Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1919

LTSZN_0002

1919. december 2.

Az 1920. évi január hó 20-álg a tőkekamat és járadékadó alá eső jövedelmeket az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles.

Tőkekamat és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház-, kereset- és bányaadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül: mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrásokból, úgymint:

a) bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évi járadékból;

b) kézi- vagy jelzáloggal biztosított, vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű kötvényekre bel- vagy külföldön kölcsönadott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tőkéből;

c) belföldi birtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványok bérbeadásából;

d) a bányahaszonbérből és a bányaművelési engedélyhez szükséges beleegyezésért járó ellenszolgáltatás (termelési jutalék) fejében élvez;

e) külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből;

I) az állam vagy

g) törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények áltaj adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz; végre

h) a hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá takarék- pénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyószámla mellett gyümölcsözés végett elhelyezett tőkéből folyó jövedelem.

Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a következő tőkéből folyó jövedelmekre nézve mentetnek föl:

1. a föntebb említett magyar államkötvények,

2. az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények,

3. nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által fölvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamataira nézve.

Az ezen kamatok után járó tőkekamatadót és pedig az 1. alattiak után a kifizető állami pénztár, a 2. és 3. alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le s a központi állampénztárba szolgáltatja be.

A pénzintézeteknél elhelyezett föntebb h) alatt említett tőkékből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevallani.

Ugyanis a pénzintézetek kötelesek ezen kamatjövedelem összegét és pedig:

aa) a kifizetett kamatok összegét évnegyedenkint, minden év március, június, szeptember és december utolsó napján;

bb) a tőkésített kamatok összegét félévenkint, minden év január és július utolsó napján a központi állampénztárnak kimutatni és ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni; jogosítva vannak azonban arra, hogy ezt az adót a kifizetett vagy a tőkéhez írt kamatokból visszatarthassák.

A tőkekamat- és járadékadó az adóévet megelőző évben élvezett kamat- és járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1920. évi adóztatás alá az 1919. évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vallandó be.

A tőkekamat- és járadékadó az adóköteles fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki.

Mindazok az adózók, kik a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból, az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul mondják be vagy eltitkolják, az adótárgyak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1909. évi XI. törvénycikk 93. §-a értelmében bűntetteinek.

A kerületi elüljáróság.

BUDAPEST FŐVAROS HÁZINYOMDÁD 1919.

A tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása.