Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" ból kerültek be.123 így a Kornis családnál Besztercén volt veres bársonyos, türkizes portai kard, selyem majccal (szíj helyett használt zsinór) felkötve. Gyermeknek való aranyos portai kardocskával is találkozunk, amelyet veres bársonnyal borított szíjjal kötött fel. Egyik Kornis tulajdona: nemes sparde (spada) ezüstös markolattal, veres bársonnyal ezüstösen borítva. 123 Frecskay János: Találmányok könyve, I. 109. 124 Frecskay János Képek az iparos világból, 130. 125 Erdélyi Országgyűlési Emlékek VIII. 278-279, 329-331, 352, 384, 395, 443, 452, 460. Apor István Kolosvárt lévő egyet-másának regestruma i. h. 126 Erdélyi Országgyűlési Emlékek II. 69,182, 382, VIII. 287, 339. A férfi lábbelinek való anyagot jórészt Törökországból szerezték be. A törökországi feldolgozott bőrök közül Erdélyben leginkább a kordován, a szatytyán, a bagariabőr terjedt el. A bagariabőrt halzsírral és nyírkátránnyal itatták, ami annak átható szagot kölcsönzött. Vörös és fekete színben került feldolgozásra. A szattyán kecske- és juhbőrből előállított finom bőr. A kordovánnak az anyaga vastagabb kecskebőr, vörös, sárga, fekete színben használatos.124 Az erdélyiek a bőranyagokat vagy Törökországból szerezték be, vagy készítésöket utánozták. Mivel szerették az élénk színeket, e bőrök kedveltté lettek mindennemű bőrkészítmény előállítására. A piros színt karmazsin szóval jelölték. így az Erdélyben készült török karmazsin csizma, papucs, kapca, saru, törökországi sárga kordovánból való öreg száras csizma, kapca, papucs, fekete kordovánból előállított csizma mellett valóban Törökországban varrott sárga szattyáncsizma, szófiai, nándorfehérvári csizma fordulnak elő. A török származás egyhangúságát a XVII. század második felében már a bécsi kapca élénkíti. A brassai kordován csizma is honi feldolgozásra utal.125 Az egyes inventáriumok kordován, szattyán, bagariabőrök felhalmozásáról beszélnek. Ez azt mutatja, hogy a török bőröknek vagy azok utánzásának a közszükséglet kielégítésében nagy szerep jutott. A férfiruhákban mutatkozó hatás jelentkezik a női ruhaneműeknél is. A boroszlói, lembergi posztóból való szoknya, a karasiából készült hosszú ráncos szoknya126 mellett az összeírások bőven sorolnak fel egyéb külföldi anyagokból előállított szoknyákat. Ezek között van kanavác szoknya arany galanddal (aránylag keskeny s hosszú szalaggal) az alján, zöld virágos kamuka-szoknya, 306
