Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István és Erdély. Születésének négyszázéves fordulója alkalmával
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL kult kisebb iskola, amelyből az egész fejedelemség korára kiható nevelési rendszer bontakozott ki. A fejedelmi gyermek, Báthory Zsigmond mellé ugyanis játszó- és tanulótársakat gyűjtöttek, magyarokat és lengyeleket egyaránt. Ez iskolát a jezsuiták látták el. A gyermekfejedelem nevelése főleg az atya, Kristóf fejedelem halála után Báthory István gondja lett. Possevino észrevette, hogy a nemesiíjak a katonáskodást kedvelik, s e ragaszkodásukat nevelésüknél értékesíteni igyekezett. Katonaiskola felállítását ajánlotta, ahol a nemesiíjak a haditudományokban nagy haladást tennének, e mellett más hasznos dolgokkal is foglalkoznának. Erényes életmódjuk és a végzett iskola azután őket a katonai pályán kapitányságra ajánlaná. A Báthory István idejében kezdődött udvari iskola és a Possevinótól ajánlott katonás szellem fejlesztése jelentékenyen közreműködhetett abban, hogy utóbb a fejedelmi udvar a nemesiíjak nevelőiskolájává lett. így volt ez Bethlen Gábor uralkodása idejében; I. Rákóczi György már az ifjakat Nemes Társaság néven egyesületbe tömörítette, II. Rákóczi György meg kötelezővé tette, hogy a nemesiíjak középfokú tanulmányaik elvégzése után a fejedelmi udvarba jöjjenek. A katolikus iskolák a jezsuitarendszer szerint működtek Kolozsvárott, Gyulafehérvárott és Nagyváradon. Ez utóbbi helyen a Szent Egyed-templom lett a középpont. Tannyelvük az ezidőben nemzetközi latin nyelv volt, de a nemzeti szempontokat sem a nyelvben, sem a szellemben nem mellőzték. így amíg a gyermekek a latint meg nem értették, kisegítő nyelvként a magyart használták. A nagyobb tanulókat elvitték a népnek tartott szentbeszédekre. A magyar szentek napjait különösen figyelemben részesítették, Báthory Zsigmond és az udvar jelenlétében az ifjúság Szent Istvánról szóló színdarabot adott elő. Az iskoladrámát a jezsuiták nagyon felkarolták. E színdarabok látogatottságát előmozdította az a körülmény, hogy az időben még rendes színházi előadásokról szó sem volt Erdélyben. Csak Bethlen Gábor idejében tűnt fel egy olasz nyelvű társulat a fejedelmi udvarban. A fejedelemség megszűnése után is a Bécsbe feljáró erdélyiek csodálkozva nézték az ottani nagyszabású előadásokat. így Erdélyben a színelőadás az iskolákba szorult. De itt se mindenik vallás szerette. A reformátusokat az 1562-iki debreceni hitvallás az iskoladrámáktól eltiltotta. Az unitárius iskolák adtak elő színdarabokat, de ők is szerették a latin nyelvet. Magyarnyelvű színdarabjuk a XVI. századból csak egy ismeretes. 93
