Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1917
K_1989.0091.1
1917. november 30 A székesfővárosi lakáshivatal a m. kir. minisztériumnak a lakás és egyéb helyiségek bérletére vonatkozó kivételes intézkedések újabb megállapításáról szóló 4180/1917. M. E. számú rendeletében meghatározott teendőit részint minden egyes kerületben szervezett tíz kerületi lakáshivatal, részint a központi lakáshivatal útján látja el. A kerületi lakáshivatal az illető kerületi elüljáróság épületében, a központi lakáshivatal pedig IV. , Eskü-út 2. sz. alatt levő hivatali helyiségében működik. A kerületi Iaká9hivatal hatásköre. A m. kir. minisztérium 4180/1917. sz. rendeletének 2—9. §§-aiban, továbbá a 36. §. \V. pontjában és a 37. §. második bekezdésében felsorolt ügyek elintézése és engedélyek kiadása a kerületi lakáshivatal hatáskörébe tartozik. Azokat a Kérelmeket tehát, amelyek arra irányulnak, hogy: d) a bérbeadó a középlakások bérét felemelhesse (2. §. 2. bekezdés); b) a bérbeadó a háború alatt épült házakra és épületrészekre nézve a bért a rendeletben megállapított bérhatáron felül felemelhesse (4. §.); c) a bérbeadó a fűtésért és a melegvízszolgáltatásért járó ellenszolgáltatást felemelhesse (4. §. 2. bekezdés); továbbá, hogy a lakáshivatal: d) a nagylakások, az üzletek, raktárak, irodák jelenlegi bérének a rendelet életbelépte után indokolatlanul magas felemelése esetén a bérösszeget megállapítsa (3. §.); e) a rendelet 5. §-ának 3. bekezdése esetében a lakókat a bíróság határozatáig jogosítsa fel arra, hogy a szükséges fűtőanyag beszerzésével a bérbeadó terhére maguk gondoskodhassanak a fűtésről és a melegvízszolgáltatásról, f) a bútorozottan, vagy bútor nélkül albérletbe adott lakás és lakásrészek (szobák) bérét a jövőre nézve a megengedett legmagasabb mértékre leszállítsa vagy megállapítsa (6. és 7. §.) ; g) az albérletbeadó által szolgáltatott világítás és fűtés ellenértékét megállapítsa (7. §. 5. bekezdés); h) a háztulajdonos által a főbérlővel (házbérlővel) szemben megengedett béremelés öszegét megállapítsa (8. §.), annál a kerületi lakáshivatalnál kell előterjeszteni, amelynek területén a bérlemény fekszik. A kérelem a kerületi lakáshivatal jegyzőjénél (a kerületi elüljáróság épületében) szóval is előterjeszthető, aki azt jegyzőkönyvbe foglalja. Az írásbeli kérelmet magyar nyelven szerkesztve az illető kerületi lakáshivatalhoz címezve s a kérelemben felhozott állításokra vonatkozó bizonyítékokkal felszerelve a kerületi lakáshivatal jegyzőjénél kell beadni, vagy az illető kerületi lakáshivatal címére („....... kerületi elüljáróság épülete“ megjelöléssel) postán elküldeni. A kérelmező magát szabályszerű meghatalmazással ellátott ügyvéd, vagy az ügyrendben felsorolt meghatalmazott által képviseltetheti. Az a), b), c), d) és h) pontokban említett esetekben a kérelmet azon naptól számított 15 nap alatt kell előterjeszteni, amely napon a béremelés stb. a bérlővel közöltetett;' a mai napig történt béremelésre stb. vonatkozó vagy az ellen irányuló kérelem 1917. évi december hó 15-ig akkor is előterjeszthető, ha ez a 15 nap már elmúlt. A később előterjesztett kérelem, mint elkésett, hivatalból vissza fog utasíttatni. Az e), f) és g) pontban felsorolt esetekben a kérelem bármikor előterjeszthető. A bérösszeg stb. felemelésének megengedése iránt benyújtott kérelemnek (a), b) és c) pont) magában kell foglalnia: a kérelmező s az illető bérlő nevét, állását, vagy foglalkozását, lakását, a bérlemény pontos megjelölését és leírását, a jelenlegi bérösszeget, illetőleg a fűtésért és melegvízszolgáltatásért fizetett jelenlegi összeget, hogy a bérlő mikor költözött a lakásba s a legutóbb felemelt bérösszeg mikor volt első ízben esedékes, hogy a bérlővel hatályban levő bérleti szerződés nincs, vagy annak másolatát, hogy a felemelést milyen alapon, mily összegre és mely időtől kezdődő hatállyal kéri engedélyezni, azt mikor közölte a bérlővel és az ezekre vonatkozó bizonyítékokat. A bérösszeg, az albérleti összeg megállapítása, leszállítása stb. iránt benyújtott kérelemnek (d)—h) pontok) magában kell foglalnia a felek nevét, állását, vagy foglalkozását, lakását, a bérlemény