Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István fejedelem
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" nyelvűek inkább fordítások. A fordítással főleg Szántó István jezsuita foglalkozott. Báthory István Possevinonak utasításul adta, hogy magyar katekizmussal egyidejűleg román nyelvűt is adjon ki. A románok erőszakos térítése egyáltalában nem forgott az eszében. Sőt, a görög keleti egyházat megerősödéshez, szervezkedéshez segítette. Először Eftimie szerzetest erősítette meg a püspöki székben, majd Christofort tette meg utódjává. Erdély már Báthory idejében két püspöki kerületre oszlott, a Havasalföld felé és Moldva felé eső részre. Egyiknek Ghenadie, másiknak Spiridon lett a püspöke. A jezsuiták iskoláinak keresettségét mutatja ama körülmény, hogy sok protestáns tanuló is járt hozzájuk, 1584-ben 16 protestáns pap fia tanult náluk. A román püspök, valószínűleg Spiridon, unokájának a szemináriumba való felvételét személyesen kérte és nyerte meg. Ide akarta beadni fiát egy zsidó is, hogy abból nyelvekben jártas diplomatát neveljen. Kedvező körülmények között, missziók, hitviták, röpiratok, intézeteik révén így hatottak a jezsuiták katolikusra és más vallásúra is egyaránt. Ami a katolikust hitében megerősítette, ugyanaz a más vallásút a katolikusok közé hozhatta. Az áttéréseket csak a jezsuiták igyekezete eredményezte, kényszerítésről szó sem volt. Az áttérők nagyobb része az alsóbb néposztályból került ki, de a nemesek közül is sok lett katolikus. A jezsuiták a nemeseket jobban figyelemmel kísérték, tudván azt, hogy az ő példájukat alattvalóik is könnyen követik. Az áttérések azonban nem magyarázhatók meg földesúri kényszerítésből, hiszen még a jezsuiták falvaiban sem volt mindenki katolikus, és volt olyan, aki itt a katolikus vallásról a protestánsra újból visszatért. Az uralkodó család pártolta a katolikus vallást, de annak felvételére senkit sem szorított. A más vallásúakra inkább a benső katolikus hitélet hatott, amely a jezsuiták működése nyomán fakadt. Szép beszédek, hitviták szólhatnak az észhez, de az átérzett vallásosság látása hat leginkább a szemlélő lelkületére. S a jezsuiták sikerének legnagyobb dicsérete a katolikus hitélet emelkedése. Ennek elérésében a jezsuitáknak sok akadállyal kellett megküzdeniök. Papok híján ugyanis a katolikus hitélet annyira alá hanyatlott, hogy a jezsuiták Erdélyt állandóan Indiához hasonlították. Vállukra nehezedett minden lelkészi teendő, olyan hatáskörrel kellett tehát őket felruházni, hogy joguk legyen ke-68
