Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1919
DC_1973.0507.3
39.012 1919—Vili. szam 1919. március 2. fl nyilvános étMiielyiségeltlien o kizárólagos terítéhrendszer bohozotola. A tanács az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnökének a nyilvános étkezőhelyiségekben a kizárólagos teritékrendszer behozatala ügyében 3900/1919. O. K. Á. B. szám alatt kibocsátott rendeletét az alábbiakban ezennel közhírré teszi. A 40.380/.1919—27. szám alatt kibocsátott kereskedelemügyi miniszteri rendeletben nyert felhatalmazás alapján Budapest főváros területén a vendéglőkben és egyéb nyilvános étkező helyiségekben az ételek kiszolgáltatásának szabályozása tekintetében a következőket rendelem: I. Teríték kizárólagos kiszolgáltatása. 1- §• A nyilvános étkező helyiségekben a jelen rendelet IV. fejezetében engedélyezett kivételes eseteken kívül kizárólag csak teríték szolgáltatható ki. Nyilvános étkező helyiség fogalma alá esnek: a szállodák, penziók, vendéglők, éttermek, korcsmák, kifőzőhelyek, sörözők, vagyis minden olyan helyiség, amelynek tulajdonosa, vagy bérlője vendéglői, vagy kifőzési ipar űzésére jogosítvánnyal rendelkezik. A jelen rendelet szempontjából az egyesületeknek és kaszinóknak csak tagjaik számára nyitva álló étkezői is nyilvános étkező helyiségeknek tekintetnek. A jelen rendelet rendelkezései kiterjednek továbbá azokra a kávéházakra, kávémérésekre, büffékre, bodegákra és bárokra is, amelyek tulajdonosának, vagy bérlőjének vendéglői, vagy kifőzési iparigazolványa van. II. A kiszolgáltatható terítékek mintái. 2- §• Kétféle mintájú teríték rendszeresíttetik. Az első mintájú teríték áll« délben 2 dl. levesből, 10 dkg. húsételből, 15 dkg. körítéssel, vagy 2 dl. főzelékkel, továbbá 12 dkg. sült tésztából, vagy 15 dkg. főtt tésztából; este 10 dkg. húsételből, 15 dkg. körítéssel, vagy 2 dl. főzelékkel, továbbá 12 dkg. sült tésztából, vagy 15 dkg. főtt tésztából. A második mintájú teríték álli délben 2 dl. levesből, 6 dkg. húsfeltételből, 3 dl. főzelékkel, továbbá 12 dkg. sült tésztából, vagy 15 dkg. főtt tésztából; este 6 dkg. húsföltételből, 3 dl.-nyi főzelékkel, továbbá 12 dkg. sült tésztából, vagy 15 dkg. főtt tésztából. Az étlapon a teríték egyes fogásai általános megjelölésekkel sorolandók fel, (leves, húsétel körítéssel, illetve főzelékkel, sült vagy főtt tészta) az egyes ételeknek az elkészítési mód szerint való közelebbi megjelölése mellőzhető. Üres leves fel nem szolgálható. A húsétel súlya alatt a csont nélküli szinhús súlyát párolt vagy sült állapotban kell érteni. Kolbászfélék húsételként csak kivételes esetekben szolgáltathatók fel; ilyen esetben azonban 6 dkg. húsétel helyett 14 dkg., 10 dkg. húsétel helyett 22 dkg. kolbászárú szolgáltatandó fel. A tészta csak jegy ellenében, még pedig a sült tészta egy fél, a főtt tészta pedig egy egész jegy ellenében, szolgáltatható ki; ennélfogva az ezen jegyekkel nem rendelkezők számára, vagy abban az esetben, ha a tészta már elfogyott volna, illetve azért nem lenne kiszolgáltatható, mert tésztaliszt a vendéglők részére ki nem utaltatott, a tészta helyett egy rendes szelet torta, vagy egy adag legalább 5 dkg. súlyú sajt vagy gyümölcs, vagy befőtt szolgáltatható ki. 3. §. Az 1. §-ban fölsorolt étkező helyiségekben csak egy mintájú teríték kiszolgáltatása kötelező. — Abban az esetben azonban ha az étekezőhelyiség tulajdonosa a 2. §-ban körülírt első mintájú terítéket választja, köteles a 2. §. szerinti második mintájú terítéket is étlapján föltüntetni és kiszolgáltatni. — E kötelezettség alól csak azok az étkező helyiségek vétetnek ki, amelyekben a söntést bele nem számítva — két, egymástól teljesen különálló, nem egymásba nyíló, külön üzlet jellegével bíró helyiség áll rendelkezésre; ezeknél csak az egyik helyiségben kötelező mind a két mintájú terítéknek az étlapon való feltüntetése és vagylagosan való kiszolgáltatása. III. A teríték kötelező kiszolgáltatásának napi időtartama. 