Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

MEGEMLÉKEZÉSEK - Szádeczky Kardoss Lajos

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

kalmas utóda lesz. Szabó Károly ugyanis Erdély történelmével foglalkozott behatóan, főleg a székelyek történetét kutatta. Életcélul tűzte ki, hogy megírja rendszeres történetüket. Gyűjtötte a székely vonatkozású okleveleket. Gyűjtésének eredményét a Székely Oklevéltárban tette közzé. Három kötetet kiadott, a negyedik kötetre valót meg kiadásra készen hagyta hátra. Azt várták tehát az új tanártól, hogy Erdély történetével foglalkozzék, a székelyek történetét írja meg.

A várakozásnak ő aztán meg is felelt. Belemerült Erdély történelmének kutatásába, aminek következménye számos mű megírása lett.

A székely történeti pályadíjalap intézőbizottsága azonnal rábízta, hogy a székelyek történetét írja meg, ő tehát ez úton kezdte meg működését. Rögtön rájött arra, hogy a Szabó Károlytól megkezdett irányban kell járnia, vagyis anyaggyűjtéssel kell kezdenie. Sorra járta tehát a helyeket, ahol okleveleket sejtett, intézményeket, magánosokat keresett fel. Vállalkozása annyira népszerű volt, hogy mindenfelől segítségére siettek. Önálló kutatások eredménye a Székely Oklevéltár V-VII. kötete. Élete végéig a történelemmel is elkészült s azt A székelyek története és alkotmánya címen jelentette meg. Ez alapon beszélnek róla, mint a székelyek történetírójáról.

Jövés-menése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Erdélyt annyira megszerette. A három évtized, amit katedráján eltöltött, őt erdélyi gondolkodásúvá tette. Megértette, hogy Erdélyt helyzete különleges feladatok elé állította, amelyek számára hivatást jelöltek ki. Megtanulta Erdélyt erdélyi szemmel nézni és megítélni. Ebből magyarázható, hogy működésével annyira közel férkőzött az erdélyiek szívéhez s megbecsüléséhez.

Művei (Izabella és János Zsigmond

Lengyelországban;

Kovacsóczy Farkas; Báthory Zsigmondné; Bethlen Kata élete; Halmágyi István naplói; Székely határörvidékség szervezése; Mihály vajda stb.) nagyobbrészt Erdélyben íródtak és erdélyi tárgyakat tartalmaznak. Különösen kedves előadási tárgya volt mindig Erdély történeti hivatásának méltatása. Szerencsés kezű kutató volt, aminek eredményeképp vitatott kérdésekre tehette rá a pontot. Legnevezetesebb a csíki székely krónika keletkezésének leleplezése, adatai tarthatatlanságának kimutatása, amivel e koholmányt kivetette a történeti források sorából, ő lelte meg Apafi fejedelemnek és feleségének sírját, hozta nyilvánosságra Apor Péter verses műveit. Kisebb dolgozatai, értekezései száma igen nagy.

466