Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
SAS PÉTER: BIRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN
BÍRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI... tartomány főnökévé, nagyszerű szervező tevékenysége eredményeként a rendi utánpótlás érdekében sikerült megnyitnia a nagykárolyi kolostorban a noviciátust, a kolozsvári Farkas utcában pedig a rendi főiskolát, a Kalazantinumot. A rend kolozsvári házában a tartományfőnökkel együtt 11 szerzetes szolgált: Biró Vencel; Simon Tamás házfőnök, a líceum igazgatója; Uitz Mátyás házi másodfőnök és lelkiatya, rendi vagyongondnok; Visegrádi Lajos exprovinciális, házi lelkiatya, a házfőnök tanácsadója; Balanyi György házi lelki atya, a házfőnök tanácsadója; Cservény Albin tartományfőnöki tanácsos, a „Mária Terézia finevelő” igazgatója; Denderle József az akadémiai templom gondnoka, a „Mária Terézia finevelő” aligazgatója; Szennai Sándor a rendi növendékek magisztere, házi számvizsgáló; Mikó Gábor kánonjog doktor. A házhoz tartozott még két rendi növendék: Simon István V éves hittudományi, bölcsészettudományi hallgató, szerpap és Uhár József III. éves hittudományi hallgató.98 98 49/1948. sz. A Romániai Kegyes tanítórend az 1947/48. tanévben. GYFL. ERKSL. V. 2: Kolozsvári piarista rendház iratai. 99 A piarista templom sem sokáig maradhatott a rend kezelésében. „A Szentszék és a román kormány létrejött Accord templomunkban jogot biztosított a gr. kát. egyesült egyháznak vasár- és ünnepnapokon való misézésre. Egyházi és hatósági közegekből álló bizottság 1948. november 30-án templomunk kulcsait magához vette.” Jegyzőkönyv a kolozsvári Kegyesrendi társház tavaszi rendes házi gyűléséről. (1949. május 10.) GYFL. ERKSL. V. 2: 1948-49 az egyházak szempontjából is a „nagy fordulat” éve volt Romániában. A nyitányt 1948. július 17-e jelentette, amikor Románia egyoldalúan felmondta a Vatikánnal kötött államközi egyezményt, a Konkordátumot. A katolikus egyházat megfosztották ingatlanaitól, intézményeitől. Az 1948. augusztus 3-án kibocsátott 175. számú rendelet, a „kultusz-törvény” állami tulajdonba juttatott minden egyházi ingó és ingatlan vagyont, mely iskolák és más intézmények fenntartásával volt kapcsolatban. 1949. július 30-án, a 810. számú rendelettel feloszlattak minden olyan férfi és női szerzetesrendet, mely tanítással, egészségügyi és társadalmi szolgálattal foglalkozott. A rendeletek és törvények nem kerülték el a piarista rendet sem. Iskoláit - a felekezeti és magániskolákkal együtt - 1948. augusztus 3-án államosították, majd a következő esztendőben magát a rendet is megszüntették.99 41
