Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1919

K_1973.0433.1

I.

A 3310/1918. M. E. sz. kormányrendelet értelmében:

1. Aki közszükségleti cikkeknek akár a közvetlen fogyasztás, akár továbbeladás céljából való árusításával foglalkozik, köteles az eladási helyen az árúk árát szembetűnően megjelölni.

A kirakatokban elhelyezett minden közszükségleti cikknél annak árát fel kell tüntetni.

2. Aki közszükségleti cikkeket továbbeladás céljára elad, köteles a vevőnek az árú átadásával egyidejűleg számlát vagy jegyzéket kiszolgáltatni. A számlának (jegyzéknek) tartalmaznia kell az ügylet megkötésének időpontját, az eladó és a vevő teljes cégének (nevének) megnevezését és üzleti telepének (lakásának) helyét, úgyszintén az eladott árú mennyiségét (súlyát), minőségét és vételárát.

A vevőnek tilos az árút szabályszerű számla vagy jegyzék nélkül átvenni.

Aki a fenti rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, az kihágást követ el és tizenöt napig terjedő elzárással, valamint kétezer koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.

II.

Az 1919. évi XII. néptörvény a következőket rendeli el:

1- §•

Kihágás miatt egy hónaptól egy évig terjedő elzárással és száz koronától százezer koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő az:

1. aki közszükségleti cikk forgalomba hozatalánál a hatóság részéről megállapított legmagasabb árnál magasabb árt követel, köt ki vagy fogad el:

2. aki oly közszükségleti cikk forgalomba hozatalánál, amelynek legmagasabb árát a hatóság meg nem állapította, oly ellenszolgáltatást követel, köt ki vagy fogad el, amely az előállítási (termelési), illetőleg a beszerzési árt, továbbá a felmerült költségeket és a rendes kereskedői hasznot aránytalanul meghaladja:

3. aki továbbeladás céljából közszükségleti cikket a hatóság részéről megállapított legmagasabb árnál magasabb áron vásárol.

8. §.

Aki az üzleti tisztességbe ütköző eljárással, különösen az árúnak a fogyasztóhoz juttatásánál nem szokásos és nyilvánvalóan szükségtelen közbenső kereskedéssel (láncolatos kereskedés) közszükségleti cikk drágulását idézi elő, vétséget követ el, amelynek büntetése két évig terjedő fogház és ezer koronától kétszázezer koronáig terjedő pénzbüntetés.

9- §•

Aki nyerészkedés céljából közszükségleti cikket a saját házi és gazdasági vagy üzemi szükségletét aránytalanul meghaladó mennyiségben a közfogyasztás elől eltitkol vagy elrejt, vétséget követ el és két évig terjedő fogházzal és ezer koronától kétszázezer koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.

12. §.

Aki részt vesz oly összebeszélésben vagy egyesülésben, amelynek célja a fentebbi 8—9. §-okban meghatározott valamely cselekmény elkövetése, az idézett §-okban meghatározott büntetéssel büntetendő.

14- §•

A fenti §-okban meghatározott bűncselekmények büntetése három évig terjedő börtön és háromezer koronától háromszázezer koronáig terjedő pénzbüntetés:

1. ha a cselekmény méreteinél fogva a lakosság ellátásának érdekét közvetlenül és súlyosan veszélyeztette; vagy

2. ha a tettes ezen néptörvény alapján már kétszer meg volt büntetve.

Öt évig terjedő fegyházat és ötezer koronától ötszázezer koronáig terjedő pénzbüntetést

kell alkalmazni, ha a cselekmény a jelen §. 1. pontja szerint minősül és egyúttal a tettes a jelen §. 2. pontja alá esik.

A felsorolt kihágások elbírálása az államrendőrség, a vétségek elbírálása a járásbíróság, a büntettek elbírálása pedig a törvényszék hatáskörébe tartozik.

A Tanács a fentieket azzal a hozzáadással teszi közhírré, hogy mindezek a rendelkezések az üzletekben, piacokon, vásárcsarnokokban, utcákon és egyéb közterületen valamint bárhol másutt működő összes kereskedőkre, bizományosokra, árúsokra, kofákra, házalókra, nemkülönben mindazokra vonatkoznak, akik közszükségleti cikkeket akár iparjogosultság alapján, akár pedig anélkül, rendszeresen vagy alkalomszerűen eladnak, illetve vásárolnak.

Egyalkalommal a Tanács intézkedett az iránt is, hogy a felsorolt kihágások miatt elmarasztaltak, ha cselekményük azt indokolttá teszi, a piacokról és vásárcsarnokokból eltávolíttassanak, illetve az árúsitástól eltiltassanak.

A Főváros Tanácsa.

BUDAPEST FŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1919.

1919. március 12.

Árak kiírása.

Árdrágítások büntetése.