyiséget szóval vagy írásban a kerületi elüljáróságnak jelenteni. 9. Szőlőbirtokosok kötelesek a szüret befejeztével a termésmennyiséget, esetleg az abból eladott részt az átvevő megnevezésével a kerületi elüljáróságnál szóval vagy írásban jelenteni. 10. Henteseket, akiknek a nyilt területen üzletük nincs, házi szükségletükre fölhasznált hús után meg kell adózni, illetőleg azt átalányban is fizethetik. 11. Azok a húsárúsok, akika kültelki piacokon vidékről származó kész húsnemüket árusítanak és erre nézve az elül­járóságnál egyezséget nem kötöttek, húskészleteiket az elül­járóságnál az adó lerovása végett jelenteni kötelesek. 12. Minden ház- és pincetulajdonos, aki borpincét, illetőleg szeszpincét bérbead, köteles a pincebérlő nevét és lakását a kerületi elüljáróságnál azonnal jelenteni. A bérletre vonatkozó minden változást szintén jelenteni kell. 13. Magánfelek és nyaralók, akik az egész évi vagy a nyaralásidény alatti bor-, hús- és pálinkaszükségletüket átalányban óhajtják fizetni, ebbeli szándékukat kötelesek a kerületi elüljáróságnál jelenteni. Kötelesek e célból az évente november havában (a nyaralóknak esetről-esetre) kiküldött vallomási íveket pontosan kitölteni és oly irányban, hogy mennyi az évi vagy idényszükségtetük bor, hús és pálinkában s hogy azon cikkeket honnan szerzik be? Ha a beszerzést nyilt területen lévő üzletesektől eszközük, föl kell tüntetni az üzletes nevét és üzlethelyét. Amennyiben azonban a beszer­zés a székesfőváros zárt területéről vagy vidékről eszközöltetik, jelenteni kell, hogy azon cikkek után fogyasztási adót téte­lesen a beszerzés alkalmával azonnal, vagy átalányban óhajtják fizetni. Az évközben a külterülelre költözött lakókra nézve a bejelentés szintén kötelező. A kerületi elüljáróság

Next

/
Thumbnails
Contents