Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1915
K_1971.1026.1.1
§650 Í9I6—Vili. tan. szám. A tanács a m. kir. minisztériumnak 1016. évi Január 25-ikén 371/1916. M. E. szám alatt némely gabona- és lisztkészletnek újabb bejelentéséről és forgalomba hozataluk újabb szabályozásáról kelt rendeletét az alábbiakban ezennel közhírré teszi. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli. t. §. Minden malomvállalat és pedig a kereskedelmi őrléssel foglalkozó malomvállalatok, épúgy mint a vámőrlő malomvállalatok, továbbá « a gabonát vagy lisztet élelmicikké feldolgozó ipari vállalatok (kenyérgyárak, sütők, pékek, cukrászok, szárazsütemény-, kétszersült- és hasonló gyárak, valamint tészta- és tarhonyagyárak és minden ilynemű vállalat), úgyszintén gabona- és lisztkereskedők, valamint általában — a termelőket kivéve — mindazok, akik gabonát vagy lisztet forga- lombahozatal céljára tartanak birtokukban, kötelesek a birtokukban levő, akár saját tulajdonukban álló, akár más részére őrzött vagy birtokukban még nem levő de akár maguk, akár más részére kötés útján biztosított búza-, rozs-, kétszeres-, árpa-, zab- és tengerikészleteket, az említett gabonaneműekből előállított lisztkészleteket, továbbá őrlés, zúzás, hántolás stb. által előállított egyéb termékeket és hulladékokat, amelyek nem esnek a korpa forgalomba bocsátásának szabályozásáról 2966/1915. M. E. szám alatt kiadott rendelet alá, — tekintet nélkül a készlet tárolásának helyére — az 1916. évi február hó I. napján volt állapot szerint legkésőbb 1916. évi február hó 8. napjáig a Hadi-Termény Részvénytársaságnak (Budapesten, V., Nádor-u. 9.) bejelenteni. A bejelentést írásban kell megtenni és pedig a jelen rendelethez mellékelt mintának megfelelően. 2. §• Vámőrlő malomvállalatok, amelyek kizárólag az őröltető félnek házi és gazdasági szükségletére őrölnek, az őrlésért, darálásért, zúzásért stb. járó és nem pénzben fizetett vámot (őrlésdíjat) a jelen rendelet életbelépésétől kezdve az őrlésre hozott gabonaneműből (búza, rozs, kétszeres, árpa, zab, tengeri) csak természetben, nem pedig lisztállapotban vehetik ki. A vámul szedett gabonából a malomvállalat birtokosa Csak a fennálló rendelkezések szerint számítandó saját házi és gazdasági szükségletének megfelelő mennyiséggel rendelkezhetik, a felesleget pedig a jelen rendeletben meghatározott célra (3. §.) feldolgozatlan állapotban megőrizni köteles. Az I. bekezdésben foglall rendelkezések kiterjednek az egyéb malomvállalatok által végzett mindennemű őrlésre is, amennyiben az őrlés díját (a vámot) nem pénzben szedik. A vámőrlő malomvállalatok épúgy, mint a kereskedelmi őrléssel foglalkozó malomvállalatok kötelesek az 1916. évi február hó I. napja után végzett vámőrlésből eredő gabonakészleteiket 1916. évi február hó 19. napjától kezdve kéthetenkint minden második hét szombati napján volt állapot szerint, a Hadi-Termény Részvénytársaságnak, illetőleg a helyi hatóságnál bejelentett bizományosának írásban haladéktalanul bejelenteni. 3. §. A jelen rendelet szerint bejelentés alá eső készletek, amennyiben a fennálló rendeletek értelmében nem volnának máris igénybevéve, a jelen rendelet erejénél fogva az 1914. évi L: t.-c. 3. §-a értelmében közszükségleti célokra igénybevétetnek. (rekviráltat- nak). Igénybevett készletével a birtokos nem rendelkezhetik, hanem köteles azt gondosan megőrizni. Az igénybevett készleteket a kereskedelemügyi miniszternek a belügyi és a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve kiadott rendelkezései szerint a Hadi-Termény Részvénytársaság hozza forgalomba. 4. A jelen rendelet alapján tett bejelentések helyességének megállapítása végett a főszolgabírónak, városokban a rendőrkapitánynak, vagy a részükről külön meghatalmazott hatósági személynek jogában áll a bejelentésre kötelezett készleteit, raktárait üzleti könyveit és levelezéseit megvizsgálni. A vizsgálatot a Hadi-Termény Részvény- társaságnak kívánságára is el kell rendelni és a vizsgálatnál a nevezett társaság kiküldöttje is közremüködhetik. 