Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1919
DC_1973.0500
1919. március I. megállapítása. * Az uzsoráról és a káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-c. 26. §-a értelmében a kér. elüljáróság közhírré teszi ennek a törvénycikknek IV. fejezetét (a korcsmái hiteiről): 22. §. A vendéglőkben, korcsmákban és más italmérési helyiségekben — ide értve azokat a kereskedéseket is, amelyek szeszes italoknak kicsinyben eladására joggal bírnak — kiszolgáltatott szeszes italok ára iránti követelések fejében a bíróság csak az alábbi’módon meghatározott összeget ítélheti meg és az ennél magasabb összeg sem az adósnak, sem jogutódának követelésbe be nem számítható. Az összeg nagyságát saját területére nézve az illető törvényhatóság a belügyminiszter jóváhagyása alá terjesztendő szabályrendelettel határozza meg; ez összeg azonban négy koronánál kisebb és tizenhat koronánál nagyobb nem lehet. A bírói határozattal a hitelezőnek hasontermészetű minden korábbi követelése kiegyenlítettnek tekintendő, akár képezte a kereset tárgyát, akár nem. A bírói határozattal megállapított követelés kiegyenlítése előtt újabb hitelezésnek helye nem lehet. Ezen §. rendelkezései azokkal szemben is alkalmazandók, kik a szeszes italok kicsinyben eladását jogosultság nélkül gyakorolják; de emellett őket illetőleg az eddigi eljárás és büntetés is érvényben marad. 23. §. A 22. §-ban érintett hitelezések biztosítására kötött zálog és kezességi szerződések semmisek. 24. §. Aki a 22. és 23. §§. határozatainak kijátszása céljából valamely színlelt ügylet vagy váltó, vagy más kötelező irat alakját használja fel: kihágást követ el és 30 napig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A bíráskodás ezen kihágás felett a járásbíróságok hatásköréhez tartozik. 25. §. A szállodákban, vendéglőkben vagy korcsmákban megszállott vendégek ellen a szállást adó által támasztható követelésekre a jelen fejezet határozatai nem alkalmazandók. 26. §. Ezen fejezet szövege minden községben évenkint szokott módon kihirdetendő és minden italmérési helyiségben a vendégek által könnyen látható helyen, magyarul és az illető község jegyzőkönyvi nyelvén kifüggesztendő és olvasható állapotban tartandó. Azon vendéglős, korcsmáros vagy italmérő, ki ezen §. rendeletét nem teljesíti, az illetékes közigazgatási hatóság által a községi szegényalap javára 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Egyidejűén közhírré teszi a kerületi elüljáróság, hogy a 343/1883. kgy. sz. szabály- rendelet értelmében a Budapest főváros területén létező vendéglőkben, korcsmákban és más italmérési helyiségekben — ideértve azokat a kereskedéseket isy emelyek a szeszes italoknak kicsinyben való eladására joggal bírnak, — a bíróllag megítélhető korosmai hitel 4 K, azaz Négy korona. A kerületi elüljáróság. BUDAPEST FŐVÁRÖS HÁZINYOMDÁJA 1919.
