Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1920
K_1973.0492.1.03
1920. október 13. 104.901 1920—VI. szám A magyar állam területén kívül 1916. évi október hó 17. óta szerzett adóköteles vagyonnak bejelentése A Tanács értesíti a székesfőváros közönségét a m. kir. pénzügyminiszter 1920. évi 89.900. számú következő rendeletéről: A magyar állam területén lakó az az adóköteles, aki 1910. évi október hó 17. óta ellenérték nélkül (ajándék, örökség, hagyomány útján) vagy visszteher mellett olyan ingó vagyont szerzett, vagy ezután szerez, amely az ország területén kívül kerül rendelkezésére és a fönnálló törvényes rendelkezések szerint vagyonadó alá esik és a vagyon a szerzés után kinthagyatott, illetőleg kint marad, az 1920. évi XXIII. t.-c. 64. §-ában foglaltakhoz képest a vagyonadóról szóló 1916. évi XXXII. t.-c. 38. §-ában foglaltak kiegészítéseképen köteles ezt a vagyont a pénzügyminisztériumnak írásban bejelenteni. A bejelentést a már megszerzett vagyonra nézve az 1920. évi XXIII. t.-c. életbelépése után, nevezetesen 1920. évi szeptember hó 4-től számított két hónap alatt, vagyis 1920. éfi november hó 4-ig kell megtenni. Az ezután megszerzendő vagyonra nézve pedig ezek a bejelentések a szerzés után 15 nap alatt teendők meg. A bejelentésben tartozik az adóköteles a magyar állam területén kívül 1916. évi október hó 17. óta már megszerzett, illetőleg megszerzendő vagyonadó alá eső és az 1916. évi XXXII. t.-c. 8. §-ának 1., 2., 8., 4. és 6. pontjaiban, nemkülönben az 1920. évi XXIII. t.-c. 40. §-ának 1., 2. és 3. pontjaiban meghatározott tőke- vagyonát, jelesül: takarékbetéti kSnyvet a kiállító intézetnek, a könyv számának s a könyvön elhelyezett összegnek, kölcsönkötvényt, záloglevelet, részvényt és más értékpapírt a kibocsátónak, a címletek egységre számított darabszámának, névórtékének és átlagos forgalmi értékének, pénzt az összegnek és pénznemnek s az 1916. évi XXXII. t.-c. 8. §-a értelmében adókötelezettség alá eső minden más ingó vagyontárgyat oly ismérveinek körülírásával (súly, térfogat, minőség, vételár, belérték stb.) föltüntetni, amelyekből a vagyontárgy átlagos forgalmi értéke megállapítható. Továbbá tartozik azokat az összegeket, amelyek életbiztosítási vagy életjáradék-kötvényekre — és pedig akár a kötvény egész összegére, akár annak egy részére — külföldön, avagy a külföldi biztosító intézetek magyar- országi képviseleteinél egyszersmindenkorra esedékes díjul fizettettek le; azokat az összegeket, amelyek életbiztosítási vagy életjáradék-kötvényekre, az esedékesség előtt több mint egy évi időre eső díj gyanánt külföldön, avagy a külföldi biztosító intézetek magyarországi képviseleteinél tartozatlanul előre befizettettek; azokat az élet járadékokat, amelyeket az adózó átengedett ingatlan vagyontárgyak fejében akár külföldi biztosító intézettől, akár mástól, ha ez külföldi, élvez, az átengedett ingatlan vagyonnak az átengedés időpontjában mutatkozó értéknek föltüntetésóvel a pénzügyminisztériumhoz teendő bejelentésében szintén kimutatni. A bejelentésnek tartalmaznia kell végül annak a természetes vagy jogi személynek s lakhelyének, illetve székhelyének pontos megjelölését, aki a vagyontárgyat őrzi, illetőleg az életbiztosítási összeg, vagy életjáradék fizetésére kötelezettséget vállalt. Az 1910. évi XXXII. t.-c. 38. §-a értelmében jövedéki kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással, valamint száz koronától húszezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az az adóköteles, aki a kincstár megkárosítására irányuló szándékkal a bejelentést elmulasztja vagy tudva valótlan nyilatkozatot tesz. E kihágások elbírálása a jövedéki büntető biróság hatáskörébe tartozik. Egyebekben e kihágások megtorlására nézve a közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. t.-c, IX, fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A Székesfőváros Tanácsa BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA - 1920. -
