Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1916
K_1971.1049.1.3
1916. december 29. 125.738 1916—XV. tan. szám. A tüzelőanyagokkal való takarékosság érdekében a m. kir. kormány folyó évi december hó 22-én 4470/1916. M. E. szám alatt a kővetkező rendelkezéseket tette: A tüzelőanyagok legmesszebbmenő kímélése érdekében a m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli. i. §■ A városok (községek) utcai világítását — további rendelkezésig — annyira kell korlátozni, amennyire azt a közbiztonság érdekei megengedik. Nem terjed ki ez a rendelkezés azokra a városokra (községekre), ahol az utcai közvilágítást kizárólag vízerővel fejlesztett villamos áram szolgáltatja. Azt, hogy a városi (községi) utcai közvilágítás a közbiztonsági érdekek veszéJyeztetése nélkül mennyire korlátozható, a városi tanács (főszolgabíró) állapítja meg. Határozata ellen egyfokú felebbezésnek van helye, törvény- hatósági jogú városokban a közgyűléshez, egyebütt az alispánhoz. 2- §• A nyilvános étkező és szórakozó helyiségeket (vendéglők, korcsmák, italmérő vagy elárusító helyek és más hasonló üzletek, színházak, mulatóhelyek, kávéházak stb.), ha reájuk a hatályban álló jogszabályban még rövidebb záróra nincsen megállapítva, Budapesten éjféli 12 óránál, egyebütt éjjeli II óránál tovább nem szabad nyitva tartani és mindezeket a helyiségeket, ha a hatályban álló jogszabály későbbi időpontot nem állapít meg, reggeli őt óra előtt nem szabad kinyitni. Az utóbbi rendelkezés alól a rendőrhatóság, indokolt esetekben a helyi viszonyoknak megfelelő kivételeket tehet. E §. rendelkezései nem vonatkoznak a vasúti vendéglőkre, ha nyitvatartásukat az utazóközönség érdekei kívánják. A nyílt árusítási üzleteket (boltokat), az azokhoz tartozó irodai és raktárhelyiségekkel együtt január és február hónapokban esti 7 órától reggeli %8 óráig, március és április hónapokban esti 7 órától reggeli 7*7 óráig, az olyan üzleteket pedig, amelyekben túlnyomóan élelmivagy egyedárusági cikkeket árusítanak, január és február hónapokban esti %8 órától reggeli 7 óráig, március és április hónapokban pedig esti %8 órától reggeli %G óráig zárva kell tartani. Ugyanez a rendelkezés áll az előbbi bekezdésben nem említett nyilt üzletekre is, kivéve azokat: a) amelyekben kizárólag anyagmegmunkálás folyik, b) amelyekben a közönségnek kizárólag helyben való fogyasztásra szolgálnak ki élelmiszereket. Ha az a) pont alá eső üzletek árusításra is be vannak rendezve, ott az árusítás, vagy ha a b) pont alá eső üzletekből — a helyben való fogyasztáson kívül az utcán át is árusítanak élelmiszereket, az utcán át való árusítás csak olyan időben történhetik, amikor a nyilt árusítási üzletek is nyitva tarthatók. Az üzleti záróráról szóló 19(3: XXXVI. t.-c. egyéb rendelkezései érintetlenül maradnak. 4- §. A törvényhatóság első tisztviselője — a kereskedelemügyi miniszter engedélyével — a helyi szükséghez képest az üzletek nyitvatartására a 3. §-ban felsoroltaknál szigorúbb korlátozásokat is megállapíthat. 5. §. Az étkező- és szórakozó-, továbbá üzleti helyiségek (2. és 3. §.) belső világítását, valamint az üzleti kirakatok világítását az elkerülhetetlen szükség mértékére kell korlátozni. Amely kirakatot eddig két láng világított meg, ott ezentúl csak egy lángot, amelyet pedig két lángnál több világított meg, ott az eddig alkalmazott lángoknak legfeljebb csak egyharmadrészét szabad alkalmazni a kirakat megvilágítására. 6. §. Az étkező- és szórakozó-, valamint az üzleti helyiségek (2. és 3. §.) külső megvilágítása, továbbá a név- és cégtáblák kivilágítása és általában a reklámcélokat szolgáló világítás tilos. Az üzleti helyiségek külső megvilágítását, ha ez a kirakat megvilágítását pótolja, valamint a név- és cégtáblák megvilágítását, amennyiben ez közérdekből kívánatos, az elkerülhetetlen szükség mértékéig az I. fokú rendőrhatóság megengedheti. 7- §■ A magánhelyiségek világítása körül a legmesszebbmenő takarékosságra kell törekedni. Szükség esetében az I. fokú rendőrhatóság — a törvényhatóság első tisztviselőjének hozzájárulásával a magánhelyiségek kivilágítása tekintetében korlátozó rendelkezéseket tehet. 8. §. Aki a jelen rendelet 2., 3., 5. és 6. §-ainak alapján tett hatósági seket megsérti, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágás miatt két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a budapesti székesfővárosi m. kir. államrendőrség működési területén a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágás miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 9. §. Ez a rendelet 1917. évi január hó 2-án lép hatályba. Hatálya amennyiben a rendelet a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát-Szlavonországokra is kiterjed. Horvát-Szlavonországok területén ezt a rendeletet, amennyiben végrehajtása az ottani önkormányzat körébe tartozik, a bán hajtja végre. Budapesten, 1916. évi december hó 22-én. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. A tanács ezt a rendeletet tudomásul vétel végett közli a székesfőváros közönségével. t Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1916. —
