Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1918
DC_1972.0074
1918. április 23. 49.776 1918—VHÍ. tan. szám. vendéglői étkezés újabb szabályozása és a vendéglői jegyrendszer. A tanács az országos közélelmezési hivatalt vezető m. kir. miniszter úrnak 74.490/1918. számú rendelete alapján vendéglőkben, szállodákban, kávéházakban, kávémórésekben, kifőzőkben, penziókban, egyesületi jellegű és más hasonló étkező helyiségekben 1918. évi május hó l-től kezdődőleg az ételek kiszolgáltatására, valamint a vendéglői jegyrendszer bevezetésére nézve a következő rendelkezéseket lépteti életbe, I. A vendéglői étkezésnek legutóbb történt szabályozása tárgyában 1917. évi november hó 9-én 91.486/1917.—-Vili. tan. szám alatt kibocsátott hirdetményben a kiszolgáltatandó ételek minőségére, mennyiségére, súlyára és egyéb módozataira, nemkülönben a főzeléknek húsfeltéttel, valamint a polgári terítéknek a déli és esti étlapon való feltüntetésére és az utóbb említett ételeknek kiszolgáltatási idejére^ vonatkozólag foglalt összes rendelkezések — a főzelék húsfeltétnek, valamint a polgári terítéknek az alábbiakban közölt árait kivéve — továbbra is érvényben maradnak. Főzeléknek húsfeltéttel az ára 3 K 60 f-nél több nem lehet. Polgári teríték s a déli teríték ára, amelynek fogásai: leves, főzelék húsfeltéttel és tészta, .................................................................5 K 20 f-nói, va gy leves, hús főzelékkörettel és tészta,...............................................................................................................................................7 80 „ az esti teríték ára, amelynek fogásai főzelék húsfeltéttel és tészta ..................................................................5 ,, 20 „ va gy előétel, hús főzel ékkő rétiéi és tészta, (vagy eiőéiei helyett sajt, vagy gyümölcs) ........................................................1 .. éu „ tö bb nem lehet. i Ezek az árak azonban csupán a legmagasabb mértéknek tekinthetők és ehez képest azok a vendéglők, amelyek kevesebb üzemköltséggel dolgoznak, úgyszintén a kifőzök is csak megfelelően alacsonyabb árakat számíthatnak. Az e részben figyelembe veendő közelebbi irányelvek meghatározását és a vendéglőknek a fentiek szerint való osztályozását a felmerülő konkrét esetek kapcsán az Országos Árvizsgáló Bizottság fogja végezni. II. A vendéglői étkezésnek ezen újabb szabályozásával kapcsolatban a tanács az országos közélelmezési hivatalt vezető itl kir. miniszter úrnak fenthivatkozott rendeletében foglalt felhatalmazás alapján ugyancsak 1918. évi május hó l-től kezdődőleg az állandóan Budapesten lakó és rendszerint vendéglőkben étkezők részére a vendéglői jegyrendszer bevezetését is életbelépteti és erre nézve a következőket teszi közhírré. Minden budapesti iakosnak joga van élelmezési jegyének beszolgáltatása ellenében a vendéglői jegyekre. A vendéglői jegy kiszolgáltatása akként történik, hogy az Hietö az illetékes lisztbizottságnál élelmezési jegyét beszolgáltatja. A lisztbizottság a Jelentkezőnek, amennyiben az élelmezési jegynek május hó Ütői kezdve esedékes szelvényei beváltva még nincsenek, ennek ellenében a vendéglői jegyet az összes étkezési szelvényeivel együtt kiszolgáltatja.' Abban az esetben, ha a jelentkező fél az egyesített élelmezési jegynek szelvényeit a hónap egy részére már beváltotta volna, arra az időre a vendéglői jegynek megfelelő étkezési szelvényeire igényt nem tarthat. A május hónapra szóié vendéglői jegy lejártával a jegy tulajdonosa a vendéglői jegy fejrészének visszaadása ellenében a lisztbizottságnál átveheti a június hóra érvényes vendéglői jegyet. Amennyiben az Hietö a következő hóra esedékes vendéglői jegyet igénybevenni nem kívánná, ebben az esetben ugyancsak a vendéglői jegy fejrészének beszolgáltatása ellenében részére a lisztbizottság kiadja az ezen hónapra szóié egyesített élelmezési jegyet. A vendéglői jegy, amely egy hónapra szól, 62 étkezési szelvényt tartalmaz. Ezen vendéglői jegy egy-egy szelvényének bevonása ellenében az említett étkezőhelyiségek tulajdonosai egy-egy ebédet vagy vacsorát a megállapított kedvezményes áron kiszolgáltatni tartoznak, tehát ugyanannyi (déli — esti) étkezésre szói. Ezen föl ül a vendéglői jegynek van még 4 szelvénye, amelyek ellenében annak birtokosát 25. dkg. cukor, 10 dkg. hadikávé, W dkg. vaj és 1 db hadiszappan is megilleti. A vendéglői jeggyel étkezőknek az a kedvezmény biztosíttatik, hogy a föntebb megjelölt étkezési helyiségekben az illető étkezőhelyiségek tulajdonosai részükre a főzelék húsfeltétet az egyidejűleg megállapított 3 K 60 f helyett 2 K 80 f árban, a polgári terítéket pedig az egyidejűleg megállapított 5 K 20 f, illetve 7 K 80 f helyett 4 K, illetve 6 K árban kötelesek kiszolgáltatni. Ezen hirdetményben fölsorolt étkezőhelyiségek tulajdonosai részére a főváros hatósága a náluk vendéglői jeggyel étkező vendégektől beszedett jegyszelvények ellenében az alább megjelölt és meghatározott mennyiségű élelmiszereket fogja kiszolgáltatni és e célból a vendéglői jegy minden egyes étkezésre szóló szelvényének a kiutalandó élelmiszerekre vonatkozó értékét 8 gramm zsírban, 8 gramm cukorban, 150 gramm burgonyában és 30 gramm szárazfőzelékben állapítja meg. A beszedett vendéglői jegyszelvények 500 darabonkint borítékban elhelyezve a Központi Liszthivatalba (IV. kér., Szervita-tér 8.) beszolgáltatandók és ennek alapján fogja az -említett hivatal az illető étkezőhelyiségek tulajdonosai részére a fölsorolt megfelelő mennyiségű élelmiszereket kiszolgáltatni. Aki ezeket a rendelkezéseket megszegi, vagy azokat kijátssza, hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágások elbírálására a kerületi rendőrkapitányságok illetékesek. A Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA - 1918. -
