Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1918

K_1973.0495.1.5

1918. július 12.

Ji jövedelemadó és vagyonadó

alá tartozó jövedelmek és vagyonok, valamint a hadi nyereségadó alá

eső jövedelemtöbbletek bevallása«

95.663 1918—VI.

tan. sz.

Az 1918. évi IX. t.-c. 30. §-ában foglalt rendelkezések végrehaj- tásaképen a jövedelemadónak és a vagyonadónak az 1918. évre, a természetes személyeket, valamint a jövedelemadó fizétésére kötelezett jogi személyeket terhelő hadi nyereségadónak pedig az 1917. hadiévre leendő kivetéséhez szükséges vallomások beadása a következőkben szabályoztatik:

1. A jövedelemadóra, vagyonadóra ésa fiadinyere- •égadóra vonatkozólag vallomást tartoznak adni a kővetkező személyek i

1. Akik az 1917. évre 100.000 K vagy ezt meghaladó jövedelem után lettek jövedelemadóval, illetve 2,000.000 K vagy ezt meghaladó vagyon után lettek vagyonadóval megadóztatva.

A vallomás 1918- évi augusztus 15-éig annál a kerületi elöljáróságnál illetve székesfővárosi adószámviteli osztálynál (községi elöljáróságnál, városi adóhivatalnál) adandó be, amelynek működési területén az 1917. évre szóló adókivetés történt.

Ezzel a vallomással egyszerre adandó be a hadi nyereségadóra vonatkozó vallomás is.

2. Akik annál az adófelügyelőnél illetve adófelügyelő helyettesnél (pénzügyigazgatóságnál) amelynek kerületében az 1917. évre jövedelem- adóval, illetve vagyonadóval meg lettek róva, 1818. évi július 31-ig benyújtott, illetve postára adott kérvényben adóiknak az 1918. évre leendő helyesbítését kérik. A kérvényhez szabályszerű vallomási ivet is tartoznak csatolni, még pedig,

a) ha a helyesbítés csak a vagyonadóra vonatkozik, úgy csupán erre az adónemre nézve;

b) ha pedig a helyesbítés a jövedelemadóra is vonatkozik, akkor úgy a jövedelemadóra, mint a hadi nyereségadóra vonatkozó vallomási ívet is csatolni' kell.

A most elmondottaknak megfelelőleg kell eljárni a hadi nyereségadóra vonatkozólag, ha az adóköteles fél az 1917. évre szóló jövedelemadójának helyesbítését nem kéri, hanem kérelme egyedül a békeévek jövedelmének újból való megállapítására irányul; amikor azután hadi nyereségadóvallomási ívének csupán azt a részét tölti ki, amely a békeév (békeévek) jövedelmének bevallására vonatkozik.

3. Akikkel az adófelügyelő, illetve az az adófelügyelő helyettes (pénzügyigazgatóság) amelynek kerületében az 1917. évre jövedelemadóval, illetve vagyonadóval meg lettek róva, legkésőbb egy hónappal előbb, mielőtt a jövedelemadónak és a vagyonadónak az 1918. évre szóló kivetésére illetékes adófelszólamlási bizottság abban a kerületben, amelyben a fél az 1917. évre ezekkel az adókkal meg lett adóztatva, működését megkezdi, ajánlva postára adott értesítésben tudatja, hogy jövedelemadójuk, vagy vagyonadójuk, vagy mind a kettő, vagy végül hadi nyereségadójuknál a békeév (békeévek) jövedelme újból fog megállapíttatni. Ebben az esetben a fél vallomását az értesítés kézhezvételétől számítandó egy hónap alatt az 1917. évre történt megadóztatásának helyén nyújtja be aszerint, a mint a felszólításnak megfelelőleg vallomást tartozik adni:

a) a vagyonadóra, jövedelemadóra és a hadi nyereségadóra;

b) csak a vagyonadóra;

c) csak a jövedelemadóra, amikor azután ebből kifolyólag a hadi nyereségadóra vonatkozó vallomást is ki kell állítani; végül

d) a hadi nyereségadónál csak a békeév (békeévek) jövedelméről.