4. §. A teríték kiszolgáltatása az 1. §-ban felsorolt étkezőhelyiségekben az étkezési idő tartama alatt kötelező, még pedig déli 12 órától délután 3 óráig és este 7 órától a záróráig, illetőleg abban az esetben, ha a záróra 10 óra után eső időpontig meghosszabbíttatnék, este 10 óráig. IV. Kivételek (a, g.) a) Felmentés a terítékadás kötelezettsége alól. 5- §• Ha a nyilvános étkezőhelyiség különleges körülményei a terítékadás kötelezettsége alól egészben, vagy részben, még pedig vagy a déli, vagy az esti étkezési időre nézve való felmentést indokolttá teszik, a felmentés kellően indokolt írásbeli kérelemben kizárólag az Országos Központi Árvizsgáló Bizottságtól kérelmezhető. Azok az étkezési helyek azonban, amelyek a terítékadás kötelezettsége alól teljes felmentést nyernek, a levesen, az üres főzeléken, továbbá a feltétes főzeléken és egyféle tészta ételen vagy sajton kívül legfeljebb egy ételt, még pedig vagy egyfajta elkészítési!, apróhúsból előállított ételt (pörkölt, gulyás, stb.) vagy egy fajta, állati melléktermékből előállított ételt (velő, máj, kocsonya stb.) tehetnek az étlapra és szolgáltathatnak ki. b) A terítéken kívül kiszolgáltatható ételek. 6. §. Azokban az étkezőhelyiségekben, amelyek a teríték kiszolgáltatásának kötelezettsége alól felmentést nem kaptak, a terítéken és a feltétes főzeléken kívül legfeljebb két külön étel szerepelhet az étlapon és szolgáltatható ki. Ezt a két ételt a vendéglős, stb., az étlapon csak a következő ételek közül tüntetheti fel: egy hal étel, egy szárnyas, egy vad, egy állati melléktermékekből készült húsétel, egy tojásétel, vagy egy a kávéházi cikkek körébe eső étel. Az előző bekezdés szerinti ételek a főzelék feltéttel, vagy az étlapon a terítéken kívül feltüntetett két étel csak abban az- esetben szolgáltathatók ki, ha a vendég a terítéket nem veszi igénybe, s ebben az esetben is csupán, vagy a feltétes főzeléket, vagy pedig az előző bekezdés szerint az étlapon feltüntetett két étel közül az egyiket szabad kiszolgáltatni. A feltétes főzelék (főzelék feltéttel) 6 dkg. húsételből és 3 dl. főzelékből áll, legmagasabb ára 5 K 40 f. és kiszolgáltatása minden az 1. §. 2. bekezdésében felsorolt étkező helyiségében kőtelező. 7- §. Saláta, befőtt, sajt, gyümölcs és tortaszelet vagy egyéb cukrászsütemények felszolgálása korlátozás alá nem esik. A teríték egyes fogásai külön-külön nem adhatók. c) A hústalan napon kiszolgáltatható ételek. 8. §. A hústalan napokon a teríték kiszolgálása nem kötelező, azonban kiszolgálása nem tilos. Az ezen napokon a húsfélék közül kiszolgáltatlható ételek tekintetében az 1400/1919. 0. K. H. és a 3426/1918. M. E. szám (a Budapesti Közlönynek 1919. évi február hó 20. napján megjelent 43 számában, illetőleg 1918. évi augusztus hó 6. napján megjelent 176. számában kihirdetett) rendelet rendelkezései irányadók, vagyis a húsfélék közül ezeken a napokon kiszolgáltathatók a gyors romlásnak kitett és a következőkben felsorolt belső zsigerek és melléktermékek: az agy- és gerincvelő, nyelv, tüdő, szív, máj hasnyálmirigy (fehérmáj), kedeszmirigy, borjumirigy) (Bries) pacal, borjufodor, lép, vese, tőgy, orr, csont, marhaköröm, borjúfej, borjulá >, sertésfej, sertésköröm, sertés- börke (kocsonyahús.) Három ételnél több hústalan napon nem szolgáltatható ki és ezek közül az előző bekezdés szerinti húsfélékből készült étel csak egy lehet. d) A villásreggeli. 9. §. Az 1. §-ban felsorolt étkező helyiségekben délelőtt 12 óráig és délután 4 órától 6 óráig meleg ételt kiszolgáltatni tilos. A tízórai (villásreggeli) jellegével bíró, 6 dkg. súlyú és legfeljebb kétféle elkészítésü, vagy apróhúsból készült (pörkölt, tokány, stb.) vagy állati melléktermékekből készült (velő máj stb.) ételeknek az étkezési időn kívül eső időben lehető kiszolgáltatására az Országos Központi Árvizsgáló Bizottságtól külön engedély kérhető. Ezen ételek ára azonban a 4 K-t nem haladhatja meg. e) Kivétel a pályaudvarokon. 10. §. A pályaudvarokon lévő vendéglőkben apróhúsból készült ételek az egész napi üzem tartama alatt kiszolgáltathatók. f) Kivétel a szállodákba érkező vendégekre. H. §. Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság külön engedélye alapján a szállodákban az étkezési időn túl érkező vendégek részére szobájukban a kávéházi cikkeken kívül legfeljebb egy fajta hideghús étel is kiszolgáltatható. g) Kivétel a nemzeti ünnepekre és vasárnapra. 