Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Posta a régi Erdélyben

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

46. Marosvásárhelyi

Kovács Péter címerében rajzolt portai posta 1630. április 25- én kelt nemesi leveléből. Eredetije az Erdélyi Nemzeti Múzeumban.

Kodrián Kornél rajza

Ausztriában, Magyarországon a postaközlekedés akkor már megvolt, a király tehát Erdélyre is kiterjesztette. Erdélybe Kassáról jött a postakocsi, s Nagyszebenig közlekedett. Tasnád, Sarmaság, Zilah, Zsombor, Borsa, Válaszút, Kolozsvár, Torda, Nagyenyed, Vingárd voltak a megállóhelyek. Innét egyrészt Szászváros, Déva; másrészt Szerdahely, Nagyszeben felé ágazott el a postaút. Szamosújvár és Zsombor, Szamosújvár és Kolozsvár között is volt postaközlekedés.

De e postajárat néhány év múlva megszűnt, s az erdélyi fejedelmek a régi futárrendszert hozták vissza. A fejedelem futárjait postának nevezték. Posta volt bőven, mivel a fejedelem a birtokaira, a főurakhoz, városokhoz gyakran üzenetet küldött. E posták a fejedelmi udvarból indultak ki, s oda tértek vissza. Vagy csak az országban jártak-keltek, vagy külföldön is megfordultak. így a lembergi Varga és Bencze család tagjai főleg Moldovában jártak, s hű szolgálataikért a fejedelemtől nemességet is kaptak. Nagyon sok posta járt Törökországba. Erdély akkor a törököktől függött, ezért sokszor volt rá szükség, hogy a fejedelem vagy az ország a török császári udvarba levelet küldjön.

Legtöbb posta azonban az ország határain belül járt. Amikor a posta a fejedelmi udvarból elindult, írást kapott. Ez az írás jártában-keltében menedéklevélül szolgált. A menedéklevelet a fejedelem írta alá, meg is pecsételte.

377