4. Akik az 1917. évre jövedelemadóval vagy vagyonadóval, továbbá az 1916. hadi évre hadi nyereségadóval nem voltak megróva, de adókötelesek. Ezek a személyek az alább ’ következő V. pontban megjelölt helyeken 1918. augusztus 15-ig vallomást tartoznak adni:

a) a jövedelemadóra vonatkozólag abban az esetben, ha összes jövedelmük az 1917. évben a 10.000 K-t meghaladta;

b) a hadi nyereségadóra vonatkozólag abban az esetben, ha összes jövedelmük az 1917. hadi évben a 13,000 K-t meghaladta, még pedig tekintet nélkül arra, hogy volt-e hadi nyereségük vagy sem;

c) a vagyonadóra vonatkozólag, ha adóköteles tiszta vagyonuk értéke a bevallás időpontjában az 50.000 K-t meghaladja.

Azok a vagyonadó fizetésére kötelesek, akiiénél a föld- és házbirtokban fekvő vagyonuk tiszta értéke — beleértve a saját birtokuk mező- és erdőgazdasági üzemi tőkéjét is — a 100.000 K-t nem haladja meg és akiknek más vagyonuk nincs, az 1918. évre vonatkozólag — vagyonadó fizetése iránti kötelezettségüknek érintetlenül való fentartása mellett — kivételesen felmentetnek a vagyonadóra vonatkozó vallomásadás kötelezettsége alól.

Az 1909. évi X. t.-c. 3. §-a szerint közös háztartáshoz tartozók jövedelmükről vagy vagyonukról vallomást nem adnak, hanem ezeket a családfő köteles a többi jövedelmeivel, illetve vagyonával együtt bevallani.

A jövedelemadóra és vagyonadóra vonatkozó vallomás az e célra szolgáló közös vallomási íven adandó és pedig aszerint, amint adóköteles csak a jövedelemadóra, vagy csak a vagyonadóra, vagy mindkettőre tartozik vallomást adni, vagy csak a jövedelemadóra, illetve a vagyon adóra vonatkozó részében vagy pedig mindkét részében töltendő ki.

A hadi nyereségadóra vonatkozó vallomás az e célra szolgáló külön vallomási íven adandó.

II. A jövedelemadó szempontjából az 1909. évi X. t.-c. 9. §-a szerint adóköteles jövedelemnek tekintendő az adókötelesnek bármely forrásból eredő és akár tényleg befolyó, akár őt megillető pénzbeli vagy értékkel biró egyéb bevétele, amelyhez a saját házában, vagy illetménykép, avagy ingyen bírt lakásának haszonértéke, továbbá akár a sajátjából felhasznált, akár illetménykép vagy ingyen kapott gazdasági, üzleti és más cikkeknek pénzértéke is hozzászámítandó. Ennek a nyers bevételnek a törvény szerint megengedett levonások után fenmaradó része alkotja az adóköteles tiszta jövedelmet.

Arra nézve, hogy a bármely forrásból eredő bevétel alatt mi értendő — kijelentetik, hogy ez a meghatározás nemcsak az 1909. évi X. t.-c. 10. és 15. §-aiban felsorolt jövedelemforrásokból származó bevételekre vonatkozik, hanem mindazt a bevételt is magában foglalja, melyet az adózó — az említett forrásokon kívül — bárhonnét tulajdonul kézhez vett.

III. A vagyonadó szempontjából az 1916. évi XXXII. t.-c. 7. és 8. §-ai szerint adóköteles vagyonnak tekintendők i

1. a magyar szent korona országainak területén fekvő ingatlanok, ideértve a bányákat és kohókat is, összes tartozékaikkal és a velük összekötött jogokkal, ha pénzbelileg megbecsülhető értékük van; továbbá a mezőgazdasági és erdei termelésnek és az ezekkel összefüggő mellékiparágaknak, valamint a bánya- és kohóüzemekhez tartozó iparágaknak ingó vagy ingatlan (élő vagy holt leltári) vagyonban fekvő üzemi tőkéje;

2. a magyar szent korona országainak területén folytatott ipari, kereskedelmi vagy bármi más haszonhajtó foglalkozásnak ingó vagy ingatlan (élő vagy holt leltári) vagyonban fekvő üzleti (üzemi) tőkéje;

3. az alábbi részletesen felsorolt tőkevagyon;

4. minden más, az előző 3. pont alá nem tartozó, de a magyar szent korona országainak területén levő ingó vagyon, kivéve:

a) a bútorokat, ruházatot, fehérneműt, műtárgyakat, könyveket és házieszközöket;

b) azokat az ingó tárgyakat, melyek az 1. és 2r pontok szerint mint üzemi (üzleti) tőkék alkatrészei már adóköteles vagyonnak tekintendők.

