Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1917
K_1971.1029.1.3
A Tanács az országos közélelmezési hivatal elnökének ez évi január hó 9-ón 1625/1917. szám alatt kelt rendelete folytán és a m. kir. minisztériumnak 1915. évi november hó 23-án 4207/1915. M. E. szám alatt kelt rendelete alapján az ez évi izraelita húsvéti ünnepek alkalmából engedélyezett pászkának a fővárosban való forgalomba hozatalát a következőképen szabályozza: i Pászkát (laskát, maceszt) kizárólag csakis fővárosi liszt- és kenyér jegyek (illetve pótjegyek) ellenében és a budapesti izraelita hitközségek igazolványainak bevonása mellett szabad árusítani és vásárolni. A hitközségi igazolványon fel kell tüntetve lenni a pászka vásárlásra jogosított fél nevének, lakásának és az engedélyezett pászkamennyiségnek. 2. Pászkát március 25-től (vasárnaptól) kezdve szabad árusítani vagy vásárolni; hogy emellett a pászkát vásárló közönség kenyérhez és liszthez is juthasson, a Tanács kivételesen megengedi, hogy a pászka vásárlása alkalmánál az e célra szükséges szelvények a liszt- és kenyérjegyekről az előírt eljárástól eltérően necsak széltében, hanem hosszában is levágassanak olyanformán, hogy a pászka vásárlására szolgáló szelvények több hét szel vény csoportjából egyszerre vágassanak le. 3. A pászka 2, 4 vagy 6 kg. súlyú csomagokban kerül forgalomba; 2 kg. pászkamennyiség a ÜSZt- és kenyérjegyek 44 darab szelvényének felel meg, melyeknek mindegyike 5 dkgr. lisztről vagy 7 dkgr. kenyérről szól; 4 vagy 6 kg-os pászkamennyiségért 88, illetve 132 drb jegy szelvényt kell leadni. 4. A pászka árusításával megbízottak és pedig akár a hitközségek saját közegei, akár a hitközségek által megbízott más árusítók, a beszedendő jegy szelvényeket és igazolványokat gondosan gyűjteni és naponta a Központi liSZt- hivatalhoz (ív., Szervita-tér 8.) beszolgáltatni tartoznak; kötelesek továbbá a liszt- és kényéijegyekre vonatkozólag fennálló egyéb hatósági rendelkezéseket is pontosan betartani. 5. A hitközségek a Központi liszthivatalnak bejelenteni tartoznak, hogy az általuk megbízott pászkaárusítóknak. mennyi pászkát, illetve lisztet adtak át; tartoznak továbbá az árusítókat a pászkaárusításra vonatkozó hatósági rendelkezésekre nézve kioktatni; amennyiben pedig valamely pászkaárusító szabályellenesen jár el, vagy bármilyen visszaélést követ el, úgy a büntető rendelkezések következményein kívül, attól a pászka sütési és árusítási engedélyt azonnal megvonni kötelesek. 6. Rituális vendéglők és kávémérések részére az illetékes hitközségek a megállapított forgalmuknak megfelelő pászkamennyiségre nézve a Központi liszthithivatal utalványait adják ki és az illető vendéglősök vagy kávémérők ezek ellenében szerzik be a pászkát. A rituális vendéglők és kávémérések pászkát csakis liszt- és kenyérjegyszelvények ellenében szolgáltathatnak ki, s a beszedett jegy szelvény eket az illetékes hitközségekhez tartoznak beszolgáltatni, amelyek viszont a jegy szel vényekkel a Központi liszthivatalnak kötelesek elszámolni. 7. Katonai kórházakban ápolt izraelita vallású egyének pászkaszükségletét az illetékes hitközségek látják el és az ekként jegy nélkül kiadott pászkamennyiségről a Központi liszthivatalnak elszámolni tartoznak. 8. Az Intézeti háztartások (polgári kórházak, árvaházak stb.) is csak kenyérjegyeik és az illetékes hitközségek igazolványai alapján szerezhetik be pászkaszükségletüket. 9. Aki a fenti rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján két hónapig teijedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A kihágások elbírálására a kerületi rendőrkapitányságok illetékesek. Budapest Székesfőváros Házinyomdája — 1917. — A Székesfőváros Tanácsa. 1917. március 17.
