Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Ősi magyar emlék Kolozsmonostoron
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK a domb sem pontos, amelyen a templom áll. A festő mindenesetre megőrizte és találóan megörökítette a bájos táj hangulatot, amely körülmény miatt megérdemli, hogy képe szélesebb körben is ismeretessé váljék. Kár, hogy északi oldaláról nem festette meg a templomot, hogy előttünk állana a Szamos, annak széles völgye, a virágzó kertek, a malom, amely ma is (talán ugyanazon helyen) ott forog. A rendházat, várfalakat eltüntette az idő, de a templom szentélye ma is áll, s emiatt érdeklődésünk elsősorban a templom felé fordul. A kolozsmonostori apátsági templomról egy jezsuita atya feljegyezte, hogy tágas volt, alkalmas a kolozsvári összes katolikusok befogadására. Plébániai templom módjára volt kórusa, három harangja, két tornya, három oltára, a főoltár előtt kriptája, a templom körül temetője. Mária mennybemenetele tiszteletére vala szentelve. A templom valódi formáját megállapítani ma már nehéz, mivel az leégett, a villám is belecsapott, és több ízben újra kellett építeni. Másrészt a fennmaradt képek sem megbízhatók, több esetben jelképezik csak a templomot. így a plébániai pecséten látható templom, amely pecsét a jezsuiták idejében Kolozsmonostoron használatban volt, a templom annyira elüt más ábrázolástól, hogy valószínűleg nem akart mást kifejezni, csak apátsági templomot jelölt. Szentélye csúcsíves stílusra vall, hajója azonban már kifejezés nélkül való, átjáróval bír. Kettős tornya az apátsági templomok jelképe. A közölt kép Vízkeleti jezsuita plébános leveléből való az 1700-as években. Mária Terézia magyar királynő Kolozs megye címerébe belefoglalta a kolozsmonostori templom képét, mely a templom valódi alakjával semminemű összefüggésben sincs. Nagyobb hitelességre tarthatna számot az apátság közölt képén lévő templomalak. De ennek hitelességét lerontja az a körülmény, hogy a Báthory István-képen, amelynek egy szögletében látható az apátság, pontos rajzban megvan a templom külön is. Báthory fejedelem tartja kezében, felajánlva azt a Boldogságos Szűznek. Ugyanazon a képen csak egyik templomalak lehet valószínű, mindenesetre az, amelyik jellemzője az egész képnek. Ugyanazon formáról Eszterházy János gróf, jeles műtörténész azt véli, hogy annak megrajzolása Báthory István korából eredő kép után történt, ennélfogva ezt látja a kolozsmonostori apátsági templom legvalószínűbb ősi alakjának. 339
