Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1915
K_1971.1026.1.4
1 III l,0‘ B 19.323. . , B 1915—vili. tan’ szamBudapest székesfőváros tanácsa a földmivelésügyi m. kir. miniszter úrnak 1915. évi február hó 15-én 5600. ein. szám alatt kelt rendelete alapján a főváros egész területén a búzalisztből, rozslisztből, árpalisztből, tengeri (kukorica) lisztből, burgonyalisztből és rizslisztből 1915. évi februárius hó 28-án fvasárnanonl meglévő készleteknek összeírását és kötelező bejelentését ezennel elrendeli. Az összeírásnak kizárólag csakis a lisztkészletek megállapítása a célja s a bevallások semmiféle adózási célra nem fognak felhasznáitatni. A hatóság az összírással csupán megbízható tájékozást kíván szerezni arra nézve, hogy a lakosság mennyire van liszttel ellátva s hogy milyen mértékben kell az új termésig lisztről gondoskodni. A tanács annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy Budapest közönsége a háború mai kivételes körülményei miatt szükséges hatósági intézkedésnek közérdekű célját megérti s készségesen fog közreműködni hibban, hogy a hatóság a meglevő lisztkészletekről megbízható adatokat s a tényleges szükséglet megállapítására biztos alapot kapjon. Ezért mindenki nemcsak a saját, hanem a köz érdekében is csakis valé adatokat valljon be, annál is inkább, mert a tanács arra is figyelmezteti a közönséget, hogy a hatóság a bevallott adatok helyességét úgy a lakásokban, mint az üzletekben, valamint minden más helyen helyszíni szemlék által ellenőriztetni fogja. A bejelentésre mindenki köteles, aki lisztnek előállításával, feldolgozásával, forgalomba hozatalával vagy szállításával foglalkozik, úgyszintén azok is, akiknek magán- vagy gazdasági háztartásukban ezen szükségletüket meghaladó készletük s általában mindenki, akinek bármilyen mennyiségű lisztkészlete van. Mindenki köteles tehát a birtokában levő minden lisztkészletet és pedig kilogrammokban kifejezve bejelenteni, tekintet nélkül arra, hogy a lisztkészlet az ő tulajdona-e vagy másé s akár a fővárosban, akár pedig a főváros környékén saját, vagy idegen helyiségben, vagy raktárban tartja- vagy csupán őrzi-e? Saját házi vagy gazdasági szükséglet megállapítására, az új termésig, egy fél évi időszakot (hat hónapot) kell alapul venni s minden egy hónapra fejenkint 6 (hatj kilogramm lisztet kell számítani. Takarékos fogyasztás mellett ez a mennyiség még rendes időkben is elegendő, a mai kivételes és komoly napokban pedig egyenesen hazafias kötelessége mindenkinek, hogy a fogyasztásnak ezt a mértékét túl ne lépje. Minden összeíró-íven Utasítás van arra nézve, hogy miképen kell a feltett kérdésekre felelni, illetve az egyes rovatokat kitölteni. Ezenkívül a következőket kell szem előtt tartani: Az összeírásra szolgáló össze- író-íveket hatósági személyek minden házban (katonai épületekben is) oly számban osztják ki, hogy minden lakásra, üzletre stb., tehát minden bérleményre I—I összeíróív jusson, ezen felül szükség esetére néhány fölös példány is maradjon azok részére, kik az összeíró-ívet elrontották volna. Ezenkívül minden ház részére egy Házi gyűjtőborítékot is kiosztanak. A háztulajdonos, vagy helyettesének kötelessége az összeíró-íveket a háznak minden lakásában, üzletében s egyéb helyiségében kiosztani, a lakókat az össze- író-íveknek pontos és lelkiismeretes kitöltésére felhívni s a lakókat értesíteni, hogy az össszeíró-íveket februárius 28-án kell kitölteni még pedig oly időben, hogy a háztulajdonos, vagy helyettese a kitöltött íveket még aznap esti 6 órakor visszagyűjthesse. Az összeíró-ívek és Házi gyüjtőborítékok kitöltésére vonatkozó utasítások az illető nyomtatványok hátlapján foglaltatnak. A háztulajdonos vagy helyettese a visszagyűjtött összeíró-íveket átnézi, meggyőződik arról, hogy a háznak minden lakásáról, üzletéről s más helyiségéről visszaérkeztek-e az összeíró-ívek, megállapítja, hogy ki vannak-e töltve s ha hiányosan kitöltött íveket talál, ezeket sürgős pótlás végett visszaadja és még aznap újra beszedi. Erre a háztulajdonosnak vagy helyettesének annál inkább kell súlyt helyeznie, mivel a Házi gyüjtőborítékon aláírásával igazolnia kell, hogy egyetlen lakás vagy más helyiség ki nem maradt. A háztulajdonos vagy helyettese a visszagyűjtött íveket emelet és ajtószám szerint sorrendbe szedi, megolvassa, a Házi gyüjtőborítékba helyezi és számukat a borítékon a megfelelő rovatba beírja, aláírásával pedig igazolja, hogy az összeírás a háznak minden helyiségében megtörtént. Gondoskodik továbbá arról, hogy a hatósági közeg, ki március hó l-ének reggel 7 órájától kezdve az összeíró-ívek visszagyűjtése céljából újra megjelenik, azokat már rendbeszedve és kellően előkészítve, tehát akadálytalanul és időveszteség nélkül, átvehesse. Amennyiben a házba kiosztott nyomtatványok száma nem lett volna elegendő és ezt a hiányt a szomszéd házakban mutatkozó feleslegből sem lehetne pótolni, a hiányzó íveket a kerületi elüljáróságoktól kell beszerezni, ahol e célra a délutáni órákban is ügyeletes szolgálatot tartanak. Amennyiben pedig a hatósági közegek bármely okból valamely házban nem osztottak volna ki összeíró-íveket, a háztulajdonosnak vagy helyettesének kötelessége, hogy azokat a kerületi elüljáróságtól beszerezze; összeíró- ívek hiánya nem menti fel a közönséget a bejelentési kötelezettség alól s aki bármi okból elmulasztotta volna az összeíró-ívek kitöltését, ezért a törvény értelmében felelősségre fog vonatni. Aki lisztkészletének saját házi szükségletét meghaladó részét be nem jelenti, eltitkolja, vagy hamis adatokat vall bej^vagy a hatóságnak a bejelentésre vonatkozó rendelkezéseit egyébként megszegi, úgyszintén, aki az összeírás sikerét bármi módon meghiúsítja, Viliágast követ els őt az eljárásra hivatott fővárosi m. kir. államrendőrség, mint [rendőri büntetőbiréság, az 1914 sL. t.-c. 9. szakasza alapján 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig intei Budapesten, 1915. évi februárius hó 21-én. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1915. —
