Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1919

K_1973.0434.1

március 6. 1919 31.253. 1919—Vili tan. szám. A Tanács az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető miniszter úrnak ez évi február hó 19-én 210. kb. szám alatt kelt rendelete folytán az alábbi rendelkezéseket teszi közhírré: A vagyonosabb háztartások járulék-kötelezettsége. A szegényebb lakosság élelmezésének megkönnyítése céljából a vagyonosabb háztartások ez évi április l-től kezdve köz- élelmezési járulékot tartoznak fizetni. Ez a járulék a vagyonosabb háztartások összes tagjaira (beleértve a háztartási alkalmazottakat is) vettetik ki és a liszt- és kenyérjegyek illetve az élelmezésijegvek ellenében, közigazgatási úton szedetik be. A járulék személyenkinti összegét az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető miniszter állapítja meg. Ez évi április, május és június hónapokra együttvéve a járulék személyenkint 15 koronában állapít­tatott meg. Az esedékes járulék a főváros írásbeli felhívására, a felhíváshoz mellékelt postatakarékpénztári csekklap útján késedelem nélkül befizetendő, az erről szóló csekklap-szelvény pedig a lakásszerintilletékes lisztbizottságnál azonnal', most első ízben legkésőbb március 25-ig, bemutatandó, mert ellenkező esetben az illető háztartás sem élel­mezésijegyeket, sem pedig liszt- és kenyérjegyeket nem fog kapni. Aki tévedésből felhívást és csekklapot nem kapott, tartozik a lakása szerint illetékes lisztbizottságnál jelentkezni. Akik a befizetést március 25-ig a lisztbizottságnál nem igazolják, azok az élelmiszerjegyeikért csak április l-től kezdve jelentkezhetnek a lisztbizottságnál a befizetést igazoló csekklap bemutatása mellett. A járulék alóli mentességek: Az előbbi fejezetben előírt járulékok fizetése alól mentesek a következő állandó budapesti lakosok: 1. Akik olyan egy szobás lakásban laknak, ahol állandóan három vagy ennél több személy lakik. 2. Akik olyan két szobás lakásban laknak, ahol állandóan öt vagy több személy lakik. Az I. és 2. pontban megjelölt állandó budapesti lakosok a járulékok alóli mentességben minden külön jelentkezés nélkül, hivatalból részesíttetnek. Jelentkezés esetében a járulékok aló! mentességben részesülnek 3. azok a háztartások, amelyek bár nem laknak a fenti I. vagy 2. pontban említett lakásokban, azonban a háztartás feje igazolja, hogy a) a Kerületi munkásbiztosító pénztár, avagy a Ferenc József kereskedelmi kórház egyesület tagja, vagy b) rendszeres napszámbéres munkás, avagy segédházfelügyelő, vagy c) államsegélyben részesülő munkanélküli, vagy hogy d) állandó hatósági segélyben részesül, vagy e) közalkalmazott, az állami alkalmazottak V. vagy ennél alacsonyabb fizetési osztályára nézve megállapított fizetéssel (a törzsfizetés, drágasági segély és háborús segély együttvéve), vagy olyan nyugdíjas közalkalmazott, akinek nyugdíja az előbb említett fizetés összegét meg nem haladja. 4. azok a magános egyének saját személyükre nézve, akik a 3. a)—e) pontokban felsorolt kellékek valamelyikét igazolják. Az előbbi I—4. pontokban fölsorolt igényjogosultság fenforgása dacára sem kaphatják meg a járulékmentességet mind­azok, akik olyan lakásban laknak, ahol két vagy több háztartási alkalmazott (nevelő, nevelőnő, társalkodónő, inas, dada, gazdasszony, szakácsnő, szobalány, mindenes stb.) van alkalmazva. A járulék-mentesség igazolása. Az előbbi fejezet I. vagy 2. pontjában körülírt lakásokban lakóknak nem kell a járulék-mentességet kérniök, mert ebben a nélkül is részesülnek. Ellenben azok a háztartások, amelyek az előbbi fejezet 3. pontja alapján, valamint azok a magános személyek, akik az előbbi fejezet 4. pontja alapján igényt tartanak a járulékmentességre, kötelesek igényjogosultságukat ez évi március 12-től—16-ig a lakásuk szerint illetékes lisztbizottságnál igazolni. Még pedig a munkásbiztosító pénztári vagy a kereskedelmi kórház-egyleti tagságot Munkaadói igazolvánnyal, a napszámbéres vagy segédházfelügyelői foglalkozást Házfel­ügyelői igazolvánnyal, a munkanélküli segélyt vagy a közsegélyes állapotukat a segélyt kifizető hivatal által kiállított Közsegélyes igazolvánnyal, végül a közalkalmazottak ezt a körülményt a hivatal vezetője által kiállított Közalkalmazottak igazolványával tar­toznak igazolni. A megfelelő igazolványok űrlapjai a lisztbizottságoknál díjmentesen kaphatók. Az igazolványok bélyeg­mentesek és a kiállításukért semmiféle díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást kérni vagy elfogadni nem szabad. Fölszólalások. A járulék mentesség elnyerése céljából előterjesztett igazolás elutasítása esetében a lisztbizottság határozata ellen a Tanácshoz lehet felebbezni. A felebbezést írásban a lisztbizottságnál kell beadni. A járulék kivetése ellen a Tanácshoz címzett fölszólalásokat szintén Írásban a lisztbizottságnál kell beadnL E felebbezések és felszólalások azonban a járulék kivetését nem függesztik fel, tehát a járulékot az élelmezésijegy avagy a liszt- és kenyérjegy elnyerése céljából be kell fizetni, azonban afölszólalás kedvező elintézése esetében az illetéktelenül befizetett járulékösszeg a befizetőnek visszautaltatik. A felebbezési és felszólalási kérvények bélyegmentesek. Mindezekben az ügyekben végső fokon az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető miniszter dönt. Büntetések. Aki saját vagy más részére leendő járulék alóli mentesség elnyerése céljából valótlan adatokat tartalmazó igazolványt kiállít vagy felhasznál, továbbá, aki ilyen eljárásokban cselekvés vagy mulasztás által közreműködik vagy azokat előmozdítja, nem­különben aki a járulék alóli mentességet jogosulatlanul igénybe veszi, végül a fent felsorolt igazolványok kiállítására illetékes az a személy, aki az igazolványt vonakodik kiállítani vagy a kiállításért díjat, vagy más ellenszolgáltatást kér, az, amennyiben cselek­ménye nem csalás, okirathamisítás vagy egyébként súlyosabb beszámítás alá eső bűntett vagy vétség, az 1915. évi 4207. M. E. számú kormányrendelet értelmében kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A valótlan adatokat tartalmazó igazolvány kiállítója' ezenfelül az ezen igazolvány alapján igénybe vett járulékmentesség összegéért anyagilag is szavatol. A kihágások elbírálása a kér. rendőrkapitányságok hatáskörébe tartozik. Ez a hirdetmény azonnal lép érvénybe. BUDAPEST FŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1919. I A Főváros Tanácsa

Next

/
Thumbnails
Contents