Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1919
K_1971.1019.11.3
1919. január 24. % V 11.645 1919—VIII. tan. szám. A kolbászgyártás újabb szabályozása és a kolbászárúk legmagasabb ára. A tanács ezennel közhírré teszi, hogy az Országos Közélelmezési Hivatal a marhahúsból készült kolbászárúk gyártását a következőleg szabályozza: A főváros egész területén marhahúsból készült kolbászféléket csak tisztán húsból, a megfelelő zsiradék, továbbá fűszerek és a szükséges vízmennyiség hozzáadásával szabad készíteni. A fenti alkatrészeken kívül tehát sem belsőrészeket (zsigereket), sem pacalt, sem beleket, sem az eddig 2%> erejéig megengedett lisztet vagy keményítőt, szóval semmiféle pótanyagot a kolbászfélékbe feldolgozni, vagy olyan kolbászféléket, melyek pótanyagokat tartalmaznak, forgalomba hozni nem szabad. Kolbászgyártás céljára csak azt a marhahús mennyiséget szabad felhasználni, melyet a közvágóhídak igazgatóságánál működő „Hússzétosztó Szakbizottság“ e célra kiutal, illetve kiad. Úgyszintén tilos további intézkedésig marhahúst pácolás vagy füstölés útján konzerválni és mint ilyent forgalomba hozni. További intézkedésig csakis a következő kolbászfélék gyártása van megengedve: párisi, koszorú kolbász (krinolin), tormás kolbász, szafaládé, füstölt kolbász, nyári szalámi (egyszer füstölt), vadász kolbász és füstölt nyelv. Megjegyeztetik, hogy a tormás kolbász (virsli) csak egy nagyságban és pedig akként készíthető, hogy párja 9—10 dekagrammot nyomjon. A fent felsorolt kolbászfélékre az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság a közvetlen fogyasztást szolgáló kiskereskedelmi forgalomban a következő árakat állapította meg: formás kolbász (virsli), szafaládé vagy füstölt kolbász kg.-kint 18 K párisi vagy koszorú kolbász (krinolin) . . . „ 20 K nyári szalámi (egyszer füstölt) vagy vadászkolbász . „ 22 K füstölt marhanyelv nyersen (garat nélkül) . . . „ 22 K füstölt marbanyelv főzve, egészben . . . . „ 28 K füstölt marbanyelv főzve, felszeletelve . . . „ 30 K A vendéglők, éttermek, kifőzök, kórházak, intézetek stb. szóval olyan vevők, kik elkészített ételek felszolgálásával foglalkoznak, vagy intézmények, amelyekben nagyobb számú fogyasztó nyer ellátást, az előző pont rendelkezései szempontjából közvetlen fogyasztóknak tekintendők. A fenti rendelkezések szerint forgalomba hozható kolbászfélék akár a kis-, akár a nagykereskedelemben csak súly szerint árúsíthatók. A fent megállapított árak csak a legjobb minőségű árúra vonatkoznak, a kevésbé jó árú csak a fent megállapított áraknál aránylag olcsóbban árúsítható. A termelő a kolbászfélékért a közvetítő kereskedőtől a hideg állapotban átadott árúért a fent megállapított áraknál kg.-kint csak 2 koronával alacsonyabb árakat követelhet. Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság az Állat- és Takarmányforgalmi r.-t. által kolbászgyártás céljára kiadandó kicsontozni való selejthús árát kg.-kint 10 K-ban állapította meg. Ezek a rendelkezések 1919. évi január 27-ik napján lépnek életbe és ezek folytán az 1918. évi december hó 14-én 166.01411918 Vili. szám alatt közzétett hirdetményben foglalt rendelkezések hatályukat vesztik. Aki ezeket a rendelkezéseket megszegi, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető eljárás alá nem esik, — kihágást követ el és a minisztérium 5298 1918. M. E. számú rendeletének 6. §-a értelmében 6 hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek mennyisége, melyet a tettes cselekményével indokolatlanul elért, a kiszabandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszereséig felemelt összegig terjedhet; ismételt vagy súlyosabb beszámítás alá eső esetekben pedig a hatósági engedély (iparigazolvány) megvonásával is járhat. A kihágási ügyekben az eljárás az államrendőrség hatáskörébe tartozik. BUDAPEST FŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1919 ’ /! A Főváros Tanácsa.
