Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

MEGEMLÉKEZÉSEK - Gróf Batthyány Ignác (1741–1798) Emlékezés születésének kétszázéves évfordulóján

MEGEMLÉKEZÉSEK ben vásárolta a könyveket és kéziratokat. Megvette a lőcsei egyház könyvtárát, a szepesi prépostságtól kéziratokat szerzett, a kassai domonkosrendiektől, és a bártfai plébániai könyvtárból is jutottak hozzá könyvek. Számos helyről vá­sárolt könyvekről van még bizonyíték.2 Számuk hiányában csak a könyvekben található jelzések mutatják származási helyüket. 2 Varjú Elemér: A gyulafehérvári Batthyány Könyvtár. Bp., 1899. 25-26. 3 Veszély Károly i. m. 69. 4 A fáradhatatlan Pallas-tisztelőnek, az Igazságot Szeretők Akadémiája tagjának, a Névtelen kétségeire a Pannonhalmi Szent Mártonban lévő Szent Istvánról nevezett apátság részére 1001-ben adott kiváltságlevél ellen előadott feleletei az 1779. évben. 5 Al-Torjai Cserey Farkas: Isten Annyának, a Boldogságos Szeplőtelen Szép Szűz Mártának Batthyány összeköttetése messze környékre kiterjedt, részben saját kuta­tásai céljából; részben azért, hogy másnak tudományos vagy művészi gyűjtő­munkáját megkönnyítse. A sokszorosításra ott volt a helyi egyházi nyomda, amely ilyen módon tevékenykedésében szintén szerephez jutott. Önnönmaga képmetszőt foglalkoztatott, akivel azonban más számára is rajzoltatott. Az ő buzdításának köszönhette Molnár János egyházi történetei kiadását.3 1779-ben itt jelent meg munkája, amelyben a pannonhalmi alapítólevél hitelességét bizo­nyította. E munkának címe: Agamantis Palladii Academiae Philaletorum socii Responsa ad dubia Anonymi adversus privilegium S. Stephani abbatiae S. Marti ­ni de S. Monte Pannoniae anno M L concessum, proporota. Anno 1779. 4 Erdélyben különös érdeklődésre tarthatnak számot Cserey Farkashoz írt levelei, amelyeket ehhez mint kanonok intézett. Ezek részben lelki buzgóságá­­nak, cselekvésvágyának; részben vallásos tiszteletének bizonyítékai, amely által gyermeki lelkülettel egész életén át az Isten Anyja iránt viseltetett. Nagyajtai Cserey Farkas nagyműveltségű férfiú volt, az erdélyi udvari kan­celláriának előadója, udvari tanácsos, Mária Terézia királynő bizalmasa. Hiva­tala miatt Bécsben élt. Batthyányval ez években folytatott levelezése elsősorban vallásos és művészi tárgyat érintett Cserey ily irányú irodalmi vállalkozása kap­csán. Ö ugyanis Isten Anyjának tiszteletére könyvkiadást tervezett, és az Isten Anyját ábrázoló templomikép- és oltárkép-másolatokat gyűjtött. Utóbb megje­lent és képekkel díszített 144 lapos könyvében a Lorettái litánia mondásainak sorrendjében dicsőítő verseket szerkesztett, és néhány imádságot is írt hozzá.5 421

Next

/
Thumbnails
Contents