Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1915
K_1971.1021.1
B. 92.713. 1915—Vili. tan. számhoz. A tanács értesíti a közönséget, hogy a belügyminiszter úrnak 1915. évi augusztus hó ll-én 95.389/1915. sz. a. kelt rendeletében nyert felhatalmazás alapján és az 1915. évi szeptember hó 3-án B. 80.473/1915—Vili. szám alatt közzétett tanácsi hirdetmény idevonatkozó részének módosításával a közfogyasztásra szánt kenyérnek legmagasabb árát egységesen és a főváros egész területére nézve a következőképen állapította meg: 1915. évi október hó 10. napjától fogva enyer ara fillér A B. 80.473/1915—Vili. számú tanácsi hirdetménynek a kenyér és a zsemlye előállitásáról és árúsitásáról szóló többi rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. E szerint tehát továbbra is érvényesek a következő rendelkezések: 1. A kenyeret az előírt minőségű búza kény ér lisztből (a m. kir. minisztérium 1915. évi július hó 29-én 2726. M. E. szám alatt kelt rendeletének 2. §. 3. pontja) és legfeljebb 25% burgonyával, vagy e helyett tetszés szerinti százalékban rozsliszttel keverten kell előállítani. 2. Az apró sütemények közül csupán vizes zsemlyét szabad előállítani és ezt az előirt minőségű búzafőzőlisztből (2726/1915. M. E. sz. rendelet 2. §. 2. pontja) s darabonkint 4 dekagramm súlyban kell készíteni úgy, hogy 10 darab zsemlyének legalább 40 dekagramm súlyúnak kell lennie. 3. A zsemlye legmagasabb ára 1915. évi szeptember hó 5. napjától kezdve darabonkint 4 fillér. 4. A kenyeret csakis súly szerinti áron, a zsemlyét pedig darabonkinti áron kell árusítani. Vagyis tilos a kenyeret cipó vagy darab szerinti áron kínálni vagy árúsitani. 5. Mindezek a rendelkezések csupán a közfogyasztás, illetve árúsitás céljából forgalomba hozott kenyérre és vizes zsemlyére vonatkoznak, azonban a magánháztartásban készített és elfogyasztott kenyérre és süteményekre nem terjednek ki. 6. A kenyérre és zsemlyére nézve megállapított legmagasabb árak, valamint a kenyérnek súly szerinti áron való árúsitására vonatkozó rendelkezések nem vonatkoznak továbbá olyan üzletekben való árusításra, amelyekben a kenyér vagy a zsemlye csakis az elárúsitó üzletben és más étellel vagy itallal együttesen történő fogyasztás céljából árúsittatik, mint aminők a vendéglők, kávéházak, kávémérések, kifőzök, korcsmák, vagy pálinkamérések. Amennyiben azonban ilyen üzletben a kenyér vagy zsemlye az üzletből való elvitel céljából árúsittatik, (utcán át való eladás) úgy erre az árúsitásra nézve is a fenti legmagasabb árak és a kenyérre nézve a súly szerinti árúsitás kötelezettsége változatlanul fennállanak. 7. Aki a kenyeret nem az előirt minőségű búzalisztből készíti, avagy hozza forgalomba, továbbá aki vizes zsemlyén kívül másfajtájú apró süteményt készít, vagy hoz forgalomba, nemkülönben, aki a vizes zsemlyét nem az előirt minőségű főzőlisztből, vagy 4 dekagrammnál kevesebb súlyban készíti, vagy ilyet forgalomba hoz, hasonlóképen, aki az 5. és 6. pontban megállapított kivételeken kívül a kenyeret nem súly szerinti áron árúsitja, végül aki a kenyeret vagy a zsemlyét a megállapított legmagasabb árnál drágábban árúsitja, az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a értelmében kihágást követ el és 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. 8. Ezeknek a kihágásoknak az elbírálására első fokon a kerületi rendőrkapitányságok illetékesek. 9. Végül a tanács megjegyzi, hogy egyidejűleg megkereste az államrendőrség főkapitányságát, valamint felhívta a kér. elöljáróságokat, a vásárcsarnokok igazgatóját és a vásárigazgatóságot, hogy a fenti rendelkezéseket közegeik útján a főváros egész területén, az üzletekben, valamint a piacokon, vásárcsarnokokban és egyéb közterületeken állandóan ellenőrizzék, a rendelkezéseknek bármilyen megszegését pedig a kerületi rendőrkapitányságnak feljelentsék. Kelt Budapesten, 1915. évi szeptember hó 28-án. A székesfőváros tanácsa Budapest Székesfőváros Házinyomdája — 1915. —
