Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1917
K_1971.1037.1.2
. április 10. 35.468 1917—XVI. számhoz.. «7 hn C\ A tanács a m. kir. minisztériumnak 1915. évi november 23-án kelt 4207. M. E. számú rendelete alapján a következő rendelkezéseket lépteti életbe: I. 1917. évi április hó 22-étől kezdodőleg a főváros tertjtetén Icpzveti a fogyasztók részére a székesfőváros által a hatósági zöldségárusító üzem piaci elárusító helyein, továbbá a községi burgonya elárusí- tásával megbízott piaci árúsoknál és üzletekben (fűszereseknél, vegyeskereskedőknél, szatócsoknál stb.) forgalomba hozott burgonyát csakis burgonyajegy ellenében szabad eladni. Kivételt ez alól csakis a nyilvános étkező helyiségek (vendéglők, kifőzések) képeznek, afrielyekhék burgonyával való ellátásáról á hatósági zöldségárusító üzem a központi liszthivatal útján a liszthivatal által kimutatott személyforgalomnak megfelelően külön gondoskodik. Az a burgonya, amelyet nem a székesfőváros hoz forgalomba, a főváros egész területén burgonyajegy nélkül árusítható. 2. Burgonyajegyre minden állandó budapesti lakosnak igénye van. 3. A liszttel el nem látott egyének liszt- és kenyérjegye egy-egy hétre érvényes négy darab burgonyaszelvénnyel lesz ellátva, a liszttel részben vagy egészben ellátott egyének— minthogy az utóbbiaknak liszt-és kenyérjegy nem jár — külön burgonyajegyet fognak kapni, amelyek a liszt- és kenyérjegyek burgonyaszelvényeivel azonos burgonyaszelvényekkel lesznek ellátva. f Úgy a burgonyaszelvényekkel ellátott liszt- és kenyérjegyek, mint a külön burgonyajegyek folyó évi április 20-án kerülnek az egyes házakban kiosztásra. A burgonyaszelvények mindegyike más és más hétre érvényes és azokat a rajtuk feltüntetett idő előtt vagy után beváltani nem szabad. A '-'■irgonyaszelvények ellenében a hatóság által időről-időre megállapított és detményileg vagy a lapok útján is közzétett burgonyamennyiség vásárolható. Ez a mennyiség további intézkedésig szelvényenként és etenként I kilogramm. A szelvényeket a jegyről csakis az elárusító kereskedő (piaci arús) 'ághatja le, mert a szelvények magukban érvénytelenek. A kereskedők (piaci árusok) a levágott szelvényekkel a központi liszt- vatalnak (Szervita-tér 8.) tartoznak elszámolni. Kórházak, intézetek és intézmények, amelyek nagyobb számú fővárosi lakost élelmeznek, vagy oly beszerzési csoportok, amelyek tagiaik helyett hetenként egyszerre óhajtják a beszerzést eszközölni, burgonyajegyeiket a özponti liszthivatalnak (IV., Szervita-tér 8.) szolgáltathatják be és a jegyek ellenében ott átvehető burgonyautalványra kapják ki az árút a Hatósági zöldségárusító üzemnél (IX. kér., Mátyás-utca 4. sz. a.). 3. A polgári lakossághoz tartozó vendégek, menekültek és a Budapestre érkező más idegenek (akár vidékiek, akár külföldiek), akik nem szállodában, hanem magánlakásban, penzióban vagy másutt szállnak meg és a főváros területén legalább egy hétig tartózkodnak, burgonyajegyekért az illetékes lisztbizottságnál jelentkezni tartoznak. Az ily jelentkezőknek az illetékes lisztbizottságnál kapható űrlapon törzslapot kell kiállítaniok és azt a benne foglalt adatok valódiságának igazolásául a háztulajdonossal kell aláiratniok. A háztulajdonos annak igazolásául, hogy a burgonyajegyet kérő egyén legalább egy hét óta tartózkodik házában, a törzslapot sajátkezű aláírásával tartozik ellátni. Ha a fél a liszt- és kenyérjegyek igénybevétele céljából kiállított törzslappal már rendelkezik, úgy burgonyajegyét is ezen törzslap alapján veheti ki. A lisztbizottság az ily jelentkező részére egy hétre szóló burgonya- jegyet ad ki. Amennyiben az idegen egy hétnél tovább tartózkodik a fővárosban, további jegyet csakis a háztulajdonos újabb igazolása alapján kaphat. 