Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1918
K_1971.1053.1.1
916. szeptember 10. 83.043 [916—Vili. tan. szám. búza-, rozs- és kétszeres-feleslegének közszükségleti célokra való igénybevétele. A tanács a m. kir. minisztériumnak 1916. évi augusztus hó 24-én 2.836/1916. M. E. szám alatt kelt rendeletét az alábbiakban ezennel közhírré teszi. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. Az a termelő, akinek a község (város) területén 400 kataszteri holdnál kevesebb szántóföldje van, köteles a jelen rendelet életbelépte, illetőleg a cséplés befejezése után vagy annak netaláni félbeszakításakor búza-, rozs- és kétszereskészletének a házi és gazdasági szükséglet számításba vétele után maradó feleslegét a községi elülj áróságnál (polgármesternél) ezen rendelet erejénél fogva bejelenteni és azt e hatóság felhívására közszükségleti célokra átadni. A felesleg mennyiségét vita esetében a községi elülj áróság (polgár- mester) az érvényben levő rendeletek értelmében állapítja meg. Ebben a kérdésben — a határozat közlésétől számított három nap alatt — a vitás mennyiség átengedésére halasztó hatályú fokozatos felebbvitelnek van helye; végső fokon a belügyminiszter határoz. 2. I Az 1. §-ban megszabott átadás kötelezettsége nem akadályozza a termelőt abban, hogy búza-, rozs- és kétszereskészletéből mindaddig, amíg annak feleslege a jelen rendelet értelmében tőle át nem vétetett, az érvényben álló rendelkezések értelmében vásárlásra jogosultaknak eladhasson; köteles azonban ezeket az eladásokat a községi elülj ár óságnak (polgármesternek) a vásárlási igazolvány bemutatása mellett bejelenteni. 3. §. A községi elülj áró ság (polgármester) köteles az 1. §. értelmében a termelő által átadandó búza-, rozs- és kétszeresmennyiségek átvételére a Hadi Termény-részvénytársaságot, illetőleg a társaságnak’ a község (város) területére megjelölt bizományosát felszólítani és a Hadi Termény-részvénytársaság, illetőleg a bizományos — az utóbbi a Hadi Termény-részvénytársaság által megállapítandó bírság terhe alatt — köteles a szóban forgó terménymennyiséget a termelőtől átvenni. 4. §. A 3. §. alapján átvett és a Hadi Termény-részvénytársaság bizományosának raktárába szállított, avagy a Hadi Termény-részvénytársaság címére vagy utasítása szerint vasúti vagy hajóállomásra egyébként feladott búza-, rozs- és kétszeresmennyiségek után a Hadi Termény-részvénytársaság a községnek (városnak) métermázsánkint 20 fillér jutalékot fizet. A község (város) az e címen befolyó összegeket a munkálatokat teljesítő közegek díjazására fordíthatja. 5. §. Az a termelő, akinek a község területén 400 kataszteri hold vagy ennél több szántóföldje van, köteles minden hónap második és utolsó vasárnapján az addig kicsépelt búzának, rozsnak és kétszeresnek feleslegét és pedig a megelőző szombati napon volt állapot szerint a Hadi Terményrészvénytársaságnak (Budapest, V., Nádor-utca 9.) megvételre írásban felajánlani. A termelő köteles ajánlatában megjelölni az addig kicsépelt készlet egész mennyiségét, valamint azt, hogy abból saját házi és gazdasági szükséglete címén mennyit tartott vissza és a vevőknek, valamint az eladott mennyiségeknek feltüntetésével azt, hogy mily mennyiséget adott el készletéből a .fennálló rendelkezések értelmében vásárlásra jogosultaknak. A Hadi Termény-részvénytársaság köteles az ő. §. alapján megvételre felajánlott terményeket átvenni, illetőleg az átvételre bizományosát a 3. §-ban említett bírság terhe alatt kötelezni. Ha az 1. §. alá eső termelő búza-, rozs- és kétszeres-készletének feleslegét az ott említett felhívástól, az 5. §. alá eső termelő pedig az utóbbi §. alapján a Hadi Termény-részvénytársaságnak felajánlott terménymennyisé- geket a felajánlástól számított három héten belül nem szállítja, az elszállításról a termelő költségén a törvényhatóság első tisztviselője gondoskodhatik és pedig a szükséghez képest a közerő igénybe vételével. Az a termelő, aki a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi vagy megszegésénél bármely módon közreműködik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant katonák segélyalapját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet, amely a birtokost a fennálló rendeletek értelmében saját házi és gazdasági szükséglete címén megilleti. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágások miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 9. §. Ez a rendelet 1916. évi augusztus hó 26. napján lép életbe. Területi hatályára és végrehajtására nézve az 1750/1916. M. E. számú rendelet (1. a Budapesti Közlönynek 1916. évi május hó 31. napján megjelent 125. számában) 22. §-a irányadó. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1916. — Székesfőváros Tanácsa.
