Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

MEGEMLÉKEZÉSEK - Gróf Batthyány Ignác (1741–1798) Emlékezés születésének kétszázéves évfordulóján

MEGEMLÉKEZÉSEK

ezeket lemásoltatja és rendelkezésére bocsátja.10

Egyik levelében Batthyány Tinódi Sebestyén munkájáról tesz említést, mint amelyet Bécsből hozott magával Egerbe. Cserey gondviselő támogatásába ajánlotta Dósa Józsefet, aki akkor az erdélyi kancelláriába kapott beosztást. Ezt ő nevelte - mondotta -, azért ajánlja, hogy Cserey hozza őt jó útra.11

ié Eger, 1771. augusztus 22.

11 Eger, 1775. április 12.

12 Eger, 1780. szeptember 23.

13 Norma cleri,

quam pro

institutione

elerieorum seminarii S. Nicolai Chardonensis olim magrister Mathaeus Benvelet Gallice edidit, nunc in usum seminarii Albensis et totius cleri Transylvaniae Latinam reddidit et quorumvis eclesiasticorum necessitatibus accommodavit Ignatius Comes

de

Batthyán, episcopus

Transylvaniae. Agriae, Typis Seholae Episcopalis, 1780.

Az 1780. év Batthyány életébe fordulatot hozott. Ez év június 28-án ugyanis Mária Terézia királyné őt erdélyi püspökké nevezte ki. Kinevezésekor aggodalom fogta el őt, amely félelem kötelességteljesítő embereknél a felelősség felvállalásakor meg-megnyilatkozik. „Rettegve, megvallom - írta a szerencsét kívánó Cserey Farkasnak - vállaltam fel ezen terhet, de hiszem az Istent, kinek ez munkája, erőt fog adni, hogy azt elviselhessem.” Engedje Isten - írta - hogy a vigasztalásokat, amelyeket Cserey előadott, szíves kívánsága szerint el is érhesse.12

Amíg Rómából a szükséges bullák meg nem érkeztek, halogatta egyházmegyéje kormányzásának átvételét. A lelkiekre azonban már onnét ügyelt. Ennek bizonysága a gyulafehérvári papnevelő és az erdélyi papság részére Egerben, 1780-ban kiadott munkája.13

E munkájában a lelki élet gyakorlására adott útmutatást. A könyvet már mint püspök bocsátotta ki.

A terjedelmes könyv Beuvelet Máté francia könyvének latin nyelvű kiadása, de a címben történt jelzés szerint Batthyány püspök azt minden egyházi ember lelki szükségletére alkalmazta. Aszketikus mű, amelyben különös érdeklődésre tarthat számot az a rész, amelyben a papok testi munkájáról esik szó. Részükre a püspök a kézi munkát három szempontból ajánlotta: a kényelem elkerülésére, a testnek a munkával való megfegyelmezésére és az alamizsnálkodás megkönnyítésére. Gyakorlatilag az asztalosságot, építésze423