A fenti 3. pontban említett tőkevagyon alatt értendők:

a) mindennemű akár a belföldön, akár a külföldön fennálló és kamatozó vagy nem kamatozó tőkekövetelések, tekintet nélkül arra, hogy azokról okirat állíttatott-e ki, vagy sem;

b) a belföldön vagy a külföldön elhelyezett takarékbetétek, ideértve a postatakarékpénztári betéteket is;

c) az állam, törvényhatóságok, társulatok, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsátott és a fennálló törvények szerint akár adóköteles, akár adómentes kölcsönkötvények (elsőbbségi kötvények) és záloglevelek tőkeértéke; továbbá a belföldi részvények (üzletrészek) és más értékpapírok tőkeértéke;

d) bárminő külföldi részvénynek vagy értékpapírnak tőkeértéke;

e) a magyar szent korona országainak területén fekvő következő vagyon (vagyonjog), u. m.: a kir. kisebb haszonvételi jogok, továbbá a bérbeadott vadászati és halászati jog, valamint egyéb a föld- és házadó alá nem tartozó szolgáltatások tőkeértéke; a bányamíveléshez szükséges beleegyezésért fizetett ellenszolgáltatások (termelési jutalékok), valamint általában a szolgalmi jogokért járó haszonvételek tőkeértéke; az örökbér tőkeértéke; az 1896. évi XXV. törvénycikkben tárgyalt zsellérbirtokok és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvételéért fizetett évi szolgálmányok tőkeértéke, illetőleg megváltás (örök- váltság) esetében a váltságtőke; végül a személy- vagy reáljogú gyógyszertárak tőkeértéke;

f) a belföldi vagy külföldi pénznemekben, bankjegyekben, aranyvagy ezüstrudakban, pénztári utalványokban fekvő készpénz, ide nem értve az adókötelesnek a folyó bevételéhez (1909. évi X. t.-c. 9. §-a) tartozó pénzkészletét, mely jövedelmének lévén alkatrésze, a vagyonadó szempontjából vagyonnak nem tekinthető.

IV. Az 1918. évi IX. t.-c. 13. §-ának I. pontja értelmében a hadi nyereségadó szempontjából adókötelesnek tekintendő az a jövedelemtöbblet, amelyet adóköteles az 1917. évben az 1913. évi jövedelmével szemben vagy az adóköteles választása szerint az 1911., 1912. és 1913. években elért átlagos évi jövedelmével szemben tényleg elért.

Ha elemi csapás folytán úgy az 1913. évi jövedelem, mint az 1911., 1912. és 1913. években elért átlagos jövedelem a rendesnél jelentékenyen alacsonyabb volt, az adóköteles félnek legkésőbb az általa benyújtott vallomásban kifejezendő kívánságára a legutolsó normális év jövedelme veendő a jövedelemtöbblet megállapításának alapjául. A normális év úgy az 1911—1913. átlagévek bármelyike, mint az ezen éveket 1906-ig bezárólag megelőző bármelyik esztendő lehet.

V. Ha a fél az 1917. évre jövedelemadóval és vagyonadóval, az 1916. hadiévre pedig hadi nyereségadóval megadóztatva még nem volt (1. 4. pont), vallomásainak benyújtására nézve a következők szerint köteles eljárni:

1. A vallomásokat annál a kerületi elöljáróságnál, illetve székesfővárosi adószámviteli osztálynál, (községi elöljáróságnál, városi adóhivatalnál) kell benyújtani, amelynek területén a természetes személy állandóan lakik vagy tartózkodik.

Az adóköteles természetes személy állandó lakhelyének azt a kerületet, (községet, várost) kell tekinteni, ahol viszonyainak megfelelően berendezett lakása van. Csak időleges és átmeneti tartózkodásra berendezett megszállóhely lakásul nem tekinthető. Ehhez képest azok az adókötelesek, akik szórakozás végett, vagy üzleti, illetőleg egyéb okokból (pl. mert védkötelezettségüknek másutt tesznek eleget, vagy tanintézeti hallgatók, vagy üzletük másutt van, mint ahol laknak) az évnek egy részét állandó lakhelyükön kívül töltik, mindenkor állandó lakóhelyükön adnak vallomást.

