Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1917
K_1973.0532.1.4
1917. október 2. ♦ 96.514 1917—Vili. tan. sz. éjjeli munkások, szoptató nők stb. részére. A Tanács az alábbiakat teszi közhírré: I. A m. kir. közélelmezési miniszter úrnak ez évi szeptember hó l-én 79.100. sz. a. kelt rendelete értelmében a lakosság részére engedélyezett rendes napi 28 deka liszt helyett a nehéz testi munkások részére napi 35 deka liszt és az éjjeli üzemben rendszeresen alkalmazott nehéz testi munkások részére napi 40 deka liszt fogyasztása engedtetett meg. E liszttöbbletek az eddigi eljáráshoz hasonlóan pótjegyek útján szerezhetők meg. A nehéz testi munkások pótjegye 4 hétre 2 kg. liszt vagy 2 kg. 80 deka kenyér vásárlására, az éjjeli üzemben rendszeresen alkalmazott munkások pótjegye pedig 4 hétre 3 kg. 35 deka liszt vagy 4 kg. 69 deka kenyér vásárlására jogosít. Hogy a nehéz testi munkások pótjegyét ki kaphatja, az a m. é. január 27. 8391/1916—Vili. sz. a. közzétett tanácsi hirdetményben állapíttatott meg. E hirdetményi rendelkezés továbbra is változatlanul érvényben marad. Éjjeli üzemben rendszeresen alkalmazott munkások pótjegyeit azok a Budapesten lakó nehéz testi munkások kaphatják, akiknek napi munkaidejéből rendszeresen legalább 6 óra esik az esti 6 órától reggeli 6 óráig terjedő időbe. E rendelkezés a nehéz testi munkát végző férfi- és női munkásokra egyaránt kiterjed; másrészt e rendelkezés azokra a nehéz testi munkásokra is vonatkozik, akik rendszerint csak minden második héten (váltakozva) dolgoznak éjjeli munkáscsoportban. Végül a fentebbi rendelkezés a vasúti és hajózási vállalatoknál, továbbá a m. kir. posta- és távírdánál alkalmazott altisztekre,, szolgákra és munkásokra is megfelelő módon nyer alkalmazást. Úgy a nehéz testi munkások, mint az éjjeli munkások pótjegyeit a Központi Liszthivatal (IV,, Szervita-tér 8.) adja ki a munkaadó által kiállítandó munkásjegyzék alapján. E munkásjegyzéket 2 példányban kell bemutatni és pedig külön jegyzéket a nehéz testi munkásokról és külön az éjjeli üzemben rendszeresen alkalmazott nehéz testi munkásokról. Az új munkáspótjegyekre vonatkozó rendelkezések ez évi október 7-én lépnek életbe. II. A m. kir. közélelmezesi miniszter úrnak ez évi szeptember 4-én 80.568. szám alatt kelt rendelete értelmében a terhes, a gyermekágyas és szoptató nőknek a hatósági elosztás tárgyát képező élelmiszerekből a rendes fejadagon felül 20% többletre van igényük. Ezt a többletet a terhes nők a terhesség hatodik hónapjától kezdve, a szülő nők pedig a szüléstől számított két hónapon át, ha pedig gyermeküket maguk szoptatják, a szoptatás tartamára, legfejjebb azonban a szüléstől számított tizenegyedik hónap végéig kaphatják. E célból az igényjogosult nők részére Élelmiszerpótjegyek fognak kiadatni, amelyek magukban egyesitik az összes hatósági jegyeknek megfelelő szelvényeit. Az Élelmiszerpótjegy érvénye mindég 2—2 hónapra szól sa lejárta előtt a pótjegy, a jegy fejrészének bemutatásával, a lakás szerint illetékes lisztbizottságnál megújitandó. Az Élelmiszerpótjegy elnyerése céljából az igényjogosult nő a lakása szerint illetékes kerületi elöljáróságon a kerületi orvos által magát megvizsgáltatni tartozik, amely vizsgálat alapján a kerületi orvos díjmentesen Tanúsítványt állít ki az igényjpgosult részére és ezen Tanúsítvány felmutatása ellenében a lakás szerint illetékes lisztbizottság kiadja az Élelmiszerpótjegyet. Ha az igényjogosult nő fekvő beteg, úgy a kerületi orvos a beteg lakásán eszközli a vizsgálatot. Ez a vizsgálat is díjmentes. Az orvosi Tanúsítvány érvénye a szülés után és a szoptatás idejében két havonkint a fenti eljárás mellett megújitandó és az Élelmiszerpótjegynek megújítása alkalmával a lisztbizottságnál mindig felmutatandó. A terhes, gyermekágyas és szoptató nők élelmiszerpótjegyeire vonatkozó rendelkezések ez évi október 15-én (hétfőni lépnek életbe. Aki a fent említett liszt- vagy élelmiszerpótjegyet jogosulatlanul igénybe veszi, azt fölhasználja vagy a maga pótjegyét másnak átengedi, úgyszintén aki valakit ilyen eljárásban cselekvéssel vagy mulasztással támogat, nemkülönben aki a fenti rendelkezések ellen egyébként vét, az — amennyiben eljárása súlyosabb elbírálás alá nem esik — az 1915. évi november 23-án 4207. M. E. szám alatt kelt kormányrendelet értelmében kihágást követ el, amely az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A kihágások elbírálására elsőfokon a kerületi rendőrkapitányságok illetékesek. II Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros Házinyomdája — 1917. —
