Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1920

K_1973.0495.1.7

1920. augusztus 29

í*

86.195 1920—VI.

tan.

szám

űz 1919. évi hadinyereségadá alá esd jövedelemtöbbleteit bevallása

I. Mindazok a természetes személyek, valamint a jövedelemadó fizetésére kötelezett jogi személyek, melyek a hadinyereségadóra vonatkozólag fennálló törvények (1916. évi XXIX. és 1918. évi IX. törvénycikk) értelmében hadinyereségadó fizetésére kötelesek, tartoznak az alább következő III. pontban megjelölt helyeken 1920. évi szeptember hó 30-ig vallomást adni abban az esetben, ha összes jövedelmük az 1919. évben a 13.000 K-t meghaladta, még pedig tekintet nélkül arra, hogy volt-e hadinyereségük vagy sem.

Az 1909. évi X. törvény 3. §-a szerint közös háztartáshoz tartozók jövedelmi többletükről nem adnak vallomást, hanem ezeket a családfő köteles a többi jövedelemtöbbleteivel együtt bevallani.

A hadinyereségadóra vonatkozó vallomás az e célra szolgáló külön vallomási íven adandó.

II. Az 1918. évi IX. törvénycikk 13. §-ának I. pontja értelmében a hadinyereségadó szempontjából adókötelesnek tekintendő az a jövedelemtöbblet, melyet az adóköteles az 1919. hadiévben a békeév jövedelmével szemben elért.

A békeév jövedelmét az a jövedelem alkotja, amely mint ilyen az 1916. évi XXIX. t.-c. rendelkezéseinek megfelelően az 1914—1916. hadiévekre vagy valamely későbbi hadi üzleti évre történt hadinyereségadó kivetés során jogerősen már megállapíttatott. Ha a megállapítás még nem jogerős, abban az esetben az elsőfokú kivetés adatait kell bevallani.

Az adóköteles fél azonben a vallomásában kérheti a békeév (békeévek) jövedelmének újból való megállapítását:

a) ha a megállapított jövedelem hiteles adatokkal bizonyíthatóan nem felei meg a tényleges jövedelemnek;

b) ha az 1916. évi XXIX. t.-c. II. §-ának esetén (örökség, felmenőről lemenőre történt vagyonátruházás, haszonélvezeti jog megszűnése) 1919. év folyamán következett be;

c) ha 1919. évben a békeévvel szemben a közös háztartáshoz tartozó személyében változás állott elő, amely esetben a békeév jövedelmét is azoknak az egyéneknek jövedelméből kell összeállítani, akiknek jövedelméből a közös háztartás fejének 1919. évi jövedelme alakult.

Ha a vallomást adó eddig még nem esett hadinyereség adó alá, adókötelesnek tekintendő az a jövedelemtöbblet, amelyet az adóköteles az 1919. hadiévben az 1913. évi jövedelmével szemben, vagy az adóköteles választása szerint az 1911., 1912. és 1913. években elért átlagos évi jövedelmével szemben tényleg eiért.

Ha elemi csapás folytán úgy az 1913. évi jövedelem, mint az 1911., 1912. és 1913. években elért átlagos jövedelem a rendesnél jelentékenyen alacsonyabb volt, az adóköteles félnek legkésőbb az általa benyújtott vallomásban kifejezendő kívánságára a legutolsó normális év jövedelme veendő a jövedelem- többlet megállapításának alapjául. A normális év úgy az 1911—1913. átlagévek bármelyike, mint az ezen éveket megelőzőleg bezárólag 1906. évig bármelyik esztendő lehet.

III. A fél vallomásának benyújtására nézve a következők szerint köteles eljárni:

I. A vallomásokat annál a kerületi elöljáróság adószámviteli osztályánál (községi elüijáróságnál, városi adóhivatalnál) kell benyújtani amelynek területén a természetes személy állandóan lakik vagy tartózkodik.

Az adóköteles természetes személy állandó lakhelyének azt a kerületet, községet (várost) kell tekinteni, ahol viszonyainak megfelelően berendezett lakása van. Csak időleges és átmeneti tartózkodásra berendezett megszállóhely lakásul nem tekinthető. Ehhez képest azok az adókötelesek, akik szórakozás végett vagy üzleti, illetőleg egyéb okokból (pl. mert tanintézeti halgatók vagy üzletük másutt van, mint ahol laknak) az évnek egy részét állandó lakhelyükön kívül töltik, mindenkor állandó lakhelyükön adnak bevallást.

Több lakóhely esetén, vagyis ha ugyanazon adókötelesnek két vagy több községben van az előző bekezdésben foglalt meghatározásnak megfelelő állandó lakóhelye, a szóbajöhető községek közül az adóköteles vallomását annál a kerületi elüljáróság adószámviteli osztályánál (városi adóhivatalnál, községi elüijáróságnál) tartozik benyújtani, ahol hadinyereségadóját tárgyaltatni akarja. Az adókivetés helyének ekként történt megválasztását köteles a fél a vallomási ív első oldalán a 3. tétel alatt is beírni és arról, hogy az adókivetés helyéül melyik községet választottat legkésőbb 1920. évi szeptember hó 10-ig az állandó lakóhely szempontjából szóbajöhető kerületi elüljáróság adószámviteli osztályát (községi elüljáróságot, városi adóhivatalt) szóban vagy írásban értesíteni.

