Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK Az egyházi művészet terén, az egyes családokat tekintve, a természetes behatások az erdélyi törvény következményei. E szerint az egyes helyeken a kisebbségben maradt vallások imaházat tarthattak fenn, a nemesek meg saját használatukra, saját vallásukból való papot alkalmazhattak. A főnemesek tehát birtokaikon a maguk és jobbágyaik részére magánkápolnákat rendeztek be, az istentisztelethez szükséges eszközökkel szerelvén fel őket. Hogy csak néhány névre utaljunk: Czegei Vass János, aki Olmützben, Prágában is tanult, kiváló jezsuitákkal, így Vásárhelyi Dániel győri, az erdélyi származású Forró György nagyszombati rektorokkal, továbbá a híres bibliafordító Káldi Györggyel állott levelezésben és tőlük értékes egyházi tárgyakat kapott. Vásárhelyi réztáblába vésett szép szentképet, szép veres karmazsinba (sötétvörös színű török posztó) kötött Bibliát küldött neki. Forró Vassnak Rómában kegytárgyakat szerzett. Az ilyen kegytárgyak iparművészetileg számba jövő alkotások. Vassnak 1634- ben kelt végrendelete leltárszerűen sorolja fel az ereklyéket, amelyeket ide-oda szánt. Ébenfából készült Rómából hozott kegytárgyat, Rómában ezüstbe foglalt és nyakban hordozott más ereklyét, ezek tartására ébenfából való ládácskát. Bőven voltak templomi eszközei: képek, miseruhák, kehely, szentségtartó, ezüst gyertyatartó, házainál táblás oltárok, kék bagaziával (vászon) bélelt oltárterítő. A Kornis család birtokában miseruhák, skófiummal (arany, ezüst török fonál) varrott kehelytartó, egyházi ruhák, kelyhek stb. nagyobb számmal tűnnek elő.93 Apor István holmija között más tárgyakkal együtt sok egyházi szert találunk. 93 Kéziratai Érd. Nemz. Múz. gr. Wass It.-ban. Az egyházi szerekből sok nem Erdélyben készült. Apornak Bécsből való műremek-szentségtartója, szent olajos óndoboza ma is megvan. Teleki Mihály uzdiszentpéteri udvarházában meg úrvacsorához való asztalt látunk. Brancovici Száva püspök ingóság-összeírásában ciprusfából előállított zománcos keresztekről, skófiummal varrott vagy keleti gyöngyökkel díszített egyházi ruhákról olvasunk. Ilyen: fehér-sárga skófiummal, gyöngyökkel igen gazdagon ellátott fekete bársony püspöki sapka, továbbá 13 darabból álló selyem, gazdag püspöki öltözet. Némelyike skófiummal varrott, gyöngyösek is vannak. A tárgyak között található a gyöngyházas-ezüstös-aranyos püspöki mankó (pásztorbot). A 297
