Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kegytárgyak a régi erdélyiek lakásaiban

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" Kegytárgyak a régi erdélyiek lakásaiban Nehéz idők nyomasztó érzéseit újítjuk fel lelkűnkben, amikor az erdélyi feje­delemség korában élő katolikusok sanyarú helyzetére gondolunk, de egyben felemelő események is megragadják figyelmünket. A katolikusság Erdélyben a hitújítás miatt elgyengült, az országgyűlés a püspökséget megszüntette, a papokat kitiltotta. Megszűntek a katolikus iskolák, csak a Székelyföldön hangzott szabadon a katolikus ének. A Székelyföld kivéte­lével itt-ott maradtak csak katolikusok, s maradhattak meg papjaik is. A főuraknak saját használatukra lehetett papokat tartaniok, reájuk hárult tehát a feladat, hogy környezetüket a katolikus hitben megtartsák. Házaikba missziós papok jártak körül. Várakozás, szeretet fogadta őket megérkezésük­kor, s lelki megnyugvást, felüdülést vittek helyettük cserébe. A Kolozsvárt megtűrtén élő 2-3 jezsuita pontos jegyzéket vezetett arról, kik is e pártfogó főurak, hogy őket időnkint felkeressék, s kitartásra lelkesítsék. Mint erős törzsek emelkedtek tehát ki e főurak Erdély vallási térképén sokszor nagy távolságban elszórt katolikus szigeteken. Fontos szerepükhöz méltóan birtokaikon, ha a lakosság többsége katolikus volt, templomokat, kápolnákat építettek, máskülönben pedig házaikban emeltek szentélyt a katolikus vallás pártfogására, önmaguk s hozzátartozóik jogos vallási igényeik kielégítésére. 348

Next

/
Thumbnails
Contents