Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
SAS PÉTER: BIRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN
BÍRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI... jelent kötetekben több tanulmányt is közölt.87 Erről a több száz éves jelenlétről emlékezett meg a Kolozsvár és a piaristák című írásában is.88 A Kalazantinum megalapításának 50. évfordulójára Farkas utca 4. címen írt emlékező tanulmányt.89 A gyulafehérvári Batthyáneum alapítója, gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök születése 200. esztendejében tisztelgett az alkotás és létrehozója előtt.90 A ferences P. Boros Fortunáttal együtt írta, szerkesztette és jelentette meg az Erdélyi katolikus nagyok című életrajzgyűjteményt (Kolozsvár, 1941). 87 Vass József (1813-1873), Vajda Gyula (1843-1909). In: Magyar piaristák a XIX. és XX. században. Szerk. Balanyi György Bp., 1932. 133-141, 235-257. Az erdélyi [!] rendházak a román uralom éveiben. In: Emlékkönyv a magyar piarista rendtartomány háromszázéves jubileumára. Szerk. Balanyi György és Lantos Zoltán. Bp., 1943. 344-359. 88 Kolozsvári Szemle, 1943. 1. sz. 27-37. 89 Kolozsvári Szemle 1944. 1. sz. 37-46. 90 Gróf Batthyány Ignác (1741-1798). Emlékezés születésének kétszáz éves évfordulóján. Erdélyi Múzeum, 1941. 1. füzet. 7-19. és Kolozsvár, 1941. (Erdélyi Tudományos Füzetek 127. sz.) 91 Pásztortüz,1943. 8. sz. 381. A kiemelkedő egyházi személyiségekről szóló munkái sorát folytatva írta meg Gróf Zichy Domokos című dolgozatát (Kolozsvár, 1942), mely hitelesen mutatta be a volt veszprémi püspök és Vazul Groza görögkatolikus esperes-plébános baráti kapcsolatát. GrófMailáth Gusztáv Károly püspök a román szenátusban (Kolozsvár, 1942) címen adta ki egykori kedves elöljárójának a román törvényhozás munkájában a magyarság és az erdélyi katolicizmus érdekében elmondott, egymást erősítő beszédeit. Az egyház- és politikatörténet szempontjából fontos kiadványról kolozsvári egyetemi professzor társa, Cselényi Béla írt ismertetést: „Biró professzor tanulmányának világánál a felejthetetlen püspök leheletszerűen finom egyéniségének kevésbé ismert arculata bontakozik ki: az elárvult erdélyi nyájat ezeréves öntudattal védelmező főpásztoré. Az európai kockajátékon a régóta sóvárgott nyereségéhez jutott újgazdag nép mindent elsodró, mohó sovinizmusában megállani, csak erős és öntudatos magyar lélek volt képes.” 91 Tudományos munkásságának, történelmi kutatásainak mintegy összefoglalásaként írta meg az Erdély története (Kolozsvár, 1944) című művét, mely a 37
