Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1918
LTSZN_0005
1918. április 23. 49.776 1918—Vili. tan. szám. újabb szabályozása és a vendéglői jegyrendszer. A tanács az országos közélelmezési hivatalt vezető m. kir. miniszter úrnak 74.490/1918. számú rendelete aiapján vendéglőkben, szállodákban, kávéházakban, kávémérésekben, kifőzökben, penziókban, egyesületi jellegű és más hasonló étkező helyiségeikben 1918. évi május hő l-től kezdődőleg az ételek kiszolgáltatására, valamint a vendéglői jegyrendszer bevezetésére nézve a következő rendelkezéseket lépteti életbe. I. A vendéglői étkezésnek legutóbb történt szabályozása tárgyában 1917. évi november hó 9-én 91.486/1917.—Vili. tan. szám alatt kibocsátott hirdetményben a kiszolgáltatandó ételek minőségére, mennyiségére, súlyára és egyéb módozataira, nemkülönben a főzeléknek húsfeltéttel, valamint a polgári terítéknek a déli és esti étlapon való feltüntetésére és az utóbb említett ételeknek kiszolgáltatási idejére vonatkozólag foglalt összes rendelkezések — a főzelék húsfeltétnek, valamint a polgári terítéknek az alábbiakban közölt arait kivéve — továbbra is érvényben maradnak. Főzeléknek húsfeltéttel az ára 3 K 60 f-nél több nem lehet. Polgári teríték s A . . a déli teríték ára, amelynek fogásai: leves, főzelék húsfeltéttel és tészta, .......................................................................5 K 20 f-nél, va gy leves, hús főzelékkörettel és tészta,.................................................. .................... ............................................................7 qq az esti teríték ára, amelynek fogásai főzelék húsfeltéttel és tészta.................................................................. 5 !! 20 !I vagy előétel, hús fozelekkoi cucí és tészta, (vagy előétel helyett sajt, vagy gyümölcs^ .............................................................1 g 011 „ több nem lehet. Ezek az árak azonban csupán a legmagasabb mértéknek tekinthetők és ehez képest azok a vendéglők, amelyek kevesebb üzemköltséggel dolgoznak, úgyszintén a kifőzök is csak megfelelően alacsonyabb árakat számíthatnak. Az e részben figyelembe veendő közelebbi irányelvek meghatározását és a vendéglőknek a fentiek szerint való osztályozását a felmerülő konkrét esetek kapcsán az Országos Árvizsgáló Bizottság fogja végezni. II. A vendéglői étkezésnek ezen újabb szabályozásával kapcsolatban a tanács az országos közélelmezési hivatalt vezető m. kir. miniszter úrnak fenthivatkozott rendeletében foglalt felhatalmazás alapján ugyancsak 1918. évi május hó l-t öl kezelő - dőleg az állandóan Budapesten lakó és rendszerint vendéglőkben étkezők részére a vendéglői jegyrendszer bevezetését is életbelépteti és erre nézve a következőket teszi közhírré. Minden budapesti lakosnak joga van élelmezési jegyének beszolgáltatása ellenében a vendégiái jegyekre. A vendéglői jegy kiszolgáltatása akként történik, hogy az illető az illetékes lisztbizottságnál élelmezési jegyét beszolgáltatja. A lisztbizottság a jelentkezőnek, amennyiben az élelmezési jegynek május hó l-től kezdve esedékes szelvényei beváltva még nincsenek, ennek ellenében a vendéglői jegyet az összes étkezési szelvényeivel együtt kiszolgáltatja. Abban az esetben, ha a jelentkező fél az egyesített élelmezési jegynek szelvényeit a hónap egy részére már beváltotta volna, arra az időre a vendéglői jegynek megfelelő étkezés! szelvényeire igényt nem tarthat. A május hónapra szóló vendéglői jegy lejártával a jegy tulajdonosa a vendéglői jegy fejrészének visszaadása ellenében a liszthizottságnál átveheti a Június hóra érvényes vendéglői jegyet. Amennyiben az illető a következő hóra esedékes vendéglői jegyet igénybevenni nem kívánná, ebben az esetben ugyancsak a vendéglői jegy fejrészének beszolgáltatása ellenében részére a lisztbizottság kiadja az ezen hónapra szóló egyesített élelmezési jegyet. A vendéglői jegy, amely egy hónapra szói, 62 étkezési szelvényt tartalmaz. Ezen vendéglői jegy egy-egy szelvényének bevonása ellenében az említett étkezőhelyiségek tulajdonosai egy-egy ebédet vagy vacsorát a megállapított kedvezményes áron kiszolgáltatni tartoznak, tehát ugyanannyi (déli — esti) étkezésre szól. Ezen fölül a vendéglői jegynek van még 4 szelvénye, amelyek ellenében annak birtokosát 25. dkg. cukor, IO dkg. hadikávé, 10 dkg. vaj és 1 db hadiszappan is megilleti. A vendéglői jeggyel étkezőknek az a kedvezmény biztosíttatik, hogy a föntebb megjelölt étkezési helyiségekben az illető étkezőhelyiségek tulajdonosai részükre a főzelék húsfeltétet az egyidejűleg megállapított 3 K 60 f helyett 2 K 80 f árban, a polgári terítéket pedig az egyidejűleg megállapított 5 K 20 f, illetve 7 K 80 f helyett 4 K, illetve 6 K árban kötelesek kiszolgáltatni. Ezen hirdetményben fölsorolt étkezőhelyiségek tulajdonosai részére a főváros hatósága a náluk vendéglői jeggyel étkező vendégektől beszedett jegyszelvények ellenében az alább megjelölt és meghatározott mennyiségű élelmiszereket fogja kiszolgáltatni és e célból a vendéglői jegy minden egyes étkezésre szóló szelvényének a kiutalandó élelmiszerekre vonatkozó értékét 8 gramm zsírban, 8 gramm cukorban, 150 gramm burgonyában és 30 gramm szárazfőzelékben állapítja meg. A beszedett vendéglői jegyszelvények 500 darabonkint borítékban elhelyezve a Központi Liszthivatalba (IU. kér., Szervita-tér 8.) beszolgáltatandók és ennek alapján fogja az említett hivatal az illető étkezőhelyiségek tulajdonosai részére a fölsorolt megfelelő mennyiségű élelmiszereket kiszolgáltatni. Aki ezeket a rendelkezéseket megszegi, vagy azokat kijátssza, hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágások elbírálására a kerületi rendőrkapitányságok illetékesek. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA - 1918. A Székesfőváros Tanácsa \ vendéglői étkezés
