Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1918

DC_1973.0459.1

1918. augusztus 27. 113.377 1918—Vili. tan. szám. A vendéglőkben és egyéb nyilvános étkezőhelyiségekben az ételek és italok kiszolgálásának és árának szabályozása. A tanács a m. kir. kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrnak folyó évi július hó 29-én 67.790/1918. K. M. szám alatt kelt rendeletét az alábbiakban ezennel közhírré teszi: A m. kir. minisztériumnak 3.372/1918. M. E. számú rendeletében kapott felhatalmazás alapján következőket rendelem: 1. §• Budapest székesfőváros területén, a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban, valamint a 10.000-nél több lakossal bíró községekben a jelen rendelet életbeléptétől kezdve a vendéglősipar csak a jelen rendeletben megállapított szabályoknak meg­felelően űzhető. A jelen rendelet szempontjából a vendéglőkkel azonos elbánás alá esnek az éttermek, szállodák, kifőzök, penziók és minden más nyilvános jellegű étkezési helyiség. 2. §. Az 1. §-ban megjelölt nyilvános étkező helyiségek az általuk kiszolgáltatott ételekért és italokért felszá­mítható legmagasabb árak szempontjából, üzemkölt­ségeik mértéke szerint, osztályokba sorozhatok. Az érdekeltek kötelesek a jelen rendelet életbelép­tétől számított 3 napon belül s ez után újból minden hónap 1. és 3. napja között a székesfővárosban az Országos Központi Árvizsgáló Bizottságnak, más városokban pedig az illetékes helyi árvizsgáló bizottságnak ételárszabásukat és teríték-árszabásukat jóváhagyásra bemutatni. Ha az illetékes árvizsgáló bizottság működését még nem kez­dette meg, az ételárszabást és teríték-árszabást az első­fokú iparhatósághoz kell beküldeni jóváhagyás végett. Az árak megállapítása tekintetében a helyi árvizsgáló bizottságokat és az elsőfokú iparhatóságokat a meg­felelő irányítással az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság látja el. 3. §. A jelen rendelet 1. §-a alá eső minden nyilvános étkező helyiség déli 12 órától délután 3 óráig, este pedig 7 órától 10 óráig — a nyári időszámítás tartama alatt 7 órától 11 óráig —- köteles terítéket kiszolgáltatni. Az Országos Központi Arvizsgáló Bizottság meghatározhatja azokat a nyilvános jellegű étkező helyiségeket, amelyek terítékeiket kétféle összeállításban kötelesek rendelke­zésre tartani s-ezek közül a kívánt terítéket a vendég választása szerint kiszolgáltatni. A teríték összeállításának közelebbi részleteit a terület szerint illetékes Árvizsgáló Bizottság határozza meg. 4. §. Az 1. §-ban megjelölt étkező helyiségek tulajdonosait a terület szerint illetékes Árvizsgáló Bizottság arra köte­lezheti, hogy a 3. §. szerinti terítéken kívül még aprított húsból vagy belsőrészekből készült ételeket (pörkölt, gulyás, tokány, továbbá velő, máj, pacal, borjúláb stb). úgyszintén legalább egyféle főzeléket is húsfeltéttel szolgáltassanak ki. Ezek árának megállapítására is a 2. i rendelkezései irányadók. 5. A jelen rendelet hatálya alá eső étkező helyiségek­ben az étlapon szembetűnő helyen kell feltüntetni a kiszolgálás napját, a külön megrendelhető egyes ételek­nek és a terítéknek árát, valamint azokat az ételeket, amelyekből a teríték áll. Ha az erre illetékes Arvizsgáló Bizottság az étkező helyiség tulajdonosát a 4. §. értelmé­ben az ott felsorolt egyszerűbb ételek kiszolgáltatására kötelezte, úgy az étlapon ezeknek árát is fel kell tüntetni. 6. §. A teríték keretében kiszolgáltatott egyes ételadagok legkisebb mértéke a következő: leves 2 deciliter, húsétel 10 dekagramm, főzelékköret 2 deciliter, egyéb köret 15 dekagramm, főt tészta 15 dekagramm, sült tészta vagy felfújt 12 dekagramm. A kiszolgáltatott egyéb ételadagok legkisebb mértékét az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság állapítja meg. 7. §. A jelen rendelet hatálya alá eső minden étkező helyiségben az étlapot olyképen kell kifüggeszteni, hogy az már az utcáról is könnyen olvasható legyen. Minden étkező helyiségben feltűnő helyen ki kell függeszteni a jelen rendeletnek és a hatóság által a 2. §. értelmében jóváhagyott árjegyzéknek egy példányát. Ezen az árjegyzéken az egyes ételadagok súlyát is fel kell tüntetni. 8. §. Aki a jelen rendeletnek, vagy az Árvizsgáló Bizott­ságnak a jelen rendelet alapján tett valamely rendelke­zését megszegi vagy kijátssza, az a 3.372/1918. M. E. számú rendelet 3. §-ának büntető rendelkezései alá esik. Az ételek és italok kiszolgáltatása körében elköve­tett súlyosabb vagy ismételt szabálytalanság esetében, ha a kihágás elkövetése jogerős ítélettel megállapíttatott, Budapest székesfőváros területére nézve az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság, más városokra vagy a községek területére nézve pedig az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság jóváhagyásával a helyi árvizsgáló bizottság, vagy ha ez működését még nem kezdte meg, az elsőfokú iparhatóság az iparűzési jogosultság gya­korlását felfüggesztheti, vagy az iparűzési jogosultságot meg. is vonhatja. Az iparűzési jogosultság gyakorlásának * felfüggesz­tése vagy e jogosultság megvonása tárgyában hozott döntés ellen a kézbesítésétől számított 8 napon belül a kereskedelemügyi miniszterhez felebbezésnek van helye. 9. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. Budapest Székesfőváros Házinyomdája - 1918. ­9 Székesfőváros Tanácsa.

Next

/
Thumbnails
Contents