és albérlemény pontos megjelölését és leírását (kerület, utca, házszám, földszint vagy emelet, ajtószám, hány és mily szobából és mellékhelyiségből áll a bérlemény, albérletnél ezeken felül a bútorzat és az albérlő által nyújtott egyéb szolgáltatások leírását) a beköltözés idejét, az eddigi bérösszeget, a legutolsó béremelés idejét és összegét és egyéb az ügy alapos eldöntéséhez szükséges adatokat, továbbá a kérelmet, az arra vonatkozó bizonyítékokat s hogy a kérelmező azt mire alapítja. A kerületi lakáshivatal határozatai ellen az előterjesztést annál a kerületi lakáshivatalnál kell beadni, illetőleg előterjeszteni, amely a határozatot hozta. A központi lakáshivatal hatásköre. Azokat a teendőket, melyek a lakásszükég enyhítésére, üresen álló, állandóan nem használt és megüresedő lakás, lakásrész és más bérhelyiség kötelező bérbeadására és igénybevételére, a lakásigazolványok kiállítására, lakást elfoglaló irodák, hivatalok, üzletek kitelepítésére, a bérváltozások nyilvántartására, ellenőrzésére és közvetítésére vonatkoznak, a központi lakáshivatal (IV. kér., Eskü-út 2.) intézi. Az ezekre vonatkozó kérelmekkel, megkeresésekkel és panaszokkal a központi lakáshivatalhoz kell fordulni. Minthogy a bérelt lakásba csak lakásigazolvány alapján szabad beköltözni, a bérlők a kibérlés alkalmával a lakásigazolvány kiállítása végett forduljanak a központi lakáshivatalhoz, a bérbeadók pedig figyelmeztessék a bérlőket a lakásigazolvány megszerzésére. A lakásigazolványt a beköltözés alkalmával a házfelügyelőnek (házmesternek), ha ilyen a házban nincs, úgy a bérbeadónak át kell adni, aki a lakásigazolványt megőrizni s a rendőrség, valamint a lakáshivatal igazolt közegeinek felmutatni tartozik. A központi lakáshivatal megtagadhatja a lakásigazolvány kiállítását az olyan bérlőtől, aki vidékről akar beköltözni. A lakás céljára rendelt helyiségeket, ideértve a szállodai helyiségeket is, hivatali, irodai vagy üzleti célokra csak a központi lakáshivatal engedélyével szabad bérbeadni vagy felhasználni. Ilyen engedély hiányában a bérleti szerződés semmis. Bejelentési és hirdetési kötelezettség. A háztulajdonos (házbirtokos, házkezelő, házgondnok, házbérlő) köteles az általa bérbeadható lakásnak, lakásrésznek vagy üzlethelyiségnek felmondás útján vagy más módon beálló megürese- dését a központi lakáshivatalnak attól a naptól számított három nap alatt személyesen vagy írásban bejelenteni, amikor a felmondás vagy a bekövetkező megüresedést előidéző egyéb körülmény tudomására jutott. Az írásbeli bejelentésnek magában kell foglalnia a ház és a lakás vagy üzlet- helyiség pontos megjelölését (kerület, utca, házszám, földszint vagy hányadik emelet, ajtószám) a lakás vagy üzlethelyiség ismertetését (hány utcai és udvari szoba, milyen és hány mellékhelyiség) a bérösszeget s hogy a helyiség mikor fog megüresedni. Tartozik továbbá az üresen álló és a később megüresedő bérhelyiségek bérbeadását a központi lakáshivatalhoz az előbbi bekezdésben megjelölt adatok, azonkívül a bérlő nevének és előbbi lakhelyének közlésével a központi lakáshivatalnak hala^déktalanúl bejelenteni. Minden bérbeadó és albérbeadó — tehát az is, aki az általa bérelt lakás egyes részeit (szobákat) bútorozottan vagy butorozatlanúl albérletbe adja — köteles a lakást, a lakásrészt, az üzlethelyiséget és egyéb bérleti helyiséget a felmondástól vagy a megüresedést előidéző egyéb körülmény tudomására jutásától kezdve a tényleges bérbeadásig, illetőleg albérbeadásig a ház kapuján kifüggesztendő hirdetménynyel hirdetni. A hirdetménynek tartalmaznia kell: a bérhelyiség helyét (földszint, emelet, ajtószám) a helyiségek és mellékhelyiségek számát és minőségét, fekvését (utcai vagy udvari), a bérösszeget, hogy a helyiség mely időtől kezdve s hogy bútorozottan vagy butorozatlanúl bérelhető. 1 Aki a bejelentésre vagy a hirdetésre vonatkozó kötelezettségének eleget nem tesz, kihágást követ el. Budapest székesfőváros lakáshivatala: r Dr. Szabó Imre s. k., elnök. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1917. A székesfővárosi lakáshivatal felállításáról, eljárásáról s a bérbeadók bejelentési és hirdetési kötelezettségéről.
