Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1916
K_1971.1073.1
1916. november 2. 103.946 1916-VI. szám. A magyar szent korona országainak területén kivül levő vagyonnak és a magyar szent korona országainak területéről kivinni szándékolt vagyonnak a vagyonadóról szóló 1916. évi XXXII. t.-c. 38. szakasza értelmében való bejelentése. A tanács értesíti a székesfőváros közönségrét a m. kir. pénzügry- miniszter 1916. évi 85.671. számú következő rendeletéről: 1. A magyar szent korona országainak területén lakó az az adóköteles, akinek a vagyonadóról szóló 1916. évi XXXII törvénycikk életbelépése, vagyis 1916. évi október hó 21. napján a magyar szent korona országainak területén kívül (tehát nemcsak a vámkülföldön, hanem a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban, valamint Boszniában és Hercegovinában is) levő olyan ingó vagyona van, amely az idézett vagyonadótörvény szerint adókötelezettség alá esik, tartozik ezt a vagyonát és ennek értékét, valamint a fekvésének vagy őrzésének helyét legkésőbb az idézett törvény életbelépésének vagyis 1916. évi október hó 21« napjától számított két hónap alatt — az 1916. évi XXXII. t.-c. 38. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelőleg — az alábbiak értelmében a m. kir. pénzügyminisztériumnál bejelenteni. Ebben a bejelentésben tartozik az adóköteles a magyar szent korona országainak területén kívül levő s az 1916. évi XXXII. t.-c. 7. §-ának 3. pontjában, illetőleg 8. §-ának 1, 2., 3., 4. és 6. pontjaiban megnevezett ingó vagyonát, jelesül: takarékbetéti könyvet a kiállító intézetnek, a könyv számának s a könyvön elhelyezett összegnek, kölcsőnkötvényf, záloglevelet, részvényt és más értékpapírt a kibocsátónak, a címletek egységre számított darabszámának, névértékének és átlagos forgalmi értékének, pénzt az összegnek és pénznemnek s az idézett törvény 7. §-ának 3. pontja, illetőleg 8. §-a értelmében adókötelezettség alá eső minden más ingó vagyontárgyat oly ismérveinek körülírásával (súly, térfogat, minőség, vételár, belérték stb.) feltüntetni, amelyekből a vagyontárgy átlagos forgalmi értéke megállapítható. A bejelentésnek tartalmaznia kell továbbá annak a természetes vagy jogi személynek s lakhelyének illetve székhelyének pontos megjelölését, aki a vagyontárgyat őrzi. 2. A magyar szent korona országainak területén lakó az az adóköteles, aki a vagyonadóról szóló 1916. évi XXXII. törvénycikk szerint adókötelezettség alá eső ingó vagyonát vagy annak egy részét a magyar szent korona országainak területén kívül fekvő területre (tehát nemcsak a vámkülföldre, hanem a birodalmi tanácsban képviselt királyságokba és országokba, valamint Bosznia és Hercegovinába is) kívánja kivinni, az idézett törvénycikk 38. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelőleg köteles ebbeli szándékát a m. kir. pénzügyminisztériumhoz intézett írásbeli beadványban az alábbiak értelmében bejelenteni, s tartozik bejelentésében a kivinni szándékolt: takarékbetéti könyvet a kiállító intézetnek, a könyv számának s a könyvön elhelyezett összegnek, köEcsönkötvényt, záloglevelet, részvényt és más értékpapírt a kibocsátónak, a címletek egységre számított darabszámának, névértékének és átlagos forgalmi értékének, pénzt az összegnek és pénznemnek s az idézett törvény 7. §-ának 3. pontja, illetőleg 8. §-a értelmében adókötelezettség alá eső minden más ingó vagyontárgyat oly ismérveinek körülírásával (súly, térfogat, minőség, vételár, belérték stb.) feltüntetni, amelyekből a vagyontárgy átlagos forgalmi értéke megállapítható. A bejelentésben részletesen körülírandó a tervbevett kivitel módja s ha a kivitel ily természetű ügyletek lebonyolításával foglalkozó pénzintézet vagy cég útján terveztetik, az pontosan megjelölendő. A bejelentésnek tartalmaznia kell továbbá annak a természetes vagy jogi személynek s lakhelyének, illetve székhelyének pontos megjelölését, aki a vagyontárgyát a jövőben őrizni