Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Ősi magyar emlék Kolozsmonostoron

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

Ősi magyar emlék Kolozsmonostoron

Ezernégyszáz évvel ezelőtt, 529-ben két törvénykönyv látott napvilágot. Ez évben fejeződött be ugyanis a nagy munka, amelyre Justinianus

kelet-római

császár uralkodási mindenhatóságának alapelveit fektette. Elkészült a Codex

Justinianus, a

római császárok rendeletéinek gyűjteménye, a

corpus juris, amely

néven a jog világtörténelmi fejlődésének irányt szabott. Amely évben a nagy hódító céltudatos elgondolásának eredményeit összegezte, hogy azokkal leendő világbirodalmának belső szervezettségét biztosítsa, ugyanez évben nyugat-római kortársa tollából Regula, szabályzat jelent meg, amely egy szerzetesrend egész Európára kiható érdemes működését lett hivatva szabályozni.

Nursiai Szt. Benedek, a Regula szerzője, aki rendjének, a bencéseknek utasításokat adott arra, hogy lelki életüket hogyan éljék le helyesen, beállítva a célba, amelynek teljesítésére őket maga köré gyűjtötte.

Európa államai az időben léptek megalakulásuk, állandósulásuk útjára. Pogány erkölcseik finomultak, a keresztény vallás átalakító hatása alá kerültek, s gyermeki őszinteséggel csüngtek a hiten, amely lelkűkbe tartalmat, szeretetet ültetett és őket békés munkára szoktatta.

Ez építő lélekformálásban Szt. Benedek fiai őket kézen fogva vezették. Maga az alapító Rómában nevelkedett, művelt emberré fejlődött. A világi zaj azonban nyomasztólag hatott lelkére, tehát Subiaco

mellett

csendes magányba vonult. Csakhamar azt tapasztalta, hogy mind többen jönnek köréje, akiknek az ő rendszeres életmódja tetszett. Megírta tehát szabályzatát, hogy a szerzetházakba, köztük a híres Montecassinóba sereglett társai a szerint éljenek.

334