Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1917
K_1973.0600.1.5
1917. május II. 47.377 1917—XV. szám. A tüzelőanyagokkal való takarékosságról szí újabb rendelkezések. A tüzelőanyagokkal való takarékosság dolgában az erről szóló korábbi és a székesfőváros közönségével hirdetmény útján már közölt rendeletek hatályon kívül helyezése mellett a m. kir. minisztérium folyó évi május hó 9-én 1676/1917. M. E. szám alatt a következő újabb rendeletet bocsátotta ki: A tüzelőanyagokkal való takarékosságról szóló 4470/1916. M. E. számú és az ennek módosítása tárgyában kiadott 613/1917. M. E., 669/1917. M. E„ 1123/1917. M. E. és 25.001/1917. B. M. számú rendeletek helyébe 1917. évi május hó 10-től kezdve a következő rendelkezések lépnek életbe. ... 1. §. A városok (községek) utcai világítását — további rendelkezésig — annyira kell korlátozni, amennyire azt a közbiztonság érdekei megengedik. Nem terjed ki ez a rendelkezés azokra a városokra (községekre), ahol az utcai világítást kizárólag vízerővel fejlesztett villamosáram szolgáltatja. Azt, hogy a városi (községi) utcai közvilágítást a köz- biztonsági érdekek veszélyeztetése nélkül mennyire korlátozható, a városi tanács (főszolgabíró) állapítja meg. Határozata ellen egyfokú felebbezésnek van helye törvényhatósági jogú városokban a közgyűléshez, egyebütt az alispánhoz. A belügyminiszter azonban a tett rendelkezéseket hivatalból bármikor felülvizsgálhatja és megváltoztathatja. 2. §. A nyilvános étkezőhelyiségeket (vendéglők, korcsmák .italmérő vagy elárusító helyek, kávéházak, cukrászdák stb.), ha a reájuk hatályban álló jogszabályban még rövidebb záróra nincs megállapítva, éjféli 12 óránál tovább nem szabad nyitva tartani és mindezeket a helyiségeket, ha a hatályban álló jogszabály későbbi időpontot nem állapít meg, reggeli 5 óra előtt nem szabad kinyitni. Az utóbbi rendelkezés alól a rendőrhatóság, indokolt esetekben a helyi viszonyoknak megfelelő kivételeket tehet. E §. rendelkezései nem vonatkoznak a vasúti vendéglőkre, ha nyitvatartásukat az utazó közönség érdekei kívánják. Éjjeli 12 óra után magánlakásokban sem szabad a zárórára vonatkozó rendelkezések kijátszásával vendégekül látni olyan egyéneket, akiknek otttartózkodása a szokásos rendes vendéglátás körén kívül esik. 3. §. Az összes szórakozó helyeket (szinházak, kabarék, mozgófény képszinházak, kerti mulatóhelyek stb.), továbbá az ösözes mulatóhelyeket (orfeum, dalcsarnok, varieté, táncterem, tánciskola, stb.), valamint felolvasó-, hangverseny- és más efféle nyilvános termeket és helyiségeket esti 10 órán túl nem szabad nyitvatartani. 4. §. Az egyesületeknek (egyletek, társaskörök, kaszinók, klubok, stb.) mindazon helyiségeit, amelyek a tagok vagy vendégek összejövetelére, vagy befogadására szolgálnak, éjjeli 12 órán túl nem szabad nyitvatartani. 5. §. Nyílt árusítási üzleteket (boltokat), az azokhoz tartozó irodai és raktárhelyiségekkel együtt 1917. évi május hó 10-től kezdve reggeli 6 óra előtt kinyitni és este 7 órán túl nyitva tartani, azokat a nyílt üzleteket pedig, amelyekben, kizárólag, vagy túlnyomóan élelmi vagy egyedárúsági cikkeket árusítanak, reggeli 5 óra előtt kinyitni és esti 8 órán túl nyitva tartani nem szabad. Ugyanez a rendelkezés áll az előbbi bekezdésben nem említett nyílt üzletekre is, kivéve azokat: a) amelyekben kizárólag anyagmegmunkálás folyik; b) amelyekben a közör ségnek kizárólag helyben való fogyasztásra szolgálnak ki élelmiszereket. Ha az a) pont alá eső üzletek árusításra is be vannak rendezve, ott az árusítás, vagy ha a ó) pont alá eső üzletekből — a helyben való fogyasztáson kívül — az utcán át is árusítanak élelmiszereket, az utcán át való árusítás csak olyan időben történhetik, amikor a nyílt árusítási üzletek is nyitvatarthatók. Az üzleti záróráról szóló 1913: XXXVI. t.-c. egyéb rendelkezései érintetlenül maradnak. 6. §. Valamennyi nyilvános étkező-, szórakozó-, üzleti stb. helyiségnek belső világítását az elkerülhetetlen szükség mértékére, de a rendes világításnak legalább fele részére kell korlátozni. Az elkerülhetetlen szükség mértékét az elsőfokú rendőr- hatóság jogosult megállapítani. Határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. ^ .. 7. §. Az étkező- és szórakozó-, valamint az üzleti helyiségek külső megvilágítása, továbbá a név- és cégtábla kivilágítása és általában a reklámcélokat szolgáló világítás tilos. Az üzleti helyiségek külső megvilágítását, ha ez a kirakat megvilágítását pótolja, valamint a név- és cégtáblák megvilágítását, amennyiben ez közérdekből kívánatos, az elkerülhetetlen szükség mértékéig az elsőfokú rendőrhatóság megengedheti. g „ A magánhelyiségek világítása körül a legmesszebbmenő takarékosságra kell törekedni. Szükség esetében az elsőfokú rendőrhatóság, a törvény- hatóság első tisztviselőjének hozzájárulásával, a magánhelyiségek kivilágítása tekintetében korlátozó rendelkezéseket tehet. 9. §. Aki a jelen rendelet 2., 3., 4., 5., 6. és 7. §-ainak rendelkezését, vagy a 8. §. alapján tett hatósági intézkedéseket megsérti, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a Budapest székesfővárosi m. kir. államrendőrség működési területén a m. kir. állami rendőrségnek hatáskörébe tartozik. 10. §. Ez a rendelet 1917. évi május hó 10-én lép hatályba és ezzel egyidejűleg a 4470/1916. M. E„ 613/1917. M. E., 66£ /1917. M. E., 1123/1917. M, E. és 25.001/1917. B. M. számú rendeletek hatályukat vesztik. Ennek a rendeletnek hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. Budapest, 1917. május 9-én. Gróf Tisza István s. k. m. kir. miniszterelnök. Ez a rendelet a Budapesti Közlönynek 1917. évi május hó 10-én megjelent 107. számában tétetett közzé. A tanács a rendeletet tudomásulvétel és miheztartás végett közli a székesfőváros közönségével. Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros Házinyomdája — 1917. —
