Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1916

K_1971.1063.1

A m. kir. honvédelmi miniszternek az 1915. évi december hó 29-ről 19.267/eln. 20. b. számú rendelete alapján az 1915. évi 13.462/eln. 20. b. számú honvédelmi miniszteri rendelet 2. §-ában említett kötelezettek csoportjai közül az I. és II» alatt felemlítettek alább felsorolt fémtárgyaikat a budapesti átvételi bizottság

felhívására az általa meghatározandó időben a kijelölendő átvételi helyre beszolgáltatni kötelesek.

A beszolgáltatásra kötelezetteknek azonban szabadságában áll fémtárgyaikat az azok beszolgáltatására kitűzött napot megelőző napig a „Magyar szent korona országainak fémközpontja részvénytársaságnak“, valamint az általa megbízott bevásárlóknak szabad kézből eladni.

Azok az iparűzők és kereskedők, akik az alább fölsorolt tárgyakat előállítják, avagy azokkal kereskednek, kötelesek egyelőre az e tárgyakból raktáron levő készletük egyharmad részét beszolgáltatni.

Ezek a tárgyak a következők :

1. főzőedények (főző, befőző és fagylaltkészítő üstök, fazekak, lábasok, serpenyők, kannák, sütőformák stb,), egyszerű asztali készletek (hűtők, tálak, tálcák, gyertyatartók s hasonlók) vörösrézből (még ha ónozva, vagy más fémekkel csupán bevonva vannak is);

2. az I. pont alatt felsorolt tárgyak tiszta nikkelből, kivéve a szerelvényes árúk (Gürtlerwaren), így különösen levesestálak, kannák, sziták, mártáscsészék, főzelékestálak;

3. kónyhaszerek (mozsarak, mozsártörők, habüstök, egyszerű öntött sárgaréz gyertyatartók, vasalók, tálcák és hasonlók) sárgarézből;

4. mosóüstök, a tűzhelyekbe beépített vízmelegítők, egyszerű víztartók, fürdőkádak vörösrézből (még ha ónozva, vagy más fémekkel csupán bevonva vannak is);

5. gyümölcs befőző (lekvár) üstök vörösrézből és sárgarézből, amennyiben nem gyári jellegű üzemekhez tartoznak;

6. egyszerű parázstartók és kályhaelőtétek vörösrézből, sárgarézből, bronzból és tombakból;

7. félkilogrammos és ennél nehezebb sárgaréz súlyok;

8. egyszerű függönyrudak (csövek) és tartók, szőnyegfogantyú és védőrudak (csövek) sárgarézből, amennyiben könnyen leszerelhetők és betétjük nincsen vagy az könnyen eltávolítható.

II.

A szállodás-, vendéglős- és kávéipar, úgyszintén a sütő- és cukrászipar körébe tartozó vállalatok, továbbá az olyan egyesületek, amelyek ételeket és italokat szolgáltatnak ki, kivéve a kimondottan jótékony célt szolgálókat, kötelesek egyelőre az alább fölsorolt fémtárgyakból való készletük felét beszolgáltatni.

Ezek a tárgyak a következők:

1. főzőedények (főző, befőző- és fagylaltkészítő üstök, fazekak, lábasok, serpenyők, kannák, sütőformák és hasonlók), egyszerű asztali készletek (hűtők, tálak, tálcák, gyertyatartók s hasonlók) vörösrézből (még ha ónozva, vagy más fémekkel csupán bevonva vannak is);

2. az I. pont alatt felsorolt tárgyak tiszta nikkelből, kivéve a szerelvényes árúk (Gürtlerwaren), mint pl. levesestálak, kannák, sziták, mártáscsészék, főzelékestálak és hasonlók;

3. konyhaszerek (mozsarak, mozsártörők, habüstök, egyszerű, öntött sárgaréz gyertyatartók, vasalók, tálcák és hasonlók) sárgarézből ;

4. gyümölcs befőző (lekvár) üst vörösrézből és sárgarézből;

5. egyszerű parázstartók és kályhaelőtétek vörösrézből, sárgarézből, bronzból és tombakból;

6. félkilogrammos és ennél nehezebb súlyok sárgarézből.

Vörösrézzel, sárgarézzel, tombakkal, bronzzal, nikkellel bevont vagy lemezeit olyan tárgyakra, amelyek lényegükben más anyagból készültek, az igénybevétel nem terjed ki és azokat nem kell beszolgáltatni.

f

Úgyszintén nem kell beszolgáltatni:

Konyhamérlegeket, szamovárokat és mosógépek rézdobjait.

A fémtárgyaknak beszolgáltatás alá eső egyharmad részét, illetőleg fele részét, minden egyes fémre nézve (sárgaréz, bronz és tombak egy fémnek veendő) az egyes fémekből meglevő összes tárgyak súlya alapján a bizottság állapítja meg; e súly határán belül a birtokosoknak szabadságában áll a fémenkint megállapított egyharmad rész, illetőleg fele rész erejéig a beszolgáltatandó tárgyakat kiválasztani.

A meglevő összes tárgyak fémenkénti súlyához azonban hozzá kell számítani azoknak a fémtárgyaknak a súlyát, amelyekre nézve a birtokos igazolja azt, hogy azokat valamely hazafias célú fémgyűjtés részére ajándékképen vagy cseretárgy ellenében átadta vagy a „Magyar szent korona országainak fémközpontja részvénytársaságnak“, illetőleg az általa megbízott bevásárlóknak szabad kézből eladta.

Az ekként fémnemenkint kiszámított súlyok egyharmad részéből, illetve feléből az ajándékképen, cseretárgy ellenében vagy eladás útján átadott súlymennyiségeket levonásba lehet hozni, s csak az ezen felül fennmaradó súlymennyiségű fémtárgyak szolgáltatandók be.

Aki a hadi célokra igénybevettnek kijelentett fémtárgyait eltitkolja,_ a bejelentést nem teljesíti, beszolgáltatandó tárgyait a budapesti fémátvételi bizottság felhívására a meghívóban jelzett időben és helyre be nem szolgáltatja, vagy a fenti rendelkezéseket egyébként megszegi, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-c. 17. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntettetik.

í

Budapest Székesfőváros

HÁZINYOMDÁJA — 1916. Székesfőváros Tanácsa.

1916. március 7.

a hadi célokra igénybevett