Több lakóhely esetén, vagyis ha ugyanazon adókötelesnek két vagy több községben van az előző bekezdésben foglalt meghatározásnak megfelelő állandó lakóhelye, a szóbajöhető községek közül az adóköteles vallomásait annál a kerületi elüljároságnál, illetve székesfővárosi adószámviteli osztályánál (községi elöljáróságnál, városi adóhivatalnál) tartozik benyújtani, ahol jövedelem-, vagyon- és hadinyereségadóit tárgyaltatni akarja. Az adókivetés helyének ekként történt megválasztását köteles a fél a vallomási ívekbe azok első oldalán a 3. tétel alatt is beírni és arról, hogy az adókivetés helyéül melyik községet választotta, 1918. évi július végéig az állandó lakóhely szempontjából szóbajöhető községek mindegyikének elüljáróságát (városi adóhivatalt, székes- fővárosi kerületi adószámviteli osztályt) szóban vagy Írásban értesíteni.

Megjegyeztetik, hogy az adóköteles nincs feljogosítva arra, hogy a jövedelemadóra és vagyonadóra vonatkozó vallomásának beadásai helyéül az egyik községet, a hadi nyereségadóra vonatkozó vallomásának beadási helyéül egy másik községet válasszon, mert úgy a jövedelem- adóra és vagyonadóra mint a hadi nyereségadóra vonatkozó vallomás egyazon helyen adandó be.

2. Az adóköteles jogi személyek nevében igazgatóságuk, illetőleg törvényes képviseletük székhelyén adandók a vallomások.

3. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lahóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs, vallomásaikat itteni utolsó lakóhelyükön kötelesek benyújtani. Ha pedig ilyen lakóhely nem ismeretes, a vallomási ívek bármelyik kerületi elül- járóságnál, illetve székesfővárosi adószámviteli osztálynál (községi elöljáróságnál városi adóhivatalnál) beadhatók, amelynek területén a jövedelmi forrás, illetve vagyon létezik.

4. Az országban nem lakó külföldiek abban a községben (városban) adnak vallomásokat, ahol az ingatlan, az ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy telep fekszik, a követelés zálogjoga biztosítva van, illetőleg a vagyon vagy vagyonjog létezik. Több ilyen hely esetén a vallomási ívek bármelyik kerületi elöljáróságnál, illetve székesfővárosi adószámviteli osztálynál, (községi elüljáróságnál, városi adóhivatalnál) beadhatók, amelynek területén a jövedelmi forrás, illetve vagyon létezik.

5. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs (3. pont), valamint az országban nem lakó külföldiek (4. pont) vallomásaikat a székesfővárosi adófelügyelőnél (központi osztály) is beadhatják, aki azokat szükség esetén az illetékes pénzügyigazgatósághoz haladéktalanul továbbítja.

VI. Ha a fél bármely okból vallomást adni köteles, vallomásának kiállításánál a következőket tartozik szem előtt tartani:

1. Az ingyen kiszolgáltatandó vallomási ívek a félnek hivatalból kézbesítve nem lesznek, hanem azokat az adóköteles a kerületi elüljáróságnál, illetve székesfővárosi adószámviteli osztálynál (községi elüljáróságnál, városi adóhivatalnál) maga vagy megbízottja veszi át.

2. Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási íveket kiállítani nem tudná, a kerületi elüljáróság, illetve székesfővároi adószámviteli osztály (községi elüljáróság, városi adóhivatal) köteles a tollba mondott vallomás alapján a vallomásiíveket díjtalanul kitölteni s ennek megtörténtét hivatalból bizonyítani.

3. A vallomásokat nem önjogú, (gyámolt vagy gondnokolt), valamint jogi személyek nevében a törvényes képviselő (gyám, gondnok, igazgató stb.) adja, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli.

4. A vallomásadásra kötelezettek a vallomásokat meghatalmazottjaik útján is benyújthatják, a meghatalmazott ténykedéséért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A meghatalmazottak e minőségüket hivatalos felszólításra igazolni tartoznak. A meghatalmazás bélyegmentes. A vagyon kezelésével vagy gondozásával megbízottat külön meghatalmazás nélkül is meghatalmazottnak kell tekinteni.

