Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1916
DC_1973.0454
1916. október 24. 90.859 1916—VIII. szám. A vendéglői étkezés szabályozása. A Tanács a m. kir. minisztériumnak 4207/1915. M. E. számú és a belügyminiszter úrnak 146.691/1916. számú rendeletéiben nyert felhatalmazás alapján vendéglőkben, szállodákban, kávéházakban, kávémérésekben, kifőzőkben, penziókban, egyesületi jellegű és más hasonló étkező helyiségekben ételek kiszolgáltatására nézve a következő rendelkezéseket lépteti életbe: 1. Minden étkezésnél a hústalan és zsírtalan napokra vonatkozó rendelkezések korlátain belül választékul az étkezési vállalat által szabadon megállapítható legfeljebb kétféle levest, kétféle húsfajtából való ételeket és kétféle tésztanemüt szabad készíteni és kiszolgáltatni. E rendelkezés szempontjából külön húsfajtának számít — és pedig akár meleg, akár hideg állapotban, akár mint konzerv — a marha, borjú, sertés, juh, kecske, ló, házinyúl, szárnyas, vad és mindennemű hal húsa. A hentesárú szintén külön húsfajtának számít. 2. Zsírban, vajban vagy olajban kirántott ételeket készíteni és felszolgálni csak a hústalan napokon szabad, más napokon ez tilos. A burgonyának és tésztaneműeknek zsírban, vajban vagy olajban bármely módon való kisütése és mártásoknak olaj hozzáadásával való készítése egyáltalában tilos. 3. Húsételnél a tiszta hússúly felszolgált állapotban körülbelül 15 dekánál, az úgynevezett kis adagok súlya pedig körülbelül 10 dekánál kevesebb nem lehet. Kis adagokat azonban csak ott szabad tartani, ahol rendes adagok is szerepelnek az étlapon. Ezek a súlyok nem vonatkoznak a villásreggeli gyanánt (déli 12 óráig) kiszolgáltatott húsételekre. 4. Minden húsételhez (a szárnyasokat és halakat kivéve) — külön ár felszámítása nélkül — főzelékköretet, illetve az e helyett szokásos köretet vagy mellékletet (burgonya, galuska, tarhonya stb.) kell hozzáadni. E köretek a vendéglői étlapon felsorolandók és a vendég azok közül szabadon választhat. 5. Az 1. szakaszban említett kétféle tésztanemüből az egyiknek mindenesetre főtt tésztának vagy felfújtnak kell lennie. A főtt tésztából a rendes adag súlya körülbelül 15 deka, a kis adagé körülbelül 12 deka legyen. A sült tésztából és a felfújtból a rendes adag súlya körülbelül 12 deka, a kis adagé körülbelül 9 deka legyen. Kis adagokat azonban csak ott szabad tartani, ahol rendes adagok is szerepeinek az étlapon. Eltartható apró sütemények, torták és fagylaltok kiszolgálása korlátozás alá nem esik. 6. Minden vendéglő és hasonló nyilvános étkező köteles a déli és esti étlapon legalább egyféle főzeléket feltéttel adni. A főzelék nemét az étlapon meg kell nevezni. E főzelék súlya körülbelül 30 dekánál, a vele együtt adandó hús vagy más feltét súlya pedig körülbelül 6 dekánál kevesebb nem lehet. 7. Minden vendéglő és hasonló nyilvános étkező tartozik a déli és esti étlapon egy polgári terítéket adni, amelynek fogásai az étlapon felsorolandók. Egy teríték egy személyre szól. A déli teríték a következő fogásokból álljon: a) leves, b) 10 deka húsétel (vagy más főétel) a hozzátartozó 15 deka főzelékkörettel, (amelyet a vendég az étlapon felsorolt köretek közül szabadon választhat), vagy e helyett a 6. szakaszban körülírt főzelék feltéttel, c) 15 deka főtt vagy 12 deka sült tészta vagy felfújt. Az esti teríték a következő fogásokból álljon: a) előétel, b) 10 deka húsétel (vagy más főétel) a hozzátartozó 15 deka főzelékkörettel vagy e helyett a 6. szakaszban körülírt főzelék feltéttel, c) 15 deka főtt vagy 12 deka sült tészta vagy felfújt. Az esti terítékből az előétel elmaradhat. Az itt felsorolt változatok közül a vendéglős saját közönségének igényeihez képest szabadon választhat. E szakasz alól az illetékes kerületi elüljáróság felmentést adhat olyan kis étkező- helyiségeknek, amelyekben az itt előírt terítékek meghaladják a rendszerint odajáró közönség igényeit. 8. Az ételek árát az étlapon félre nem érthető módon ki kell tüntetni. Az étlapon kitüntetett árakhoz pótdíjat semmiféle címen (zene, előadás stb.) sem szabad hozzá számítani. Külön díj nem számítható fel továbbá a terítésért (service), úgyszintén azért sem, mert a vendég szeszes italt nem fogyasztott. Azoknak az ételeknek rendelésénél, amelyek az étlapon nem szerepelnek, vagy amelyeknek ára adagonkint az étlapon ki nem tüntethető (pl. hal nagyság szerint, gyümölcs, sütemény és egyéb különlegességek), a vendéget azoknak áráról előzetesen kell tájékoztatni. 9. Minden vendéglő és hasonló nyilvános étkezőhelyiség tulajdonosa köteles az ételeknek és azok árának jegyzékét olyképen kifüggeszteni, hogy az már az utcáról is olvasható legyen. A jelen hirdetményt az annak bevezetésében említett minden étkező- helyiségben állandóan kifüggesztve kell tartani. A hirdetményi példányok a kerületi elüljáróságoknál díjmentesen kaphatók. 10. Minden vendéglőben és hasonló nyilvános étkezőhelyiségben a vendég részére a fogyasztott cikkekről jegyzéket (számolólapot) kell kiállítani és átadni, amelyen a vendég kívánságára a felszámított összegek mellé a fogyasztott cikkek nevét is fel kell jegyezni. 11. Ezek a rendelkezések 1916. évi november hó 3-án lépnek életbe. 12. Aki e rendelkezéseket megszegi vagy azokat kijátsza, az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágások elbírálására a kerületi rendőrkapitányságok illetékesek. A Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros Házinyomdája - 1916. -