12. §. Nemzeti ünnepeken a kizárólagos teríték rendszer felfüggesztetik, ehhez képest a nemzeti ünnepeken a nyilvános étkező helyiségekben a teríték helyett vagy teríték mellett szabad összeállítású ételek szolgáltathatók ki. Vasárnap a terítéken felül még egy étel kiszolgáltatható, de csupán a 6. §-ban említett két étel közül. V. A teríték árai. 13. §• A 2. §. szerinti terítékek legmagasabb árai a következők: Az első mintájú teríték: délben 10 korona, este 9 korona 50 fillér, a második mintájú terítéké délben 7 K 60 fillér, este 7 korona. A terítéken kívül, illetve a hústalan napokon felszolgált ételek árai tekintetében az eddigi jóváhagyott ételárjegyzék a 3200/1919. 0. K. Á. B. számú rendeletben előírt %-os árleszállításokkal továbbra is érvényben marad. VI. Mellékrendelkezések. 14. §. Zsírban, vajban, vagy olajban kirántott ételeket, továbbá burgonyát, vagy tésztanemüeket zsírban, vajban vagy olajban bármily módon kisütni, továbbá mártásokat olaj hozzáadásával készíteni és felszolgáltatni tilos. 15. §. A terítékek, úgyszintén az ételek és italok árát az étlapon félre nem érthető módon ki kell tüntetni. Az étlapon kitüntetett árakhoz pótdíjat semmiféle címen (zene, előadás stb.) sem szabad hozzászámítani. Külön díj nem számítható fel továbbá terítésért, úgyszintén azért sem, mert a vendég szeszes italt nem fogyasztott. Azoknak az ételeknek rendelésénél, melyeknek ára adagonként az étlapon ki nem tüntethető (pl. hal nagyság szerint, gyümölcs, sütemény és egyéb különlegességek) a vendéget azoknak áráról előzetesen kell tájékoztatni, vagy azok árát a tálra (tányérra) helyezett cédulán könnyen olvashatóan kell jelezni. Minden vendéglő és hasonló nyilvános étkező helyiség tulajdonosa köteles az ételeknek és azok árának jegyzékét oly módon kifüggeszteni, hogy az már az utcáról könnyen olvasható legyen. Minden az 1. §. alá eső nyilvános étkezőhelyiségben a fogyasztott cikkekről a vendégeknek jegyzéket (számoló lapot) kell kiállítani és átadni, amelyen a vendég kívánságára a felszámított összegek mellé a fogyasztott cikkek nevét is fel kell jegyezni. 16. §. Az ételadagok súlyának ellenőrizhetése céljából minden az 1, §-ban felsorolt étkező- helyiségben a vendégnek kívánságára alkalmas hitelesített mérleg rendelkezésére bocsátandó. VII. Büntető és zárórendelkezések. 17. §. Aki a jelen rendelet szerint megállapított legmagasabb árnál magasabb árt követel, felszámít vagy elfogad, az az 1919. évi XII. néptörvényben foglalt büntető rendelkezések alá esik, ehhez képest az idézett néptörvény 1. §-ának 1, pontja alapján kihágás miatt, esetleg 14. §-a alapján bűntett miatt az ott meghatározott büntetéssel büntettetik. Aki a jelen rendeletet egyébként megszegi vagy kijátsza, az a 3372/1918. M. E. számú rendelet 3. §-ának büntető rendelkezése alá esik, ehhez képest, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezésbe nem ütközik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással, valamint 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, amely pénzbüntetés a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ha a cselekményt a vendéglős stb. követte el, illetve annak elkövetésére egyenes utasítást adott, a vendéglős stb. büntetendő. Ha a cselekményt az alkalmazott követte el, az alkalmazott esik büntetés alá. Az utóbbi esetben is fennáll azonban az üzem, illetőleg vállalat tulajdonosának, illetőleg üzletvezetőjének (vendéglősnek stb.) az 1919. évi XII. néptörvény 2. §-a szerinti felelősége; vagyis, ha az előző bekezdések alá eső bűncselekményt az alkalmazott követte el, de a vendéglőst stb. felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének akár szándékos, akár gondatlan mulasztása terheli, ez az idézett néptörvény 2. §-a értelmében az ott meghatározott büntetéssel, a jelen § második bekezdése alá eső esetben pedig a 3372/1918. M. E. számú rendelet 3. §-ában meghatározott büntetéssel büntetendő. 18. §. Ez a rendelet 1919. évi március hó 5, napján lép életbe. Ezzel a nappal a főváros tanácsának a vendéglői étkezést szabályozó rendelkezései hatályukat vesztik. Budapest, 1919. évi február hó 28. Dr. Degré Miklós s. k.t az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnöke, BUDAPEST FŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1919. A Főváros Tanácsa