'X 4rA szabadságolt katonák, amennyiben jegy hétnél tovább, tartózkodnak a főváros területén, heti burgonyajegyüket szabadságlevelük felmutatása ellenében vehetik át a lakásuk szerint illetékes lisztbizottságnál. ~ 5. Az ipari, kereskedelmi, szállítmányozási vagy közlekedési vállalatok nehéz testi munkával foglalkozó alkalmazottainak, továbbá a köz- és magán- intézményeknél alkalmazottaknak egy negyed résszel magasabb burgonyamennyiségre van igényük. Minden ily egyén négy hetenként az állandó budapesti lakosnak kijáró négy burgonyaszelvényen felül pótjegyként még egy darab egy heti burgonyamennyiség vásárlására jogosító burgonyajegyet kap, amely jegy ellenében a négy hét alatt a burgonyát bármikor megvásárolhatja. A pótjegyül szolgáló burgonyajegyek ugyanazon módozatok és feltételek mellett adatnak ki, mint a liszt- és kenyérjegyekkel kapcsolatban kiadott pótjegyek. 6. A burgonyajegyek kiosztása körül felmerülő felszólamlásokat a lakóhely szerint illetékes lisztbizottsághoz kell intézni. 7 Aki a főváros területén lakását változtatja, az a lakásából való kiköltözést a régi lakásra nézve illetékes lisztbizottságnál az ott kapható űrlapon lakásváliozási bizonylat kiállításával, valamint a rendőrségi kijelentő lap felmutatásával igazolni tartozik. Haláleset, vagy vidékre költözés és általában a háztartásban beálló minden személyi változás az illetékes lisztbizottságnál azonnal bejelentendő. A bejelentésre elsősorban a háztartás feje, másodsorban a háztartás felnőtt tagjai kötelesek. Ha a bejelentés elmulasztásáról a háztulajdonos vagy a házfelügyelő (házmester) tudomást szerez, úgy a bejelentés az ő kötelessége. 8. A burgonyaelárusító helyeken „Községi burgonya árusítás“ felírásé tábla függesztendő ki, mely a burgonyaszelvények ellenében vásárolható mennyiséget és az eladási árat is feltünteti. A hatóság által forgalomba hozott burgonya elárusításával megbízott kereskedő és piaci árús a burgonya kiszolgáltatását — ameddig készlete tart — meg nem tagadhatja, hanem a burgonyát a vevők részére a burgonyaszelvények levágása és bevonása ellenében a hatóság által időről-időre megállapított és hirdetményileg vagy a lapok útján is közzétett áron kiszolgáltatni köteles. A burgonya kicsinybeni eladási ára egyelőre, további intézkedésig kilogrammonkint 30 (harminc) fillér. Az elárusító a burgonya kiméréséért, csomagolásáért stb. külön díjat nem számíthat fel. Ezek a rendelkezések f. é. április hó 22-én lépnek életbe. 9. Aki a fenti rendelkezések ellen vét, vagy «azokat kijátsza, továbbá aki a hatóságokat hamis adatokkal félrevezeti, aki a burgonyajegyeket vagy burgonyaszelvényeket jogosulatlanul vagy szabályellenesen használja fel, aki e jegyeket vagy azok szelvényeit bármilyen célzattal utánozza, az, amennyiben eljárása súlyosabb elbírálás alá nem esik, a m. kir. minisztérium 1915. évi 4207. M. E. számú rendeletének 15. §-a értelmében kihágást követ el, és az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. E kihágások elbírálására az államrendőrség illetékes. Végül felkéri a tanács azokat, akik burgonyakészlettel rendelkeznek, vagy burgonyát más oldalról beszerezhetnek, hogy a burgonyaszelvények beváltását mellőzzék azok érdekében, akik teljesen a községi burgonyára vannak utalva. A Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1917. — életbeléptetése.