5. §• A malomvállalatok által harmadik személyek (természeti és jogi személyek, ideértve a köztestületeket és közhatóságokat is) részére megvásárolt, illetve kötés útján biztosított, bárhol tároló, őrlés, zúzás, hántolás stb. útján feldolgozott vagy feldolgozatlan állapotban levő készletek e rendelet erejénél fogva közszükségleti célokra igénybevétetvén (rekviráitatván), a malomvállalatoknak e készletekre vonatkozólag kötött összes szállítási és őrlési szerződései — a szerződés létrejöttének időpontjára való tekintet nélkül — hatályukat vesztik. Ugyanígy hatályukat vesztik azok a szerződések is, amelyeket a jelen rendelet értelmében bejelentésre kötelezett más felek gabonának, vagy lisztnek szállítása iránt kötöttek. 6. §. A Hadi-Termény Részvénytársaság a jelen rendelet értelmében átvett gabona- készletekért a 2077/1915. M. E. és a 3ÖII/I9I5. M. E. számú rendeletekben megállapított legmagasabb árakat, a jelen rendelet értelmében átvett őrlemény készletekért pedig a 2727/1915. M. E., a 4080/1915. M. E., a 4343/1915. M. E. és a 3217/1916. M. E. számú rendeletekben megállapított legmagasabb árakat fogja készpénzben kifizetni a nevezett társaság utasítása szerint történt átadást igazoló irat, vagy az elszállítást igazoló vasúti, vagy hajófuvar okmány ellenében. Az előbbi bekezdés nem vonatkozik azokra a készletekre, amelyeket birtokosuk a fönnálló rendeletak ellenére nem jelentett be. 7. §. A jelen rendelet értelmében közszükségleti célokra igénybevett készletekből a kereskedelemügyi miniszter által a belügyi és a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg a helyi lakosság szükségletére megállapított mennyiséget a Hadi-Termény Részvény- társaság az illető helyen köteles meghagyni. Az ilykép meghagyott készletekkel a helyi hatóság a belügyminiszter rendelkezései szerint rendelkezik. 8. §. A jelen rendelet nem vonatkozik a Hadi-Termény Részvénytársaság vagy a közhatóságok útján közellátási célokra már forgalomba bocsátott készletekre. 9. §. Aki készletét a jelen rendelet ellenére a Hadi-Termény Részvénytársaságnak be nem jelenti, készletét elrejti vagy eltitkolja, avagy az ellenőrzést a jelen rendelet ellenére meghiúsítja, vagy az igénybevett készletet a jelen rendelet ellenére fölhasználja, elfogyasztja, elidegeníti, megsemmisíti, vagy a közszükséglet kielégítése elől egyéb módon elvonja, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Arra a készletre nézve, amelynek tekintetében a jelen §-ba ütköző kihágást elkövették, a rendőri büntető eljárás során elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt illeti, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant katonák segélyalapja javára fordítandó. A jelen §-ba ütköző kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 10. §. Aki a jelen rendelet értelmében közszükségleti célokra igénybevett gabonavagy !iszt-(őrlemény)készletét akár egészen, akár részben jogellenesen felhasználja, elfogyasztja, elidegeníti, megsemmisíti, vagy a közszükséglet kielégítése elől egyéb módon jogellenesen elvonja, arra a törvényhatóság első tisztviselője — a fél meghallgatása után — az 1916: IV. t.-c. 2. §-a értelmében a közszükséglet kielégítése elől elvont készlet értékének kétszereséig terjedhető kártérítő összeget szabhat ki, amelyet a felmerült eljárási költség levonásával ugyancsak a rokkant katonák segélyalapja javára kell fordítani. A marasztaló határozat ellen, közlésétől 15. nap alatt felebbezésnek van helye a belügyminiszterhez. A kártérítő összeg kiszabása a cselekmény elkövetőjének büntetőjogi felelősségét nem érinti. ............- . .. .. .............. II. §. .. '. . . . A jelen rendeletben a vámőrlő malmokra vonatkozólag foglalt rendelkezéseknek a vámörlő malomvállalatokkal való közléséről és végrehajtásáról a községi elöljáróság (város polgármestere) gondoskodik. 12. §. Ez a rendelet 1916. évi február hó I. napján lép életbe. Ezzel a nappal a korábbi rendeleteknek a jelen rendelettel ellenkező rendelkezési hatályukat vesztik. A jelen rendelet hatálya Horvát Szlavonországokra nem terjed ki. Budapest, 1916. évi január hó 25. napján. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. Az I. §. utolsó bekezdéséhez megjegyeztet I k, hogy a bejelentőlapok a tanácsi ¥111. (közélelmezési) ügyosztályban, IV. kér., Központi városház, II. em. 204. ajtó, délelőtt 9—2 óra között és délután 5—7 óra között vehetők át. Budapest, 1916. évi január hó 31-én. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1916. —
