Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1917
K_1973.0541.1.1
S9I7. május 16 50.519 1917—Vili. tan. sz. /// kiadásának újabbi szabályozása. A Tanács a m. kir. minisztériumnak 1915. évi december hó 27-én 4586/1915. M. E. szám alatt kelt rendelete alapján az alábbi rendelkezéseket lépteti életbe: 1. A nehéz testi munkával foglalkozók részére engedélyezett liszt- és kenyér Pótjegyeket, valamint a szállodai (penzió) vendégek részére engedélyezett Napijegyeket május hó 20-tól kezdve nem a lisztbizottságok, hanem a Központi liszthivatal (IV., Szervita-tér 8. sz. fsz.) adja ki. 2. Pótjegyet csakis állandó budapesti lakos részére és csupán abban az esetben szabad kérni, ha az illető tényleg nehéz testi munkát végez és ennélfogva az 1916. évi január hó 27-én 8391/1916. szám alatt kiadott tanácsi hirdetmény 3. pontja szerint Pótjegyre igényjogosult. 3. A Pótjegyeket a munkások részére a munkaadónak kell kérnie és pedig 2 példányban kiállított jegyzék mellett, amelyben a munkások neve, foglalkozása és lakása pontosan meg van jelölve. E jegyzékbe csakis azokat a munkásokat szabad felvenni, akik a munkaadónál tényleg alkalmazásban vannak és ott valóban nehéz testi munkát végeznek, munkakönyvük vagy tanoncszerződésük van, továbbá állandó budapesti lakosok és végül a pótjegyért a munkaadónál jelentkeztek. 4. A jegyzéket a munkaadó, cégeknél a cég tulajdonosa, jogi személyeknél a vállalat ügyvezető-igazgatója tartozik cégszerűen aláírni, aki a jegyzékben foglalt adatok helyességéért saját személyében még akkor is felelős, ha a jegyzék aláírását másra bízta. 5. Ha a munkaadó a pótjegyek kérése után fogad fel pótjegyre igényjogosult munkást, úgy annak részére csakis akkor szabad pótjegyet kérni, hogy ha az előbbi munkaadó igazolta azt, hogy az illető munkás részére a legutóbbi lisztjegykiosztás alkalmával vagy azóta pótjegyet nem kért. 6. A munkaadó a pótjegyet kiadni tartozik annak, aki részére azt kérte. Ha pedig az illető munkás időközben a munkából kilépett, úgy a munkaadó köteles a pótjegyet a Központi liszthivatalnak azonnal beszolgáltatni. 7. Ha a Budapesten lakó munkás ez évi május 20-tól kezdve munkakönyvét bármilyen okból kikéri, úgy a munkaadó a munkakönyvbe bejegyezni tartozik azt, hogy a munkás a pótjegyét már megkapta, vagy pedig hogy foglalkozása nem esik a nehéz testi munka fogalma alá. 8. Azok a nehéz testi munkával foglalkozók, akik nem bérmunkások, hanem önálló foglalkozási folytatnak és akik a 8394/KM5. számú tanácsi hirdetmény értelmében pótjegyre igényjogosultak, a pótjegy kérése alkalmával az iparigazolványuknak felmutatásán kívül a műhelyük szerint illetékes háztulajdonosnak bélyegtelen tanúsítványával igazolni tartoznak azt, hogy állandó budapesti lakosok és hogy mióta bérlik abban a házban műhelyüket, továbbá hogy mi a foglalkozásuk, valamint hogy összesen hány segédszemélyzetük van, vagyis hogy az általuk alkalmazott műhelyvezető, előmunkás, segéd, tanonc, egyéb férfi vagy női segédmunkás, napszámos, házi szolga, kocsis stb. együttvéve hány személy. A megfelelő tanúsítvány űrlapok a Központi liszthivatalban ingyen kaphatók. 9. Az önálló foglalkozású nehéz testi munkások, akiknek műhelyük nincsen, iparigazolványuk vagy munkakönyvük felmutatásán kívül a lakásuk szerint illetékes háztulajdonos tanúsítványával tartoznak azt igazolni, hogy állandó budapesti lakosok, hogy rendszerint mi a foglalkozásuk és hogy ezt a foglalkozást nem mint más valakinek az alkalmazottai, bérmunkásai vagy cselédei, hanem önállóan folytatják. A megfelelő tanúsítvány űrlapok a Központi liszthivatalban ingyen kaphatók. 10. A háztulajdonosok a fenti tanúsítványokban igazolt adatok helyességéért saját személyükben felelősek, még akkor is, ha a tanúsítványok aláírását másra bízták. 11. A munkaadók jegyzékeit és a háztulajdonosok tanúsítványait a Tanács a helyszínén ellenőriztetni fogja, a valóságnak meg nem felelő adatokért pedig nemcsak az ellen fog kihágási eljárás megindíttatni, aki a pótjegyet jogosulatlanul kérte és használja, hanem azon munkaadó illetve háztulajdonos ellen is, akinek igazolása alapján a pótjegy kiadatott. 12. A szállodai (penzió-) vendégek részére kiadott Napijegyeket csakis a szállodában (penzióban) tényleg megszállott vendégeknek és minden vendég részére naponkint csupán egy jegyet szabad kiadni, az átvételi jegyzék aláíratása mellett. Az átvételi jegyzékek hetenkint vasárnapon lezárandók, a szálloda tulajdonosa által aláírandók és a Központi liszthivatalba beküldendők. Mindezen rendelkezések betartásáért a szálloda tulajdonosa felelős, még akkor is, ha a jegyek kezelését másra bízta. 13. Magánlakásokban megszállt vidéki vagy külföldi vendég részére liszt- és kenyérjegyet a lakás szerint illetékes lisiEtbizottságnál kell kérni. A jegy kiadására nézve az 1916. évi november 28-án 112.466/1916. szám alatt kelt tanácsi hirdetmény 3. pontja irányadó. •+ 14. Állandó tartózkodás céljából vidékről vagy külföldről ide költözöttek részére liszt- és egyéb jegyeket a lakás szerint illetékes lisztbizottság csakis abban az esetben adhat ki, ha az illetők egyrészt a korábbi tartózkodási helyük községi elöljáróságának bizonyítványával igazolják, hogy ott élelmiszerkészletük nem volt és hogy onnan véglegesen elköltöztek és hogy a község részéről hatósági ellátásban már nem részesülnek, másrészt a budapesti lakásuk háztulajdonosa tanúsítja, hogy a házában állandó jellegű lakást béreltek. Az ideköhözöttek az előbbi lakóhelyükön volt élelmiszerkészletüket a lisztbizottságnál pontosan bejelenteni tartoznak. 15. Aki fővárosi Liszt- és kenyérjegyet, Pótjegyet vagy Napijegyet jogosulatlanul igénybe vesz, azt felhasználja avagy nem igényjogosult részére átengedi, úgyszintén aki más valakit ilyen eljárásában cselekvéssel vagy mulasztással támogat, nemkülönben aki a fenti pontozatokban foglalt rendelkezéseket egyébként áthágja vagy azokat kijátssza, az — amennyiben eljárása súlyosabb elbírálás alá nem esik — kihágást követ el, amelyért az 1914. évi L. törvénycikk 9. §-a alapján 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A kihágások elbírálássá fővárosi államrendörség hatáskörébe tartozik. Ezek a rendelkezések 1917. évi május hó 20-án lépnek életbe. A Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros Házinyomdája — 1917. — A liszt- és kenyér
