Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1916

K_1971.1031.1.3

A tanács a belügyminiszter úrnak 1915. évi május hó 6-án 52.375—III. c. szám alatt kelt rendeletében nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. A teljes tehéntej árai literenkint a következők: a) A legkisebb ár, amelyet a tejárús (nagykereskedő, szövetkezet stb.) a budapesti fogyasztásra szánt tejért a tejtermelőnek (tejszállitónak) itt helyben (Budapest-állomás) fizetni (felszámítani') köteles ............................38 fillér'. Az itt helyben fizetett (felszámitott) ár magában foglalja a vidéken (a termelés helyén) fizetett tejáron kívül a tej Budapestre szállításának költségeit, az üres kannáknak vissza a termelési Tiely vasúti állomására való szállítási dijait és a budapesti városi vámot. b) A legmagasabb ár, amelyet a teljes tehéntejért az követelhet, aki az általa termelt vagy a termelőtől vett teljes tehéntejet akár közvetve akár közvetlenül a fogyasztás céljait szolgáló forgalomban eladja vagy tovább eladja, kannatejnél s a nagyban való eladásnál (zárt kannánkint árúsitva) 44 fillér, a kicsinyben való eladásnál (nyitott kannából kimérve) . 48 fillér, palacktejnéls a nagyban való eladásnál .................................................50 fillér, a kicsinyben való eladásnál...............................................................54 A tejárús a kávéházaknak, kávémérőknek, cukrászoknak, sütőiparosoknak, vendéglősöknek és hasonló iparosoknak eladott kannatejért literenkint legfeljebb 44 fillért követelhet. c) A kávémérök által az utcán át eladott (tehát nem saját helyiségükben elfogyasztott) forralt tej legmagasabb eladási ára 50 fillér. ^ 2. A lefölözött tej legmagasabb eladási ára literenkint: a nagyban való eladásnál............................................................... fillér, a kicsinyben való eladásnál...............................................................28 fillér'. 3. A pasztörizált tej legmagasabb eladási ára literenkint.... 58 fillér. 4. A gyógytejek legmagasabb eladási ára literenkint . 70 fillér. 5. A tejet csakis a tanács külön engedélye alapján és az előírandó kikötések betartása mellett szabad palackozni. 6. Aki tejet árúsit, tartozik az üzlet bejárata előtt, avagy az üzleti kirakatban, piacon vagy vásárcsar­nokban az árúsitó helyen, feltűnő helyen és könnyen olvasható módon állandóan jelezni, hogy 9,Tejárúsitáscc. Ezt a felírást még akkor sem szabad eltávolítani, ha a tejkészlet elfogyott vagy pedig ha a tejárusitás idő­legesen szünetel. 7. A tanács elrendeli, hogy a rendes tehéntejen kívül csak pasztörizált tejet és gyógytejeket (sajtanyagokban csökkentett tejeket) szabad forgalomba hozni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a lefölözött tejre, a közönséges aludttejre, a yoghurtra, kefirre, tejporra és kondenzált tejre. Az úgynevezett gyermektejek ellenben a jelen rendelet szempontjából gyógytejnek minősülnek. 8. Pasztörizált és gyógytejet csakis a tanács külön engedélye alapján szabad készíteni és forgalomba hozni. Az eziránt folyamodó tejválla­latok tartoznak előzetesen bejelenteni a kikészítés módját és igazolni, hogy a szükséges berendezéseik megvannak. Az engedélyes tejvállalatok által forgalomba hozott pasztörizált és gyógytej együttes mennyisége naponkint és vállalatonkint nem haladhatja túl az illető vállalat által forgalomba hozott egész tejmennyiség 6%-át. A pasztörizált tejnek legalább 34%-nyi zsírtartalommal kell bírnia. A pasztörizált és gyógytejet csakis lezárt palackokban szabad forgalomba hozni és a palackokon ki kell tüntetni a tej elnevezését és az előállítás napját. 9. A tejet a főváros területén lefölözni tilos. 10. Tejszint (kávétejszint, habtejszint, édes tejfölt, tejsűrüt) és tejszínhabot, valamint általában mesterségesen felfokozott zsírtartalmú tejet úgy az iparban, mint a kereskedelemben bármilyen célra és akármilyen módon előállítani, felhasználni, feldolgozni, eladni vagy egyébként forgalomba hozni tilos. A külföldről behozott tejszínre nézve a tanács kivételt engedélyezhet. 11. Vajat a főváros területén előállítani tilos. 12. Közfogyasztásra alkalmatlanná vált vagy megsavanyodott tejet feldolgozni vagy felhasználni csakis a főváros tanácsának rendelkezése szerint szabad. 13. Az úgynevezett javitott-lefölözött tej vagy főzőtej, általában a teljes tej és lefölözött tej keveréséből előállított tej forgalomba hozatala tilos. 14. Ezek a rendelkezések 1916. évi március hó 16-án lépnek életbe. 15. A tanácsnak az árakat megállapító határozatai ellen 3 nap alatt a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, a hirdetményben foglalt egyéb hatá­rozatok ellen ugyancsak 3 nap alatt a belügyminiszter úrhoz lehet felebbezni. A felebbezésnek nincs halasztó hatálya. 16. Aki a hirdetmény I. a) pontjában megállapított legkisebb árnál kevesebbet fizet, számit vagy igér, avagy az I. b), 2., 3., 4. pontokban megállapított legmagasabb áraknál többet követel, elfogad, adat vagy ígértet a maga vagy harmadik személy javára, az—amennyiben cselekménye súlyo­sabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és az 1914 : L. t.-c. 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással, valamint 600 koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő az is, aki akár szándékosan, akár a köteles gondoskodás elmulasztásával bármely módon közreműködik abban, hogy alkalmazottja vagy az adásvételt közvetítő más személy a tejárak megállapított korlátozását kijátsza vagy meghiúsítja, vagy aki bárkinek e korlátozás kijátszására vagy meghiúsítására irányuló eljárását bármely módon elősegíti vagy eltitkolja. Ugyanígy büntetendő az, aki e hirdetmény egyéb rendelkezéseit megszegi vagy azoknak ellenszegül. E kihágások miatt az eljárás az államrendőrség mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Budapest Székesfőváros Házinyomdája — i9i6. — Székesfőváros Tanácsa. 1916. március 14. Ä tejárak újabb megállapítása és egyéb intézkedések a tejről és tejtermékekrfil.

Next

/
Thumbnails
Contents