Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1916
K_1973.0541.1.3
------------------tan. szánt. 19 16—VIII. ss LISZT- ÉS KENYÉRJEGY ÉLETBELÉPTETÉSE. A tanács a m. kir. minisztériumnak 1915. évi december hó 27-én 4586. M. E. szám alatt a liszt- és kenyérfogyasztás szabályozása tárgyában kiadott és az 1915. évi december 31-én 127.696. szám alatt kelt tanácsi hirdetménnyel közhírré tett rendelete alapján a következő intézkedéseket lépteti életbe: 1. Budapest székesfőváros egész területén 1916. évi január hó 10-étől (hétfő) kezdve mindenkinek naponkint főzésre és kenyér céljára együttvéve legfeljebb 24 dekagramm lisztet szabad fogyasztania. Ez a rendelkezés a közönség tulajdonában lévő lisztkészletekre is vonatkozik. Úgyszintén kiterjed ez az intézkedés az intézeti háztartások (kórházak, zárdák, nevelő és egyéb intézetek) liszt- és kenyérfogyasztására, nemkülönben a liszt- és kenyér árusításával foglalkozó üzletekre (fűszeresek, vegyeskereskedők, szatócsok stb.), végül a kenyér kiszolgálásával foglalkozó mindennemű étkező helyre (vendéglők, kifőzök, kantinok, egyesületi és mindennemű más étkezdék, kávéházak, kávémérések stb.) is. 2. Az 1. pontban kitűzött naptól kezdve csakis a tanács által kiadott liszt- és kenyérjegy ellenében szabad lisztet és kenyeret eladni, vásárolni, vagy egyébként forgalomba hozni. 3. A liszt- és kenyérjegy egységes jegy, tehát úgy liszt, mint kenyér vásárlására jogosít és pedig azon az alapon, hogy 5 dkg. liszt 7 dkg. kenyérnek számít. 4. A jegy ellenében fejenkint napi 24 dkg. fehérlisztet (finom tészta- vagy főzölisztet), avagy 33-6 dkg. fehér vagy barna kenyeret lehet vásárolni. Ezen határon belül a közönség tetszése szerinti arányban vásárolhat lisztet és kenyeret. Kenyérliszt nem árusíttatik. 5. Feherliszt a kereskedőknél (fűszeresek, szatócsok stb.), kenyér pedig a sütőiparosoknál vásárolható. A sütőiparos kenyeret átadhat viszontárusításra másoknak is. 6. Nehéz testi munkával foglalkozók január hó 30-tól kezdve a liszt- és kenyérjegyen felül pótjegyet kaphatnak, amely a napi lisztmennyiségüket fejenkint 30 dekára, az ennek megfelelő napi kenyérmennyiségüket pedig 42 dekára emeli. A pótjegyek kiosztását új hirdetmény fogja szabályozni. 7. A liszt- és kenyérjegy egy-egy hétre 28 szelvényt tartalmaz, mely szelvények csakis azon a héten érvényesek, amely hét az illető heti szelvénycsoporton fel van tüntetve. Az egyes szelvények annyi liszt vagy kenyér vásárlására jogosítanak, amennyi a szelvényen jelezve van. A vásárlás történhetik akár egy vagy több szelvény alapján, akár pedig az egy hétre érvényes összes szelvények alapján egyszerre is. A szelvényeket a jegyről csakis a lisztet vagy kenyeret árusító kereskedő, illetve iparos (sütő, vendéglős, kávés stb.) vágja le. 8. Liszt- és kenyérjegyet a január 10-től 29-ig terjedő időre minden állandó budapesti lakos kap, azontúl pedig csakis az, akinek a január 10-én történő lisztösszeírás napján saját lisztkészlete nincsen. 9. Az a lisztmennyiség, amely a közönségnek január 10—29-ig jegyek fejében jár, mindenkinek a saját lisztkészletébe be fog tudatni. A közönség tehát az új liszt- és kenyérjegyeket váltsa be. 10. Akinek saját lisztkészlete van, az január hó 29-én túl liszt- és kenyérjegyre csupán attól a héttől kezdve tarthat igényt, amely héten készlete már elfogy. Ennek kiszámításánál hetenkint és fejenkint 168 dkg.-nyi lisztfogyasztást kell alapul venni. Például: Egy öttagú háztartásnak január 10-én 180 kg. lisztje van. Kérdés: Hány hétre van liszttel ellátva ? Felelet: A háztartás minden tagjának hetenkint 168 deka lisztre lévén joga, az egész öttagú háztartás hetenkint 840 dkg., vagyis 8'4 kg. lisztet fogyaszthat. Ahányszor a 8'4 kg. a 180 kg.-ban foglaltatik, annyi hétre van a háztartás liszttel ellátva. 