5. A vallomások lezárt borítékban is beadhatók, ebben az esetben azonban a nevet és a lakást a címlapon pontosan ki kell tölteni.

6. A vallomások átadójának kívánatára a vallomások benyújtásáról hivatalos elismervényt kell adni. Ha pedig a vallomási ívek boríték alatt nyújtatnak be, ez a körülmény a hivatalos elismervényben külön is megemlítendő.

7. Aki a jövedelemadóra és a vagyonadóra vonatkozó vallomását az előírt határidőben be nem adja, pótlék fejében fizet:

aj a kivetés során megállapított jövedelemadónak 5%-át, ha pedig az adófelügyelő, illetve adófelügyelő helyettes (pénzügyigazgatóság) részéről hozzáintézett felhívásnak meg nem felel, a megállapított adónak további 10%-át;

b) a kivetés során megállapított vagyonadónak l°/0-át, ha pedig az adófelügyelő illetve adófelügyelő helyettes (pénzügyigazgatóság) részéről hozzá intézett fölhívásnak meg nem felel, a megállapított adónak további 4ü/0-át, illetőleg, ha az adóalap 200.000 K-t meghalad, a kivetés során megállapított vagyonadónak 5%-át, ha pedig az adófelügyelő illetve adófelügyelő helyettes (pénzügyigazgatóság) részéről hozzá intézett fölhívásnak meg nem felel a megállapított adónak további 10%-át.

Aki pedig az 1916. évi XXIX. t.-c. 19. §-a alapján a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) által hozzája intézett felhívásra az 1917. évben elért jövedelemtöbbleteknek megállapításához szükséges adatokat nem szolgáltatja be, illetve a nem szabályszerűen szolgáltatott adatoknál a hiányt újabb fölhívásra sem pótolja, a kivetés során megállapított hadi nyereségadónak 10—25%-át fizeti pótlék fejében.

8. Ha a vallomási ivek miként való kitöltésére nézve az adózónak kétségei vannak, szóval előterjesztendő kérésére, akár a kerületi elüljáróságnál illetve a székesfővárosi adószámviteli osztálynál (községi elüljáróságnál, városi adóhivatalnál) akár az adófelügyelő illetve adófelügyelő helyettesnél (pénzügyigazgatóság) a szükséges útbaigazítást megkaphatja.

9. Ha a vallomásadásra kötelezett hadbavonult és olyan meghatalmazottja, aki a vallomási íveket helyette és nevében kiállíthatná és aláírhatná nincsen, a kerületi elüljáróság illetve székesfővárosi adószámviteli osztály (községi elüljáróság, városi adóhivatal) a vallomási íveket hivatalból fekteti fel és azok első oldalain a név- és foglalkozásra és a lakóhelyre vonatkozó rovatokat kitölti; azután pedig a vallomások elmaradásának fentebb említett indokát, a vallomási ívek végén pecsét alatt igazolja.

Ebben az esetben az adópótlékok alkalmazásának (7. pont) helye nincs.

10. Az 1909. évi X. t.-c. 71. §-a, az 1916. évi XXXII. t.-c. 32. §-a, illetve az 1916. évi XXIX. t.-c. 26. §-a szerint jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a vallomás adására kötelezett, ha a jövedelmére, vagyonára, illetve hadi nyereségére vonatkozó vallomásában, vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelem- forrást, illetve adóköteles vagyont szándékosan elhallgat.

Büntetlen marad azonban a tettes, ha a följelentés megtörténte vagy a vizsgálat megindítása előtt nyilatkozatát illetékes helyen kijavítja vagy kiegészíti, az elhallgatott jövedelmet, illetve vagyont bevallja, illetőleg helyes adatokat szolgáltat be, vagy mulasztását pótolja.

Az a körülmény, hogy a csak becslés útján megállapítható vagyon értéke, vagy a csak becslés útján megállapítható jövedelem összege, nem a vallomásban kitüntetett összeggel lett a kivetés során megállapítva — magában véve még — jövedéki kihágási eljárás megindítására alapul nem szolgálhat.

A Székesfőváros Tanácsa.

Budapest SzékespÖváros

HÁZINYOMDÁJA - 1918. -