Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kézműves uralkodók
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK Többre vitték azok az uralkodók, akik maguk is a kézimunkások közé álltak. Nem annyira az időtöltés vágya, mint a foglalkozás megszerelése sarkallta őket a munkára. Diocletianus római császár öreg napjaiban kertészkedett. V. Károly német-római császár sokat foglalkozott órák igazgatásával. Természetesnek vette, hogy óriási birodalmát nem tudja tetszése szerint kormányozni, ha azt sem tudja elérni, hogy több óra egyformán járjon. Rudolf német császár, egyben magyar király, hasonlóképpen szerette idejét órakészítéssel eltölteni. Uralkodási teendőit is elmulasztotta, helyette a jövőt, a titkos gondolatokat feltáró bűvös tükrök készítésével, órák előállításával, aranycsinálás-kísérleteivel foglalkozott. Az itt uralkodó fejedelmek is munkaszeretetüknek és kézimunka gyakorlásuknak szép példáit hagyták az utókorra. A gazdaságvezetésben főleg Bethlen Gábor, I. Rákóczi György fejedelmek tűntek ki. Bethlen szigorú volt az ellenőrzésben, leleményes a gazdasági források feltárásában. A takarékos uralkodó, I. Rákóczi György a kincstári bevétel összegét is maga olvasta össze. Apafi Mihály felesége, Bornemisza Anna fejedelemasszony fennmaradt gazdasági naplói a gazdasághoz értés és gondos utánjárás bizonyítékai. A kézimunkában megfigyelhető Báthory Zsigmond fejedelem. Amikor országát Oppeln-Ratibor hercegségekkel cserélte fel, tyúkok nevelésével enyhítette a rossz csere miatt érzett csalódásait. Harminckét tyúkot szerzett, ezeket ágya lábához kötözgette és úgy etette. Kölessel tartotta jól őket, naponként háromszor is marokszámra szórta eléjük az ételt. Báthory Endre bíboros fejedelem maga faragta a koporsót, amelybe a szerencsétlen véget ért Báthory Boldizsárt akarta temettetni. Balsorsa úgy hozta magával, hogy nem Boldizsárt, hanem nemsokára őt magát helyezték el a koporsóban. Károlyi Zsuzsanna fejedelemasszony, Bethlen Gábor felesége maga sütött-főzött az urának. Egész kemence kalácsot is sütött részére, hogy az hadakozásai alkalmával jót ehessék. Ura távollétében vezette az egész gazdaságot, épp úgy, miként általában a nemes asszonyok, akik a harcban, követségekben, országos ügyekben elfoglalt uruk helyett a gazdasági ügyeket intézték. II. Rákóczi Ferenc fejedelem esztergályozással foglalkozott, ezzel élete végén betegségében sem hagyott fel. Moldvából Anna fejedelemasszony 1723-ban emberét küldte br. Apor Péternéhez, az író feleségéhez, hogy azt cipósütésre, pástétom s más gyenge ele409