180:8-4 kg. = 214 kg., vagyis a háztartás kereken 21 hétre van liszttel ellátva. Minthogy a háztartásnak a most kiosztásra kerülő jegyekkel 3 heti lisztszükségletét fedeznie kell, ennélfogva a január 10-én összeírt 180 kg. lisztkészlete január 30-án még kell, hogy hiánytalanul meglegyen. A 21 hét tehát január 30-tól kezdve számítandó és így ez a háztartás június 24-ig van liszttel ellátva. A készlet tartamának utolsó hetében kell a liszt- és kenyérjegyért a lakás szerint illetékes lisztbizottságnál jelentkezni. 11. A sütőiparosok és a lisztet árusító kereskedők a beszedett jegyszelvényeket a központi liszthivatalnak (IV., Szervita-tér 8.) tartoznak beszolgáltatni. A kenyeret árusító kereskedők, valamint más viszontelárusítók (vendéglős, kávés stb.) a beszedett jegyszelvényekkel annak a sütőiparosnak tartoznak elszámolni, akitől a kenyeret beszerezték. 12. Azt a lisztet, amely vendéglők, penziók, kifőzök és más étkezőhelyek számára főzési célokra, továbbá, amely cukrászok, mézeskalácsosok és tésztagyárosok részére iparuk folytatásához, nemkülönben egyéb iparok részére mellőzhetetlen segédanyagképen szükséges, jegy mellőzése mellett a tanács utalványozza. 13. Szállodákban, penziókban megszálló vendégek részére az üzlettulajdonos útján napi kenyérjegyek adatnak ki. 14. A vendéglőkben, kávéházakban stb. kenyér csakis kenyérjegy ellenében kapható. A közönségnek az a része tehát, amely a lisztkészletének tartamára liszt- és kenyérjegyet nem kaphat, e helyekre vigye magával a kenyeret. A közönségnek pedig jogában áll, hogy ilyen étkező helyeken az étkezésnél a magával hozott kenyeret fogyassza. Az üzlettulajdonosnak vagy alkalmazottainak ez ellen észrevételt tenni nem szabad, s az üzlettulajdonos azt mindennemű ellenszolgáltatás nélkül tartozik megengedni. 15. A tanács a liszt- és kenyérjegyeket a lisztbizottságok útján a háztulajdonosoknak osztatja szét. Minden ház- tulajdonos a jegyeket tartozik a ház minden lakója részére legkésőbb január hó 9-ig kézbesíteni. A jegykiosztásra vonatkozó felszólamlásokat a ház fekvése szerint illetékes lisztbizottságokhoz kell intézni. Lakás- változást, születést, halálesetet és egyéb változásokat ugyanott kell bejelenteni. 16. Az eddigi lisztjegyek csak 1916. január 8-ig (szombat) érvényesek. A kereskedők tartoznak az e napig bezárólag beszedett szelvényeket legkésőbb január 12-ig a központi liszthivatalnak beszolgáltatni. 17. Amennyiben a közönség ezen eddigi lisztjegyek alapján még nem váltotta volna ki a rizsjegyeket és a babjegyeket, ezeket a lisztbizottságoknál ezentúl is, de kizárólag csakis az eddigi lisztjegyek előmutatása mellett veheti át. A közönség tehát ezeket az eddigi lisztjegyeket erre a célra őrizze meg, mert az életbelépő új liszt- és kenyérjegyekre, rizsjegyeket és babjegyeket kiváltani egyáltalán nem lehet. 18. Aki a fenti rendelkezések ellen vét, vagy azokat kijátsza, továbbá aki a hatóságot hamis adatokkal félrevezeti, aki a liszt- és kenyérjegyeket jogosulatlanul, avagy szabály- ellenesen felhasználja, aki e jegyeket bármilyen célzattal utánozza, az amennyiben eljárása súlyosabb elbírálás alá nem esik a m. kir. minisztérium 1915. évi 4586. M. E. számú rendeletének 10. §-a értelmében kihágást követ el s az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. E kihágások elbírálására az államrendőrség illetékes. A liszt- és kenyérfogyasztás ez újabb szabályozásának csakis az a célja, hogy a gabona- és lisztkészletek igazságos megosztása és egyenletes fogyasztása minden körülmények között tartósan biztosítva legyen. A tanács tehát annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy Budapest lakossága, amely a háborús viszonyok alatt az áldozatkészségnek és türelmességnek már annyi felemelő példáját mutatta, a legfontosabb élelmicikk, a liszt és a kenyér fogyasztásának ezt az újabb korlátozását is a mostai történelmi idők komolyságához méltó belátással és céltudatos megnyugvással fogja fogadni és ahhoz polgári kötelességérzettel fog alkalmazkodni. Kelt Budapesten, 1916. évi január hó 4-én A Székesfőváros Tanácsa. Székesfővárosi házinyomda 1010.
