Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Tilos a dohányzás!
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK tehát ez alkalommal is fenntartották, emellett azonban maguknak az ellenőrzőknek ellenőrzését is szorgalmazták. Kimondta ugyanis az országgyűlés, hogy ha a végrehajtással megbízottakra hanyagság, elnézés bizonyulna, akkor a büntetés összegét a fiscalis director (közügyigazgató) rajtuk vétesse meg. Hogy a dohányzás a jobbágyság között erősen terjedt, az az országgyűlés határozatából is kitűnik. Ez ugyanis kimondta, hogy a földesúr kétszáz forint büntetést fizet, ha jobbágyain a kivetett összeget nem hajtja be. E végzés elárulja, hogy a sikertelenség okát az ellenőrzés hanyagságában látták. A tényleges állapotot a következő, 1689. évi országgyűlés kifejezően szemlélteti. Ez országgyűlés ugyanis panaszosan említi, hogy a tisztek hivatalukkal visszaéltek. Miközben ugyanis a szegény emberek marháit a pipázás miatt elhajtották, azalatt önmaguknak a szájukban volt a pipa. Rossz példaadásukkal tehát a szegénységet csak ingerelték. Ilyen körülmények között azután az országgyűlés más módozatokról gondoskodott. A büntetések rendszerét letéve, a megadóztatásra tért át. A dohányzás korlátozása mellett elvben ugyanis kitartott, de gyakorlatibb megoldást vezetett be. Kimondta, hogy ha a dohányzást főtiszt cselekszi, az ország adójához évenként kétszáz forintot adjon. Ha a dohányos a főbb nemesek közül való, ötven forintot, a szegényebb nemes harminc, a jobbágytalan nemes tizenkét, a parasztember hat, az udvari szolgák tíz, a katonák, szolgák hat vagy tíz forintot fizessenek. Ez adót a főtisztek és földesurak hajtották be. Az országgyűlés ez adót büntetés gyanánt említi, vagyis elriasztásul szánta azt. Ugyanezt célozta az a határozat, amely szerint a dohánytermelő jószágát veszti. A megadóztatás gondolata nem egyedülálló jelenség, Németország is hasonló módon járt el. Az adóbehajtás a vármegyéknek nem kis gondot okozott, amint azt a katolikus székely vármegye határozatából látjuk. A köznép ugyanis az adózás miatt nagyon felzúdult, és nem adott hitelt annak, hogy a dohányzásért fizetett adóval a közadót csökkentenék. így hát a vármegye kimondotta, hogy a dohányzóktól nem is szed több adót, hanem a főkormányszék újabb rendeletéhez tartja magát. Az újabb rendelkezés pedig abból állott, hogy már nem adószedésre, hanem csak a kártételek megelőzésére törekedtek. A kártétel alatt a dohányzással kapcsolatos tűzkárokra gondoltak. 385
