Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Gazdálkodó főnemes asszonyok és kézműves fejedelmek
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" tesse el. A hosszú köntöst megtisztelőnek tartják, azt tehát úgy varrassa, hogy sok esztendeig viselhesse. Még az udvar előtt is ebben a köntösben fog majd megjelenni. A borivásról megállapította: „Bezzeg jobb a bortól eltanulni, mint nyavalyát, halált boritalból keresni az embernek.” A következő század főúri gazdasszonyai közül nevesek: gr. Teleki Anna, br. Kemény Simon felesége, gr. Csáky Rozália, br. Jósika János kormányzó neje és gr. Rhédei Mária, gr. Mikó Imre miniszter élettársa. Teleki Anna a jó anya, a jó gyermeknevelő, a jó gazdasszony és háziasszony mintája volt. Csáky Rozália nemcsak házi munkásságával keltett feltűnést, hanem nagyobbszerű alkotások is fűződnek nevéhez. Városunkban először ő alapított napközi otthont, falusi birtokán cukorgyárat létesített és a környéken nagyfokú selyemhernyó tenyésztést kezdeményezett. Ma is sok öreg eperfa hirdeti ott emlékét. Rhédei Mária levelei a kitűnő gazdasszony jellemzői és egyben a finom családi élet bizonyítékai. A gazdálkodó fejedelemasszonyok mellett méltó feltűnést keltenek azok a fejedelmek, akik kézművességgel foglalkoztak. A gazdálkodásban magában Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelmek vezettek. Mindkettő kiváló volt a jövedelmi források feltárásában, a szigorú ellenőrzésben és a takarékosságban. Bethlen megállapította a kincstári birtokokat, a gyakori árszabályzattal a drágaság letörésére törekedett, a ló- és ökörbőrrel való egyedáruság behozásával az állami jövedelmek nagyobbítását érte el. I. Rákóczi György a kincstári birtokokat javarészt a saját családjának kötötte le, jövedelmüket viszont általában állami beruházásokra fordította. A bányákat gondosan műveltette, a mézzel, viasszal, szűrposztóval, ökörbőrrel való kereskedést egyedárusággá tette. A beszállított pénzt maga olvasta meg, a gazdasági és pénzügyi tiszteket szigorúan elszámoltatta. Nagy takarékossága már fösvénységnek tűnt fel. Mellettük több erdélyi fejedelem kézimunkát végzett és úgy hasznosította az időt. így Báthory Zsigmond fejedelem, amikor országát Oppeln-Ratibor hercegségekkel cserélte fel, tyúkok nevelésével enyhítette a rossz csere miatt érzett csalódásait. Harminckét tyúkot szerzett, ezeket ágya lábához kötözgette és úgy etette. Kölessel tartotta jól őket, naponként háromszor is marokszámra szórta eléjük az ételt. Báthory Endre bíboros, fejedelem, maga faragta a koporsót, amelybe szerencsétlen véget ért testvérét, Boldizsárt akarta temettetni. Balsorsa úgy hozta 360
