Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István fejedelem
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" Az elgyengült katolikusság megsegítésére Báthory István vállalkozott. Már fejedelemmé választása előtt hívta családi birtokára a jezsuitákat, akiket Bécsben ismert meg. Fejedelemmé választásakor esküt tett, hogy a vallást nem fogja erőszakosan terjeszteni, és ez ígéretét be is tartotta. Emellett azonban célul tűzte ki, hogy a katolikus vallást védelmébe veszi, és megerősíti. Célja elérését a katolikus papok lelkes munkájától várta. A magyarországi ferencrendieket hívta először Erdélybe, de mikor ezek kérésének nem tudtak eleget tenni, figyelme ismét a jezsuiták felé fordult. A jezsuiták ugyanis már ekkor, megalakulásuk első évtizedeiben, tettvágyukkal, meggyőződésükkel, tudományukkal terveinek keresztül vitelét kilátásba helyezték. Békés Gáspár felkelése, majd lengyel királlyá választása, valamint a török háború félelme a jezsuiták részéről a nagy emberhiány szándékának megvalósulását évekre késleltette, míg végre 1579 szeptemberében a lengyel jezsuita tartományfőnök tizenegy rendtagot hozott be Erdélybe. Az 1579. okt. 21-től 24-ig tartott országgyűlés, amikor a jezsuitákat befogadta, arra kérte a fejedelmet, hogy ami végett ti. tanítás végett bejöttek, maradjanak meg amellett. Lakóhelyükül Kolozsvárt, illetve ennek külvárosát, Kolozsmonostort és Gyulafehérvárt jelölték meg. Kolozsmonostor volt a jezsuiták első lakóhelye. A háromágú Szamos folyó mellett kiemelkedő dombon állott a XI. századból eredő bencés-apátság kéttornyú csúcsíves templommal, mellette a Szamos felé eső oldalon rendházzal, várszerűen megerősített körfalakkal. A Szamoson túl mérföldekre terjedő hegyoldal húzódik, akkor dúsan termő szőlőkkel, a völgyben termékeny síksággal, gondozott kertekkel. Költők, festők képzeletét foglalkoztató csodás táj, ahol a lelkes csapat, mint első állomáshelyén, megállott. A templom szentélye ma is áll, és az utóbb hozzáépített hajóval rendeltetésének szolgál. A jezsuiták 1580. január 11-én itt nyitották meg iskolájukat. Mivel azonban Kolozsvár és Kolozsmonostor falu között akkor még pusztaság terült el, és a tanulók kétmérföldnyire nehezen járhattak ki a városból, a fejedelem csakhamar behozta őket. A Farkas utcában az igen tágas és üresen álló volt ferencrendi zárdát adta nekik lakásul. A templom ajtajával szemben állva, jobb kéz felől állott a rendház a templommal összeépítve. Bal felől régi apácazárda állott, ez lett az iskola. 58
