Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
SAS PÉTER: BIRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" Szemináriumi igazgatósága időszakában az Apor-kötet mellett még egy rangos munkájának a - Mailáth Gusztáv Károly püspök életrajza - végére tett pontot. A befejező részét csak püspöke halála után írta meg. A kiadás elhúzódása a püspök írásbeli kérésére történt: „várjunk még az életrajz kiadásával, hogy az élők tömjénezésének még a látszatát is elkerüljük”71 A „diákok püspöke’-ről szóló műve talán a legszebben megírt, és legolvasottabb munkájává vált. (A könyvet Reithofer Jenő festőművész rajzai díszítették.) A Magyar Paedagogia hasábjain rendtársa, Agárdi László ismertette „Az előttünk lévő életrajz e tekintetben igen értékes alkotás; minden külső történést tárgyilagosan örökít meg, s e mellett bepillantást enged nem egy helyen a küzdő és csalódó vagy sikereinek örvendő ember lelke mélyébe is, és ezzel külső tevékenységét lelki mozzanatokkal világítja meg. Az embert érző szív, a papot rendíthetetlen hit, a nevelőt határtalan bizalom és szeretet jellemezte. E lelki vonásokat művészi hozzáértéssel örökítette meg a hozzá méltó életrajz, mely Biró Vencel kitűnő tollát dicséri.”72 71 Mailáth Gusztáv Károly levele Biró Vencelnek. (Mödling bei Wien, 1931. szeptember 23.) PMKL. IV. 130.2. 72 Magyar Paedagogia, 1943. 3-4. sz. 289. 73 Biró Vencel levelének lelőhelye: PMKL, I.l.b: Magyar tartományfönökség új levéltára, Iktatott iratok, Románia/1932/52. Sebes Ferenc (Vác, 1883. április 8. - Bp., 1941. június 26.): piarista rendfönök. Szegeden, Kecskeméten, Kolozsvárt, 1916-tól a rend budapesti gimnáziumában tanított. 1925-ben rendfönöki asszisztens, 1928-1940 között rendfönök, haláláig a budapesti rendház főnöke. Az 1930-as évek elejére esett Biró Vencel életének egyik legnehezebb időszaka, lelki teher szempontjából a mélypontja. Ez derül ki abból a levélből, amelyet 1932. január 14-én, egyik budapesti tartózkodása idején írt Sebes Ferenc magyarországi piarista rendfőnöknek.73 Áthelyezését kérte, de nem az általánosan tapasztalható kisebbségi- és egyházellenes intézkedésekre való hivatkozással. Tudományos munkája kiteljesedését látta veszélyben a történelmi viszonyok teremtette helyzetben megszaporodott kisebbségi-közösségi igényű, politikai jellegű elfoglaltságai miatt. „Romániában a tudományos irodalommal, közelebbről az erdélyi történelemmel foglalkozó magyar írók száma kevés. Emiatt szerény törekvésem állandó megbízásokat szerez számomra, amelyek alól nemzeti kötelességérzésből kivonni magamat nem tudom. Itteni életem úgy alakult, 30