2 Az adóköteles jogi személyek nevében igazgatóságuk, illetőleg törvényes képviseletük székhelyén adandó a vallomás.

3. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lakókelyük, sem tartózkodási helyük nincs, vallomásukat itteni utolsó lakóhelyükön kötelesek benyújBUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA. - 1920. —

tani. Ha pedig ilyen lakóhely nem ismeretes, a vallomási ív bármelyik kerületi elüljáróság adószámviteli osztályánál (községi elüijáróságnál, városi adóhivatalnál) beadható, amelynek területén a jövedelmi forrás, illetve vagyon létezik.

4. Az országban nem lakó külföldiek abban a községben (városban) adnak vallomást, ahol az ingatlan, az ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy telep fekszik, a követelés záloga biztosítva van, illetőleg a vagyon vagy vagyonjog létezik. Több ilyen hely esetében a vallomási ív bármelyik kerületi elüljáróság adószámviteli osztályánál (községi elüijáróságnál, városi adóhivatalnál) beadható, amelynek területén a jövedelmi forrás, illetve vagyon létezik.

5. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs (3. pont), valamint az országban nem lakó külföldiek (4. pont) vallomásukat a fővárosi adófelügyelőnél (központi osztály) is beadhatják, aki azokat szükség esetén az illetékes pénzügyigazgatósághoz haladéktalanul továbbítja.

IV. Ha a fél bármely okból vallomást köteles adni, vallomásának kiállításánál a következőket tartozik szem előtt tartani:

1. Az ingyen kiszolgáltatandó vallomási íveket a félnek nem kézbesítik hivatalból, hanem azokat az adóköteles a kerületi elüljáróság adószámviteli osztályánál (községi elüijáróságnál, városi adóhivatalnál) maga vagy megbízottja veszi át.

2. Ha a vallomásra kötelezett a vallomási ívet nem tudná kiállítani, a kerületi elüljáróság adószámviteli osztálya (községi elüljáróság, városi adóhivatal) köteles a tollbamondott bevallás alapján a vallomási ívet díjtalanul kitölteni s ennek megtörténtét hivatalból bizonyítani.

3. A vallomást nem önjogú (gyámolt vagy gondnokolt), valamint jogi személyek nevében a törvényes képviselő (gyám, gondnok, igazgató stb.) adja, ki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli.

4. A vallomásadásra kötelezettek a vallomásokat meghatalmazottjaik útján is benyújthatják, a meghatalmazott ténykedéséért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A meghatalmazottak e minőségüket hivatalos felszólításra igazolni tartoznak. A meghatalmazás bélyegmentes. A vagyon kezelésével vagy gondozásával megbízottat külön meghatalmazás nélkül U meghatalmazottnak kell tekinteni.

5. A vallomások lezárt borítékban is beadhatók, ebben az esetben azonban a nevet és a lakást a címlapon pontosan fel kell tüntetni.

6. A vallomás átadójának kívánatára a vallomás benyújtásáról hivatalos elismervényt kell adni. Ha pedig a vallomási ív boríték alatt nyújtatik be, ez a körülmény a hivatalos elismervényben külön is megemlítendő.

7. Aki a hadinyereségadó kivetéséhez szükséges adatokat nem szolgáltatja be, illetve a nem szabályszerűen szolgáltatott adatoknál a hiányt újabb felhívásra sem pótolja, a kivetés során megállapított hadinyereségadónak 10—25°/0-át fizeti pótlék fejében.

8. Ha a vallomási ív miként való kitöltésére nézve az adózónak kétségei vannak, szóval előterjesztendő kérésére akár a kerületi elüljáróság adószámviteli osztályánál (községi elüijáróságnál, városi adóhivatalnál), akár a pénzügyigazgatóságnál (a kerületi adófelügyelőhelyettesnél) a szükséges útbaigazítást megkaphatja.

9. Ha a vallomására kötelezett természetes személy hadbavonult és még nem szerelt le, vagy hadifogoly vagy internált és nincs olyan meghatalmazottja, aki az 1909. évi X. törvénycikk 73. §-ához képest a vallomási ívet helyette és nevében kiállíthatná és aláírhatná, a kerületi elüljáróság adószámviteli osztálya (községi elüljáróság, városi adóhivatal), hivatalból fekteti fel a vallomási ívet és annak első oldalán a név és foglakozásra és a lakóhelyre vonatkozó rovatokat kitölti, azután pedig a vallomás elmaradásának fentebb említett okát a vallomási ív végén pecsét alatt köteles igazolni.

10. Az 1916. évi XXIX. törvénycikk 26. §-a szerint jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a vallomás adására kötelezett, ha a hadinyereségére vonatkozó vallomásában, vagy illetékes helyről hozzáintézett kérdésekre adott írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának meg- okolásában tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelemforrást szándékosan elhallgat.

Büntetlen marad azonban a tettes, ha a feljelentés megtörténte vagy a vizsgálat megindítása előtt nyilatkozatát illetékes helyeken kijavítja vagy kiegészíti, az elhallgatott jövedelmet bevallja, illetőleg helyes adatokat szolgáltat be vagy mulasztását pótolja.

Az a körülmény, hogy csak becslés útján megállapítható jövedelem összege a kivetés során nem a vallomásban kitüntetett összeggel lett megállapítva, magában véve a jövedéki kihágási eljárás megindítására még nem szolgálhat alapul.

A Székesfőváros Tanácsa