Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1918
K_1971.1019.11.1
1918. november 29. f A kolbászgyártás szabályozása és a kolbászárúk legmagasabb ára. 130.Í45 1918—Vili. tan. sz A tanács ezennel közhírré teszi, hogy az Országos Közélelmezési Hivatal a marhahúsból készült kolbászárúk gyártását a következőleg szabályozza: A főváros egész területén marhahúsból készült kolbászféléket csak tisztán húsból, a megfelelő zsiradék, további fűszerek és a szükséges vízmennyiség hozzáadásával szabad készíteni. A fenti alkatrészeken kívül tehát sem belsőrészeket (zsigereket), sem pacalt, sem beleket, sem az eddig 2°|0 erejéig megengedett lisztet vagy keményítőt, szóval semmiféle pótanyagot a kolbászfélékbe feldolgozni, vagy olyan kolbászféléket, melyek pótanyagokat tartalmaznak, forgalomba hozni nem szabad. Úgyszintén tilos további intézkedésig feldolgozatlan marhahúst pácolás vagy füstölés útján konzerválni és mint ilyent forgalomba hozni. Az esetleg feldolgozás alatt álló készletek azonban ezen hirdetményben foglalt rendelkezések hatálybalépésének napjától számított két hétig forgalomba hozhatók. További intézkedésig csakis a következő kolbászfélék gyártása van megengedve: párizsi, koszorú kolbász (krinolin), tormás kolbász, szafaládé, füstölt kolbász, nyári szalámi (egyszer füstölt), vadász kolbász és füstölt nyelv. Megjegyeztetik, hogy a tormás kolbász (virsli) csak egy nagyságban és pedig akként készíthető, hogy párja 9—10 dekagrammot nyomjon. A fent fölsorolt kolbászfélékre az Országos Központi Arvizsgáló Bizottság az Országos Közélelmezési Hivatallal egyetértőleg a közvetlen fogyasztást szolgáló kiskereskedelmi forgalomban a következő árakat állapította meg: tormás kolbász (virsli), szafaládé vagy füstölt kolbász kg.-kint 18 K párisi vagy koszorú kolbász (krinolin) „ 18 K nyári szalámi (egyszer füstölt) vagy vadászkolbász „ 20 I füstölt nyelv nyersen (garat nélkül) „ 22 K füstölt nyelv főzve, egészben............................................................. „ 28 K füstölt nyelv főzve, felszeletelve ..................................................................................... „ 30 K A vendéglők, éttermek, kifőzök, kórházak, intézetek stb., szóval olyan vevők, kik elkészített ételek felszolgálásával foglalkoznak, vagy intézmények, amelyekben nagyobb számú fogyasztó nyer ellátást, az előző pont rendelkezései szempontjából közvetlen fogyasztóknak tekintendők. A fenti rendelkezések szerint forgalomba hozható kolbászfélék akár a kis-, akár a nagykereskedelemben csak súly szerint árúsíthatók. A fent megállapított árak csak a legjobb minőségű árúra vonatkoznak, a kevésbé jó árú csak a fent megállapított áraknál aránylag olcsóbban árúsítható. A termelő a kolbászfélékért a közvetítő kereskedőtől megegyezés szerinti, azonban a fent megállapított áraknál csak aránylagosan alacsonyabb árakat követelhet. Ezek a rendelkezések 1918. évi december hó 5-ik napján lépnek életbe. Aki ezeket a rendelkezéseket megszegi, — az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető eljárás alá nem esik, — kihágást követ el és a minisztérium 5298/1918. M. E. számú rendeletének 6. §-a értelmében 6 hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek mennyisége, melyet a tettes cselekményével indokolatlanul elért, a kiszabandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszereséig felemelt összegig terjedhet; ismételt vagy súlyosabb beszámítás alá eső esetekben pedig a hatósági engedély (iparigazolvány) megvonásával is járhat. A kihágási ügyekben az eljárás az államrendőrség hatáskörébe tartozik. A Főváros Tanácsom BUDAPEST FŐVÁROS HÁZINYOMDA} A 1918.