fogja. Ha a kivitel az adókötelesnek a magyar szent korona országainak területén kívül fennálló tartozásának kiegyenlítésére szolgál, valamint ha az adóköteles a kivitt vagyonnal szemben annak a kivitel időpontjában fennálló piaci viszonyok tekintetbevételével megállapított ellenértékét a magyar szent korona országainak területén átvette, avagy a kivitt vagyont utóbb visszahozatta, ezt a körülményt a vagyonadóra vonatkozólag benyújtandó vallomásában feltüntetni tartozik. A vagyon vagy vagyontárgy kivitelével egy tekintet alá esik, ha valaki ellenérték nélkül (ajándék, örökség, hagyomány útján) olyan, az idézett törvény 8. §*ában körülírt ingóvagyont szerez, amely a magyar szent korona országainak területén kívül kerül rendelkezésére s a rendelkezésre jutás után is kinn hagyatik. Pénznek bárminő átutalása kivitelnek tekintendő. Pénznek kivitele vagy átutalása a jelen rendelet értelmében vagyon külföldre való kivitelének nem tekinthető, tehát nem esik bejelentési kötelezettség alá, ha a kivitel vagy átutalás valamely külföldön szerzett s a magyar szent korona országainak területére behozott vagy behozandó vagyontárgy értékének kifizetése végett történik. De ha a beszerzett vagyontárgy legkésőbb a pénz kiküldésétől, illetve átutalásától számított három hónapon jbelül a magyar szent korona országainak területére be nem hozatott, a pénz kivitele illetve átutalása pótlólag, legkésőbb 8 nap alatt, bejelentendő. A bejelentést az adóköteles fél a m. kir. pénzügyminisztériumnál lehetőleg 14 nappal, legkésőbb azonban 2 nappal a kivitel előtt, illetve legkésőbben 14 nappal a magyar szent korona országainak területén kívül történő jogérvényes rendelkezésre jutás után tartozik megtenni. Ezer koronánál kisebb értéknek kivitele csak abban az esetben képezi bejelentés tárgyát, ha a ki viendő érték az illető adóköteles fél által ugyanabban a naptári évben korábban már kivitt értékkel együttesen 1000 koronát meghalad. Ezen általános szabálytól eltérőleg, azok a közkereseti és betéti társaságok, valamint azok az egyéni cégek, amelyek üzletükből kifolyólag állandóan foglalkoznak saját számlájukra oly ügyletekkel, emelyek árúnak, értékpapírnak, pénznek, vagy a törvény 7. és 8. §-ai szerint adókötelezettség alá eső ingó vagyontárgynak a magyar szent korona országainak területéről való kivitelével járnak, s azt a körülményt, hogy ily ügyletekkel állandóan foglalkoznak, a jelen pontban körülírt kedvezmény igénybevétele előtt a pénzügyminisztériumnak bejelentik, a kivitelt esetenkénti előzetes bejelentés nélkül foganatosíthatják és minden naptári év első hónapjában tartoznak bejelenteni, hogy ily saját számlájukra kötött ügyleteikből kifolyólag az előző év folyamán mily vagyont vittek ki anélkül, hogy annak a kivitel időpontjában fennálló piaci viszonyok tekintetbevételével megállapított ellenértéké az előző év végéig részükre a magyar szent korona országainak területére érkezett volna. A bejelentésre a vonatkozó szabályok egyebekben megfelelően alkalmazandók. Jövedéki kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással, valamint száz koronától húszezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az az adóköteles: aj aki a kincstár megkárosítására irányuló szándékkal a bejelentést elmulasztja vagy tudva valótlan nyilatkozatot tesz; b) aki a magyar szent korona országainak területén levő oly vagyonát, amely az idézett törvény szerint adókötelezettség alá esik, vagy e vagyon egy részét a magyar szent korona országainak területén kívül fekvő területre oly célzattal viszi ki, hogy a vagyonadó alól kivonja. E kihágások elbírálása a jövedéki büntető biróság hatáskörébe tartozik. Egyebekben e kihágások megtorlására nézve a közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. törvénycikk IX. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ä Székesfőváros Tanácsa. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS házinyomdája — 1916. —
